BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Havi hatszázezer forint szükséges a gondtalan élethez – sokan negyedmilliót sem keresnek

Személyenként havi nettó 250 ezer forintra van szükség a szűkös megélhetéshez, ezt a jövedelemszintet a lakosság fele éri el Magyarországon az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatása alapján. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség, a gondtalan életet nettó 600 ezer forint biztosítja.

A különböző életszínvonal eléréséhez eltérő mértékű havi keresetre van szükség. Az Egyensúly Intézet agytröszt negyedévente megjelenő szegénységkutatásának legfrissebb adatfelvétele alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez

pm0316bevasarlas4
Az átlagos, de a jövedelmet jól beosztó honfitársaink havi nettó 350 ezer forintból gazdálkodnak.
 Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló

A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás a korábbiakhoz képest: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.

Sokaknak van szükségük támogatásra

Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy minden második válaszadó – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges nettó 250 ezer forintos összeget. A válaszadók további 24 százaléka arról számolt be, hogy nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta. Mindent összevetve kijelenthető, hogy 

a legfrissebb eredmények szerint a magyarok közel háromnegyedének a jövedelme nem éri el az átlagosnak gondolt életvitelhez szükséges szintet, a havi nettó 350 ezer forintot személyenként. 

A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 ezer forint felett keres.

Mennyi az ön nettó (amit kézhez kap) jövedelme (munkahelyi bére/nyugdíja/ösztöndíja) havonta?
 

Az eredmények negyedéves összehasonlítása alapján 2023. szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal nőtt a havi nettó 350 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest pedig 4 százalékponttal csökkent a szűkös megélhetéshez sem elegendő havi nettó 250 ezer forintból gazdálkodók hányada.

A magyarok negyede nem tudna fedezni egy százezer forintos váratlan kiadást

Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy százezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével. 

DSC_2102
Aki ügyesen osztja be a havi jövedelmét, de nincs egy kis megtakarítása, a váratlan kiadásokkal nehezen birkózik meg.
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország

További 45 százaléknak ugyan problémát okozna egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. A legfrissebb eredmények szerint a társadalom 28 százaléka jelentette ki, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget. A tavalyi év azonos időszakához képest azt látjuk, hogy a lakosság optimistábban tekint erre a kérdésre: 5 százalékponttal szűkült azok tábora, akik egyáltalán nem tudnának fedezni egy 100 ezer forintos kiadást, ugyanakkor 8 százalékponttal többen mondták azt, hogy gond nélkül megbirkóznának vele. Az eredmények értékelése során érdemes figyelembe venni, hogy 2022 novembere és 2023 októbere között az átlagos infláció 20,4 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke nagymértékben csökkent.

A háztartások kétharmadának nem okoz majd problémát a fűtésszámla kifizetése

Az Egyensúly Intézet legfrissebb eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A társadalom 35 százaléka azonban borúsabb körülményekről számolt be: honfitársaink 6 százalékának egyáltalán nem, 29 százalékának pedig néha nem lesz rá lehetősége, hogy melegen tartsa az otthonát. Az előző negyedévhez képest annyi változás történt, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránya 9 százalékról 6 százalékra csökkent, viszont az eseti gondokkal küzdők csoportja 4 százalékponttal bővült, 25-ről 29 százalékra. Mindezek mellett érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok alapján 

az átlagnál jóval kiszolgáltatottabbak az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és a községekben élők: ők jóval nehezebben fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.

A legutóbbi felmérés szerint több háztartás számol bevételnövekedéssel, mint szeptemberben. 

HZ1_7155
Az előző negyedévhez képest, a fűtésszámla kifizetését illetően, a legkiszolgáltatottabbak aránya 9 százalékról 6 százalékra csökkent.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal ezelőtt. Bár a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem változik, szeptemberhez képest 5 százalékponttal bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak (7 százalékról 12 százalékra). Ezzel szemben a háztartások nagyjából ötöde (19 százalék) kalkulál bevételcsökkenéssel. A tavalyi év azonos időszakával összevetve a társadalom jóval bizakodóbb: 7 százalékponttal apadt a bevételcsökkenést, miközben 7 százalékponttal gyarapodott a bevételnövekedést prognosztizálók aránya.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.