„A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: ha egyszer beengedjük az illegális migránsokat, többet nem lehet őket kitenni innen. Szerinte migrációügyben egységesnek kellene lenni, éppen ezért nem érti a baloldalt, mert ebben a témában pártpolitikától függetlenül egyetértésre lenne szükség. A közelmúltban publikált titkosszolgálati jelentéssel kapcsolatban elmondta, egy félelemmel teli horizontot lát. Ezek a migránsok nem maguktól radikalizálódnak, hanem terrorszervezetek állnak mögöttük, pénzelik, kiképzik, szervezik őket. A gyarmattartó államok megitták ennek a levét, visszaüt nekik a történelem, mert 2015-ben beengedték őket a migrációs hullám alkalmával, innentől kezdve már ők is látják az országuk történetének a végét. „Akinek van gyereke, az arra gondol, hogy milyen országot hagyunk a gyerekeinkre, én is mindig erre gondolok. Hajlíthatatlan vagyok migrációügyben” – közölte.
Kétfrontos harc van
„Hálát adok istennek, hogy nem olyan országban vagyunk, ahol a lakosság 20 százalékát migrációs közeg teszi ki” – jegyezte meg a kormányfő. Kiemelte: nem tudja, ezeknél az országoknál mi lesz a megoldás, de mi nem követtük el ezt a hibát, amelyet ők, és nem is akarunk ilyen helyzetbe kerülni. „Mi nem akarjuk megmondani a többi országnak, hogyan oldják meg ezt a helyzetet, de ne akarják ide küldeni a migránsokat, akiket mi nem akartunk befogadni!” – nyomatékosította Orbán.
A miniszterelnök többek között arról is szót ejtett, hogy nem akar „mini-Gázákat” Budapest kerületeiben, bár szerinte nem fogadták el Brüsszelben azt a tolerenciaajánlatot, amit Magyarország tett. A migrációs brüsszeli paktummal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „hálát kell adni azért, amiért nekünk helyén volt az eszünk és szívünk, amikor kellett”.
A kormányfő úgy véli, a nemzeti konzultációval az egység megteremtése és fenntartása a kormány konkrét célja, mert kétfrontos harc van. A frontokon pedig
- háború,
- migráció és
- brüsszeli támadások,
és ezek ellen mind védekezni kell – fűzte hozzá.
Az eddigi jogi helyzet jónak ítélte, de most eljött az idő, hogy szigorítsanak: „Új idegenrendészeti törvényt kell alkotnunk, és mögé egy kényszerítő erejű idegenrendészetet is kell tenni. Ezt még ebben az évben el fogjuk fogadni.”
a béke és a jólét miatt hoztak létre, de most háború és szegénység van
Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a társulást korábban a béke és a jólét miatt hoztak létre, de most háború van meg szegénység, tehát változtatni kell. Az EU ráadásul olyan döntéseket hoz, melynek mindenki megissza a levét. Az unió ugyanígy cselekszik az ukrán EU-s csatlakozás, és az orosz–ukrán háború kérdésében is: rosszul határoz.
A miniszterelnök éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszelben változásra van szükség. Ha pedig a nemzeti konzultációval megkapjuk a felhatalmazást, az segíteni fog. „Minden eszközt bevetnek, hogy a rossz migrációs politikát ránk erőltessék, a ebben nagy segítséget jelent” – egyértelműsítette.
Ne mi tartsuk el az ukrán államot!
A kormányfő felidézte, hogy Ukrajna korábban nem írta alá az Isztambuli Egyezményt, holott a kontinensnek nyolc éve már volt egy forgatókönyve a krími válság megoldására, amelynek lényege a konfliktus izolálása volt.
Ezt az irányvonalat azóta kiterjesztették, így az helyzet mostanra globalizálódott. Hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborút egyszerűen nem szabad folytatni, mert tönkre teszi Európát.
Az ukrán államot viszont ne mi tartsuk el, ne a mi pénzükből vegyék a fegyvereket. Míg nemzeti kormány van, ez nem is fog megtörténni
– mondta Orbán, aki szerint hazánk nem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjük Ukrajnába. Humanitárius segítséget ellenben nyújtunk.
Nehéz másfél hónap előtt állunk
Ahhoz, hogy a 2024-es gazdasági tervekről értelmesen lehessen beszélni, rendkívül nehéz másfél hónapon kell átesni a kormányfő elmondása alapján. Szeptembertől reálbér-növekedés van itthon, miközben az OECD már a második negyedévtől kezdve erről számolt be, ám ezzel kapcsolatban „kétségei vannak”.
A magyar politika mindenesetre kemény időszak előtt áll, részben az ukránokkal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások miatt, bár ezek nem kapcsolhatók össze a Magyarországnak járó uniós források ügyével.
„Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra, olyan messze van tőle, mint Makó Jeruzsálemtől”
– nyilatkozta.
A kormány vállalja, hogy visszaépíti a gazdasági növekedést
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hazánk pontosan tudja, hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, noha Brüsszel javaslatai között mégis van olyan, „ami tönkreteszi a magyar családok helyzetét” – az extraprofitadó eltörlése is ilyen.
A miniszterelnök megígérte, hogy 2024-re a kormány visszaépíti a gazdasági növekedést: „Ez jó hír, munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz.” Szerinte most komoly segítséget kell adni a családoknak, éppen ezért jön a minimálbér-emelése után a elindítása.
A jövő júniusi Európai Parlament-választásokra vonatkozóan Orbán úgy fogalmazott, hogy a mostani vezetést le kell váltani egy olyanra, „amely barátibb Magyarországgal szemben”.
