A Standard&Poor’s esetében nem számítok módosításra, hiszen idén januárban történt leminősítés, a Fitch Ratings esetében elméletben már elképzelhető egy leminősítés. Ennek valószínűsége ugyanakkor ma kisebb, mivel június óta a külső és belső makrogazdasági környezet inkább javult, mint romlott – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője annak kapcsán, hogy a két hitelminősítő idén utoljára vizsgálja felül a magyar államadósságot, az S&P december 8-án, majd a Fitch december 15-én.
Az idei év nem indul túl jól hitelminősítői szempontból, a Standard and Poor’s év elején óriási meglepetést okozott, amikor leminősítette Magyarországot, és a korábbi BBB kategóriából BBB– kategóriába vágta vissza hazánk adósságbesorolását, amivel a befektetése ajánlott sáv legaljára kerültünk, egy fokozatra a bóvlitól. Bár tartani lehetett attól, hogy júniusban a Fitch követi a S&P-t, a leminősítés végül elmaradt, így megtartotta a BBB osztályzatot, bár a negatív kilátás egyúttal leminősítés kockázatát foglalta magába. A legjobban a Moody’snál áll a magyar adósságosztályzat, az amerikai cég a szeptemberi értékelésében ugyancsak meghagyta a Ba2 besorolásunkat stabil kilátás mellett.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság úgy vészelte át hitelminősítői szempontból talán legnehezebb 2023-as évet, hogy továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom cégnél.
Varga Zoltán emlékeztetett, hogy a Fitch júniusi felülvizsgálata során negatívumként értékelte a magas államadósságot, az unortodox fiskális és monetáris politika mellett a romló kormányzási mutatókat, azt viszont pozitívumnak tartotta, hogy a BBB besorolású országokhoz képest erősebbek a strukturális mutatók, a gazdasági növekedést a beruházások táplálják, és folyamatos az FDI-beáramlás.
– taglalta az elemző, aki szerint a hitelminősítők értékelésükben kitérhetnek a jegybank és a kormány között meglévő véleménykülönbsége a kamatok optimális szintjével kapcsolatban, amit akár kockázatként is értékelhetnek.
Jelentősen javultak a makrogazdasági kilátások, de...
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője sem számít nagy meglepetésre, szerinte mind a Fitch, mind a Standard and Poor’s változatlanul hagyja a magyar besorolást, ő is azon az állásponton van, hogy a Fitch jelenthet veszélyt és beváltja a negatív kilátást egy leminősítéssel.
A közgazdász szerint a legutóbbi hitelminősítői döntés óta összességben érdemben javult a helyzet: ugyan nem áll atombiztos lábakon a növekedés, de beindult; a forint jelentősen erősödött; az inflációs folyamatok egyre kedvezőbbek; a folyó fizetési mérleg pedig többletes.
Ezen „kemény” adatok alapján nem lát olyan indokot, ami miatt bármiféle negatív döntés születne. Viszont a hitelminősítők nemcsak a statisztikai számok alapján hoznak döntést, hanem nézik a „soft” elemeket is, így például a gazdaságpolitika minőségét. Ugyan az uniós források kockázatként jelennek meg, de a finanszírozási oldalról nem lát akkora problémát, és ez a döntő, mert a piac is azt figyeli, hogy a magyar állam tudja magát finanszírozni. Az persze már megint más kérdés, hogy a költségvetésben jelentős elcsúszás van, és talán a piac sem hisz az 5,2 százalékos módosított hiánycél teljesíthetőségében. De szintén felvetődik kockázatként egy ilyen helyzetben, hogy a reptér visszavásárlása mennyiben rontja az államadóssági mutatókat, illetve ott van még a jegybank és a kormány csörtéje. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek negatív színezetűek lehetnek egy-egy szakértői becslésben.
2025-ben jöhet a felminősítés először
Az ING Bank elemzője úgy látja, hogy lépésenként fognak haladni a hitelminősítők, amennyiben tovább javul jövőre a gazdasági helyzet, elcsitulnak a vitatott kormányzati beavatkozások és elcsendesül a vita a kormány és a jegybank között, az hozhat annyi változást, hogy javítsák a kilátásokat a cégek. Így előbb a negatív kilátást stabilra, a stabilt majd pozitívra módosítsák. De szerinte nem is ez a lényeg.
Még egy ilyen helyzetben is, amikor azt látjunk, hogy rezeg a léc hitelminősítőknél, ugyanúgy itt voltak a befektetők, ugyanúgy vásárolták a magyar állampapírokat, legyen szó forint vagy devizában denominált állampapírról. Összességében a piac úgy működött, ahogy a piacnak működnie kell
– húzta alá Virovácz Péter, aki hozzátette, ez sokkal fontosabb, mint a negatív hitelminősítői döntések, amelyek szerinte nem befolyásolták érdemben a piac értékítéletét. Ezért gondolja azt, hogy a jövőre várható felminősítési esély sem hoz drasztikus változásokat, biztosan nem ettől lesz erősebb a forint. Egy esetleges elminősítésre legkorábban 2025-ben számít.
