Orbán Viktor: a terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár

„A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: ha egyszer beengedjük az illegális migránsokat, többet nem lehet őket kitenni innen. Szerinte migrációügyben egységesnek kellene lenni, éppen ezért nem érti a baloldalt, mert ebben a témában pártpolitikától függetlenül egyetértésre lenne szükség. A közelmúltban publikált titkosszolgálati jelentéssel kapcsolatban elmondta, egy félelemmel teli horizontot lát. Ezek a migránsok nem maguktól radikalizálódnak, hanem terrorszervezetek állnak mögöttük, pénzelik, kiképzik, szervezik őket. A gyarmattartó államok megitták ennek a levét, visszaüt nekik a történelem, mert 2015-ben beengedték őket a migrációs hullám alkalmával, innentől kezdve már ők is látják az országuk történetének a végét. „Akinek van gyereke, az arra gondol, hogy milyen országot hagyunk a gyerekeinkre, én is mindig erre gondolok. Hajlíthatatlan vagyok migrációügyben” – közölte.

Kétfrontos harc van

„Hálát adok istennek, hogy nem olyan országban vagyunk, ahol a lakosság 20 százalékát migrációs közeg teszi ki” – jegyezte meg a kormányfő. Kiemelte: nem tudja, ezeknél az országoknál mi lesz a megoldás, de mi nem követtük el ezt a hibát, amelyet ők, és nem is akarunk ilyen helyzetbe kerülni. „Mi nem akarjuk megmondani a többi országnak, hogyan oldják meg ezt a helyzetet, de ne akarják ide küldeni a migránsokat, akiket mi nem akartunk befogadni!” – nyomatékosította Orbán. 

A miniszterelnök többek között arról is szót ejtett, hogy nem akar „mini-Gázákat” Budapest kerületeiben, bár szerinte nem fogadták el Brüsszelben azt a tolerenciaajánlatot, amit Magyarország tett. A migrációs brüsszeli paktummal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „hálát kell adni azért, amiért nekünk helyén volt az eszünk és szívünk, amikor kellett”.

A kormányfő úgy véli, a nemzeti konzultációval az egység megteremtése és fenntartása a kormány konkrét célja, mert kétfrontos harc van. A frontokon pedig

• háború, 
• migráció és 
• brüsszeli támadások, 

és ezek ellen mind védekezni kell – fűzte hozzá.

Az eddigi jogi helyzet jónak ítélte, de most eljött az idő, hogy szigorítsanak: „Új idegenrendészeti törvényt kell alkotnunk, és mögé egy kényszerítő erejű idegenrendészetet is kell tenni. Ezt még ebben az évben el fogjuk fogadni.”

Európai Unió: a béke és a jólét miatt hoztak létre, de most háború és szegénység van

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a társulást korábban a béke és a jólét miatt hoztak létre, de most háború van meg szegénység, tehát változtatni kell. Az EU ráadásul olyan döntéseket hoz, melynek mindenki megissza a levét. Az unió ugyanígy cselekszik az ukrán EU-s csatlakozás, és az orosz–ukrán háború kérdésében is: rosszul határoz.

A miniszterelnök éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszelben változásra van szükség. Ha pedig a nemzeti konzultációval megkapjuk a felhatalmazást, az segíteni fog. „Minden eszközt bevetnek, hogy a rossz migrációs politikát ránk erőltessék, a nemzeti konzultáció ebben nagy segítséget jelent” – egyértelműsítette. 

Ne mi tartsuk el az ukrán államot!

A kormányfő felidézte, hogy Ukrajna korábban nem írta alá az Isztambuli Egyezményt, holott a kontinensnek nyolc éve már volt egy forgatókönyve a krími válság megoldására, amelynek lényege a konfliktus izolálása volt.

Ezt az irányvonalat azóta kiterjesztették, így az helyzet mostanra globalizálódott. Hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborút egyszerűen nem szabad folytatni, mert tönkre teszi Európát. 

– mondta Orbán, aki szerint hazánk nem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjük Ukrajnába. Humanitárius segítséget ellenben nyújtunk.

Nehéz másfél hónap előtt állunk

Ahhoz, hogy a 2024-es gazdasági tervekről értelmesen lehessen beszélni, rendkívül nehéz másfél hónapon kell átesni a kormányfő elmondása alapján. Szeptembertől reálbér-növekedés van itthon, miközben az OECD már a második negyedévtől kezdve erről számolt be, ám ezzel kapcsolatban „kétségei vannak”.

A magyar politika mindenesetre kemény időszak előtt áll, részben az ukránokkal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások miatt, bár ezek nem kapcsolhatók össze a Magyarországnak járó uniós források ügyével. 

– nyilatkozta. 

A kormány vállalja, hogy visszaépíti a gazdasági növekedést

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hazánk pontosan tudja, hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, noha Brüsszel javaslatai között mégis van olyan, „ami tönkreteszi a magyar családok helyzetét” – az extraprofitadó eltörlése is ilyen.

A miniszterelnök megígérte, hogy 2024-re a kormány visszaépíti a gazdasági növekedést: „Ez jó hír, munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz.” Szerinte most komoly segítséget kell adni a családoknak, éppen ezért jön a minimálbér-emelése után a CSOK Plusz elindítása. 

A jövő júniusi Európai Parlament-választásokra vonatkozóan Orbán úgy fogalmazott, hogy a mostani vezetést le kell váltani egy olyanra, „amely barátibb Magyarországgal szemben”.