Bár a harmadik negyedév már hozott némi élénkülést a lakossági hitelpiacon, az első kilenc hónap mérlege így sem túl fényes: az új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződések összege 40,8 százalékkal esett vissza 2022 azonos időszakához képest, és valamivel több, mint 1120 milliárd forintot ért el – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a jókora visszaesésben a lakáshiteleknek jutott a meghatározó szerep:
ezeknél mindössze 423,1 milliárd forintnyi új szerződésre futotta kilenc hónap alatt, ami több mint 60 százalékos mínusz az egy évvel korábbi volumenhez képest.
A fogyasztási hitelek új szerződéseinél már jóval szerényebb, 16,4 százalékos zsugorodást mért az MNB, valamivel 700 milliárd forint feletti összeg mellett.
Ami az egyes termékeket illeti, a személyi kölcsönöknek kulcsszerep jutott abban, hogy a fogyasztási hiteleknél 20 százalék alatt maradt a mínusz: az előbbieknél ugyanis 391,5 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a háztartások január eleje és szeptember vége között, ami mindössze 2,1 százalékkal – néhány milliárd forinttal – maradt el az egy évvel korábbitól. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig még 21,1 százalékos bővülést is hozott az első kilenc hónap, ám ebben nagy szerepe volt annak, hogy a második negyedévben sokan arbitrázsra – olcsó hitelből magas hozamú eszközök (jelen esetben lakossági állampapírok) vásárlására – használták a felvett kölcsönöket. A babaváró hitel szempontjából viszont eléggé gyászosan alakult az első három negyedév: a 168 milliárd forint körüli új szerződés alig több, mint a fele volt az egy évvel korábbinak.
A személyi kölcsön több mint egy éve
A jegybanki adatok tanúsága szerint a szeptemberi hónap sem alakult túlságosan acélosan a lakossági hitelpiacon. Az igaz, hogy a babaváró az idei év legjobb hónapját produkálta, ám ez is csak 25,3 milliárd forintnyi új szerződéshez volt elég. A lakáshiteleknél kimutatott, 51,5 milliárd forintnyi kihelyezés nagyjából hárommilliárddal elmaradt az augusztusitól, ám éves összehasonlításban már bő 30 milliárdos a mínusz. A személyi kölcsönöknél éves alapon nagyot nőtt ugyan az új szerződések összege, ám augusztushoz képest itt is bő négymilliárdos az elmaradás.
Az eddigiek tükrében nem meglepő, hogy
a lakossági hitelek állománya is igen szerény mértékben, 2,4 százalékkal nőtt a szeptemberig tartó egy év alatt, és valamivel 10 060 milliárd forint felett alakult.
A lakáshiteleknél még ennél is visszafogottabb, 1,1 százalékos éves növekedést mért az MNB, kevéssel 5000 milliárd forint alatti állomány mellett. Az átlagnál gyorsabban nőtt viszont a személyi hitelek állománya – 5,4 százalékos bővülést követően 1332,3 milliárd forintot ért el szeptember végén –, a babaváró-portfólió pedig közel a tizedével gyarapodott egy év alatt, és átlépte a 2000 milliárd forintot. Ezzel a támogatott konstrukció részesedése már csak hajszálnyira van a 20 százaléktól a lakossági hitelállományon belül.
