A különböző életszínvonal eléréséhez eltérő mértékű havi keresetre van szükség. Az Egyensúly Intézet agytröszt negyedévente megjelenő szegénységkutatásának legfrissebb adatfelvétele alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez.
Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló
A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás a korábbiakhoz képest: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
Sokaknak van szükségük támogatásra
Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy minden második válaszadó – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges nettó 250 ezer forintos összeget. A válaszadók további 24 százaléka arról számolt be, hogy nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta. Mindent összevetve kijelenthető, hogy
a legfrissebb eredmények szerint a magyarok közel háromnegyedének a jövedelme nem éri el az átlagosnak gondolt életvitelhez szükséges szintet, a havi nettó 350 ezer forintot személyenként.
A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 ezer forint felett keres.
Az eredmények negyedéves összehasonlítása alapján 2023. szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal nőtt a havi nettó 350 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest pedig 4 százalékponttal csökkent a szűkös megélhetéshez sem elegendő havi nettó 250 ezer forintból gazdálkodók hányada.
A magyarok negyede nem tudna fedezni egy százezer forintos váratlan kiadást
Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy százezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével.
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország
További 45 százaléknak ugyan problémát okozna egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. A legfrissebb eredmények szerint a társadalom 28 százaléka jelentette ki, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget. A tavalyi év azonos időszakához képest azt látjuk, hogy a lakosság optimistábban tekint erre a kérdésre: 5 százalékponttal szűkült azok tábora, akik egyáltalán nem tudnának fedezni egy 100 ezer forintos kiadást, ugyanakkor 8 százalékponttal többen mondták azt, hogy gond nélkül megbirkóznának vele. Az eredmények értékelése során érdemes figyelembe venni, hogy 2022 novembere és 2023 októbere között az átlagos 20,4 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke nagymértékben csökkent.
A háztartások kétharmadának nem okoz majd problémát a fűtésszámla kifizetése
Az Egyensúly Intézet legfrissebb eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A társadalom 35 százaléka azonban borúsabb körülményekről számolt be: honfitársaink 6 százalékának egyáltalán nem, 29 százalékának pedig néha nem lesz rá lehetősége, hogy melegen tartsa az otthonát. Az előző negyedévhez képest annyi változás történt, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránya 9 százalékról 6 százalékra csökkent, viszont az eseti gondokkal küzdők csoportja 4 százalékponttal bővült, 25-ről 29 százalékra. Mindezek mellett érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok alapján
az átlagnál jóval kiszolgáltatottabbak az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és a községekben élők: ők jóval nehezebben fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.
A legutóbbi felmérés szerint több háztartás számol bevételnövekedéssel, mint szeptemberben.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal ezelőtt. Bár a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem változik, szeptemberhez képest 5 százalékponttal bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak (7 százalékról 12 százalékra). Ezzel szemben a háztartások nagyjából ötöde (19 százalék) kalkulál bevételcsökkenéssel. A tavalyi év azonos időszakával összevetve a társadalom jóval bizakodóbb: 7 százalékponttal apadt a bevételcsökkenést, miközben 7 százalékponttal gyarapodott a bevételnövekedést prognosztizálók aránya.
