Hajdan úgy tartották, ahol tömegesen jelentek meg a patkányok, vérszívó vámpír garázdálkodik, nyomában a pestissel. Ez persze horrorlegenda, de az alapja valós: a szemetes, túlzsúfolt városokban – főleg az enyhe telek idején – mindig intenzívebben szaporodtak a patkányok, pontosabban a vándorpatkányok, amelyek bizony sok kórt – a pestis mellett – a murin tífuszt, a trichinellózist, a szalmonellát, hantavírust és harapás esetén a patkányharapási lázat is terjesztik. 

The,Rat,Was,In,A,Cage.,The,Rat,Has,Contracted
A rágcsálók elfogására, kiirására több módszer is felhasználható, függően a kártevők számától is.
 Fotó: Shutterstock

Leggyakrabban a vizeletükkel baktériumot juttatnak a talajba és a vizekbe, amely a bőrön és a nyálkahártyán keresztül az emberi szervezetre is veszélyes. Főként fertőzött vízzel érintkezve vagy mezőgazdasági munka során lehet ilyen baktériummal érintkezni. A farkukkal együtt átlagosan 40-50 centiméteres négylábúak egészségre ártalmas kellemetlenkedéseik mellett komoly fizikai károkat is okozhatnak a házban vagy más melléképületekben: gyökér nélküli metszőfogaik egész életükben nőnek, ezért folyamatosan rágniuk, vagyis enniük kell. 

Sovány vigasz, de a meglehetősen invazív állatok nemcsak Budapesten okoznak problémákat, szép számmal képviseltetik magukat az ország más városaiban is, kisebb településeken, sőt sok külföldi metropoliszban. 

Mezőgazdasági tevékenységet folytató területeken nem ritka jelenség, persze ha nagy számban vannak jelen a kártevők, ott is nehezebb az irtásuk. 

De maradjunk most Budapestnél. A patkányok – főként a vándor- és nem a házi patkányok – számának kordában tartására évtizedek óta rendszeresen ügyel a főváros. A két-három évente kiírt pályázatokon más és más intézményeknek, konzorciumoknak lehet elnyerniük a csatornarendszerek és a szabad terek rágcsálóirtásának kézben tartását. Éppen egy éve változott a pályázó konzorciumok között a nyertes, és váltotta le elődjét.

Rats,Are,In,The,Trash,To,Eat.,Stinky,And,Damp.
A vándorpatkányok csatornákban, ételt is tartalmazó szemetesek, magtárak környékén gyakran vernek tanyát.
Fotó: Shutterstock

A főváros rágcsálóirtását végző szolgáltató a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) által engedélyezett véralvadásgátló szert – például bromadiolont, brodifakaumot, difenakum hatónyagú készítményeket – helyez el meghatározott pontokon a csatornarendszerben, szabadtéren pedig úgynevezett patkányetető ládákban, amelyekben nem célfajok számára hozzáférhetetlen módon lehet kihelyezni az irtószert. Ennek ellenére persze számos közintézményben lakótelepeken és családi házaknál, garázsokban, sufnikban is fel-felbukkanhatnak a hívatlan társbérlők. 

Mit tehetünk ebben az esetben?

Valójában a procedúra egyszerű és relatíve gyors, hacsak nem kerül homokszem a gépezetbe. Az interneten „Budapest, Patkányirtás” szavak beírása után könnyen megtalálható az a honlap, amely 0–24 órában fogadja a bejelentéseket, és a panaszost a rágcsálóirtást végző szolgáltatóhoz irányítja. A szakszolgálat elvileg 48 órán belül kiszáll a megadott címre, időpontot egyeztetnek és hozzáértően, szintén az NNK által engedélyezett módszerrel leszámolnak a rágcsálókkal.

A magyar ember persze találékonyabb az átlagnál és amolyan félig „házi buhera”, vagy „biztos, ami biztos” elrugaszkodott módszerekkel is próbálkozik. Úgy, mint az egérfogóhoz hasonló patkányfogó, amellyel csupán az a gond, hogy az egyetlen állat megfogására alkalmas. 

A többiek, ha meglátják pórul járt társukat, többé a közelébe sem mennek a szerkezetnek. 

Továbbá ott van a ragacsos csapda, amelyiken ha átszalad a gyanútlan rágcsáló, többé ki nem mászik belőle. Ám élve küszködik, amely szenvedésnek a házigazda kell, hogy véget vessen, különféle középkori módszerekkel.

Csak biztosra mennek

A főleg vidéki tanyákon, mezőgazdasági építmények, magtárak, nagyobb szemétgyűjtők közelében lévő népesebb patkánycsapatok kiirtására pedig „bombabiztos” módszer a vadászgörény–kisméretű vadászkutya (jellemzően tacskó és Jack Russell terrier) kombója, amely a földbe vájt alagútrendszereket is kifilézi. 

A vadászgörényt beküldik a lyukba, a menekülő patkányokat meg nyakon csípik a kutyák. Teljesen természetes, vegyianyag-mentes megoldás, persze ezt nem a mérgezés veszélye miatt nem engedélyezi az NNK. Több ilyen „magánvállalkozást” is lehet találni az interneten, a szolgáltatásuk ára egyedi. Ezenfelül a lakosság számára felkereshető számos rágcsálóirtással foglalkozó szakvállalkozás, akik tudnak segíteni a patkányprobléma felszámolásában (szolgáltatási díj ellenében).