Ön 12 évig töltötte be a Költségvetési Tanács (KT) elnöki tisztét, előtte pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) első embere volt. Ha röviden összefoglalná: ez alatt a több mint két évtized alatt hová jutott el Magyarország gazdasága? Mennyiben változott a központi költségvetések lényege?
A rendszer-változás első küzdelmes évtizedének végén, 1997-ben választottak meg az ÁSZ elnökének, az 1998–2002 közti időszakot az államadósság csökkenése, a gazdaság felívelése jellemezte, aztán – saját hibáinkból – egy rendkívül nehéz, az államcsődközeli helyzethez vezető időszak következett. Az ennek korrekcióját hozó, küzdelmes évek után, 2012-től már a Költségvetési Tanács elnökeként, a gazdaság dinamikus fejlődését hozó, emelkedő években dolgozhattam. A 2020-ig tartó sikeres időszak eredményei a magunk erejét bizonyították. Emellett képesek voltunk a világ és az európai gazdaság kedvező tendenciáit is a javunkra fordítani. Azóta a Covid-járvány és a szomszédunkban zajló háború hozta nehéz években élünk.
A világgazdaság kedvezőtlen alakulása, a háborús, covidos évek ellenére azonban tartottuk magunkat, talán jobban is, mint ahogy az gazdasági nagyságunkból, potenciális erőforrásainkból következik.
A 2023-as év gyengén sikerült, az igen magas inflációs terhekkel küzdő első fele után a második fél év már alapot adott a jövő évi GDP-növekedéshez. Bár összességében a búcsúzó évre a technikai időszakaként fogunk visszaemlékezni, hozzátehetjük azonban, megőriztük az esélyét annak, hogy 2024-től ismét jobb legyen a helyzet, visszatérjen a mindenki számára érzékelhető növekedés. Mindennek tükörképe a költségvetés alakulásában is megjelent, hiszen az rólunk, a sikereinkről és a nehézségeinkről szól. Törekvéseink és erényeink, egyúttal a gyengeségeink tekintenek belőle vissza ránk. Az alapot mindehhez azonban a társadalmi teljesítmény, a nagysága adja.
A húsz évvel előttihez képest, amikor 20 ezermilliárd forint körül alakult az éves társadalmi teljesítmény, folyó áron idén ennek a három és félszerese várható, az egyes iparágakban és a szolgáltatásokban lezajlott mélyreható modernizációs teljesítmények mellett.
Természetesen az egyes költségvetések jól tükrözik a kormányzás küldetésfelfogását, céljait és külső alkalmazkodási kényszereit is, értékőrzését és alkalmazkodása rugalmasságát. Ma a társadalom szociális védelme, a külső, nagy terhet jelentő gazdasági hatások kivédése, a növekedés megtartásának célrendszere érvényesül, és sajnos, újabban a háborús környezet hozta védelmi és biztonsági kiadások növekedése is szükségszerűség.
Az idei, eredeti költségvetési hiánycélt módosította a kormány. Hogy ítéli meg, reálisan tartható a jövő évi deficitcél? Hogyan alakulhat az államadósság idén és jövőre?
Ahhoz, hogy a társadalmi-szociális területen az elnehezedő gazdasági feltételek ellenére is teljesüljenek a becsületbeli ígéretek, a pénzügyi forrást biztosítani kellett.
A visszaeső fogyasztás az adóbevételek területén komoly kiesést jelentett, és az európai forrásbeáramlás beszűkülése miatt a hitelfelvételek az adósságszolgálat erőteljes növekedését hozták. Elkerülhetetlen volt az idei hiánycél 5,2 százalékra módosítása, és lehet, hogy végül a költségvetési hiány ennél is nagyobb, a GDP 6 százaléka körül alakul. Ugyanakkor korainak tartom a jövő évi deficitcél teljesüléséről vagy nem teljesüléséről beszélni, azonban az ideinél mindenképpen kisebb mértéket várok.
A GDP-arányos államadósság csökkenése idén is, jövőre is minden bizonnyal folytatódik, ha a korábbinál talán kissé szerényebben is. Mértéke bőven 70 százalék alatt lesz 2024-ben.
A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a vezető elemzők is úgy vélik: 2024-ben a magyar gazdaság újból elindul a növekedési pályán. Mire lehet hazánkban alapozni a gazdasági bővülést, ön szerint mennyi lehet a növekedés mértéke?
A 3–3,5 százalékosra várt, a társadalom számára is érzékelhető mértékű GDP-növekményt a társadalmi fogyasztás erősödése, a beruházások termőre fordulása, az energiafelhasználásban az alkalmazkodási folyamatok előrehaladása és a növekedés szerkezetének kedvező alakulása alapozza meg. Végre előbbre kell lépnünk a munka hatékonyságában, a támogatások következetes feltételhez rendelésében. Ugyanakkor nem csak rajtunk múlik ezekben az években, hogy mire jutunk. Nehéz elfogadni, hogy az együttműködést a világban felváltotta a szembenállás, ami a tolerancia elvesztését is jelenti. Fel kell készülnünk arra is, hogy körülöttünk igen sok, és sajnos növekvő a bizonytalanság. Példaként a világpiaci energiaárakat említem, amelyek most éppen csökkennek. Alakulásuk idén igencsak jót tett a múlt évben még elszomorító, ikerdeficitet hozó külkereskedelmi mérleg javulásának. De (!), ki tudja mit hoz a jövő, az orosz–ukrán háború és az amúgy is sok bizonytalansággal terhelt Közel-Keleten mostanában kirobbant, súlyos konfliktus.
Milyen pályát futhat be a forint-euró árfolyam 2024 végéig?
Nem szívesen mondok számokat.
Ma magam tarthatónak tartom a 2024-es költségvetésben alapul vett 385 forint-euró körüli értéket,
de eszembe jut, hogy két éve egy svájci gazdasági elemző írását olvastam, aki 2023-ra is már 400 forint-euró árfolyamot vizionált. Ezzel szemben jól érzékelhető a forint árfolyamának stabilizálódása, ami a hitelminősítők véleményében is tükröződik. Természetesen, mint mindennek, ennek is megvolt azonban a maga ára. Ezzel volt kapcsolatban, hogy még a karácsony előtti napokban és a jövő év első napjaiban is – az utóbbi alkalommal a következő évek várható gazdasági-államháztartási folyamataira kitekintve – ülést tart a Költségvetési Tanács. Ezekre a tanácskozási alkalmakra a folyamatos, harmonikus feladatátvétel érdekében már a Költségvetési Tanács új elnöke is meghívást kap.
Végül egy személyes kérdés: a Költségvetési Tanács elnöksége után mivel foglalkozik majd a nyugdíjas éveiben?
Nem készülök nyugdíjas évekre, hiszen annyi minden, örömet és munkát jelentő dolgom van továbbra is.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke megtisztelt azzal, hogy tanácsadójának invitált az ÁSZ-hoz, továbbá tanítok az egyetemeken, és etióp, ghánai és kenyai doktorandusz hallgatóknak vagyok a témavezetője.
Magam is tanulok tőlük, egy új világot segítenek megismerni. Emellett több nagyszerű társadalmi szervezetnél, alapítványnál van lehetőségem segíteni, tenni a dolgomat, és hát ott van az esedékes könyvírás, a cikkek. Nem utolsósorban pedig igyekeznem kell, hogy végre jobban számíthasson rám a mindig biztos hátteret elkötelezettségeimet megértő feleségem, családom is. Van mit törlesztenem nekik.
