Az immár 625 napja tartó orosz–ukrán háború kitörése óta szinte folyamatosan témát szolgáltat az ukrán gabona sorsa. Ukrajna a világ egyik legjelentősebb exportőrének számít. Békeidőben a mezőgazdasági termékeket vasúton és hajón is könnyen lehetett szállítani a célországokba. Tavaly február óta azonban a Fekete-tenger és annak partvidéke fontos hadszíntér lett, a tengeri érthetően visszaesett. Bár sokáig érvényben volt egy megállapodás a felek között, amely szerint az ukrán gabona biztonságosan elhagyhatja a fekete-tengeri kikötőket, ezt a gabonaalkut azonban hosszas huzavona után végül nem sikerült megújítani, július 17-én lejárt, és Moszkva többé semmilyen garanciát nem ad arra, hogy nem támad meg teherhajókat, vagy éppen át is engedi őket.
Fotó: Unger Tamás / Vas népe
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is hangsúlyozta, hogy ennek ellenére Ukrajna tovább folytatja a mezőgazdasági termények tengeri kereskedelmét, és nyár közepe óta jó pár hajó elhagyta a kikötőket, valójában ennek volumene jelentősen visszaesett. Az október adatok alapján Ukrajna 700 ezer tonna gabonát szállított a fekete-tengeri kikötőkből Afrikába és Ázsiába augusztus óta. Ez jóval elmarad attól, amennyit tavaly értékesített a külpiacokon, és amennyit szükséges lenne eladnia ahhoz, hogy az agrárszektor továbbra is az ország kulcsfontosságú ágazata maradhasson. Nem véletlen, hogy Kijev számára még inkább megnőtt a nyugat felé irányuló jelentősége.
Közös fellépés
Az ukrán gabona azonban, már csak mennyiségénél fogva is, jóval olcsóbb, mint a környező EU-s tagországok hasonló termékei. Árelőnyüknek köszönhetően az ukránok letarolták a búza- és lisztpiacot. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke áprilisban arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy csak a szállításon 25 euró hátrányban van a magyar termény.
A magyar kormány áprilisban döntött az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termények importjának megtiltásáról. A korlátozást először június 30-ig vezették be, és hazánk szorgalmazta az uniónál az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolását. Ez később meg is hosszabbította a kormány. Nem Magyarország volt az egyetlen, amely fellépett az ukrán dömping ellen. Bár az EU nem támogatta ezt, Lengyelország és Szlovákia is korlátozta a behozatalt a háborúban álló országból. Kijev emiatt szeptemberben beperelte mindhárom országot.
Az importstop ugyanakkor nem tudta gyorsan orvosolni a problémát.
A raktárak sok helyen megteltek ukrán gabonával, így továbbra is mélyen maradtak a terményárak. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyétől Zaláig panaszkodnak a magyar gazdák emiatt. Több környező országban is hasonló a helyzet. Délnyugati szomszédunknál kedvezett az idén az időjárás a tavaszi vetésű kultúráknak, ezért a horvátok elégedettek a hozamokkal, a felvásárlási árakat viszont annyira leverte az ukrán behozatal, hogy a jó termés ellenére is sokan a csődtől tartanak.
Exportproblémák
A másik, szintén súlyos probléma, hogy Ukrajnában olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket az országaiban már évekkel ezelőtt betiltottak az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt.
A hazánkba érkező ukrán gabona között előfordulhat olyan is, amely az egészségre káros anyagokat is tartalmaz.
Az olcsó ukrán gabona nemcsak belföldön erős versenytársa a magyar terményeknek, hanem külföldön is, mivel hazánk is exportál belőle. Magyarország az idei év első felében kétszer annyi gabonát importált, mint 2022 azonos időszakában, a kivitel azonban az ötödével visszaesett. Ez pedig több mint hatszázmillió eurós egyenlegromlást hozott az agrár-külkereskedelemben. Habár az ukrán gabona lenyomta az árakat hazánkban, azt egyelőre nem találták ki a magyar gazdálkodók, mit lehetne termelni a klasszikus kalászosok helyett, legalábbis erre utal, hogy nem csökkent az őszi gabonafélék vetésterülete.
Tranzitdíj-támogatás
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján az ukrán mezőgazdasági áru tranzitdíj-támogatásának bevezetését szorgalmazta. Kiemelte, hogy Magyarország (és több másik ország) szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy a szárazföldi vasúti és közúti közlekedési útvonalak esetében olyan intézkedések szülessenek, amelyek nem engedik, hogy a területén feltorlódjon az ukrán mezőgazdasági áru, hanem eljusson akár az adriai vagy az északi-tengeri kikötőkhöz, majd onnan az eredeti célországokba. Úgy véli, hogy a jelenlegi uniós szabályozás nem képes megvédeni a magyar gazdákat.
Hamarosan a magyar lakosság is elmondhatja véleményét az ukrán gabonáról. A kormány nemrég bejelentette, hogy újabb nemzeti konzultációt indít, s immár az is publikus, hogy ennek kérdései között az ukrán gabona ügye is helyet kap.
Ukrán gabona: csökkenhet az unióba irányuló exportA Nemzetközi Gabonatanácstól és az Európai Bizottságtól származó adatok alapján 2023-ban csökkenő ukrán terméseredményekkel és a következő aratásig csökkenő exportteljesítménnyel számol az Agrárminisztérium. |
