December végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak – közölte a Pénzügyminisztérium a tavalyi államháztartási adatokat, amelyekkel kapcsolatban már múlt héten ismertette a főbb számokat, Varga Mihály pénzügyminiszter.
Bár a szaktárca azt emeli ki, hogy a 2023. évi pénzforgalmi hiány alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint), az eredeti, 2022 nyarán elfogadott költségvetési törvényben rögzített 3400 milliárdnál bő ezermilliárddal lett nagyobb a tavalyi deficit.
Ezzel tehát még a szeptemberben megemelt 5,4 százalékos hiánycélt sem sikerült tartani, amely a kormány várakozása szerint 5,9 százalékos lehetett 2023-ban. Itt még az ESA-adatokat érdemes megvárni, amelyekből kiderülhet, hogy az eredményszemléletű hiány hogyan alakult.
Az csak a részletes adatokból fog kiderülni, hogy pontosan hogy alakultak a bevételek és a kiadások, de főleg a bevételi oldalon volt óriási elmaradás, az áfabevételek már az őszi hónapokban 1000 milliárdos mínuszban voltak. Az pedig, hogy novemberben 4000 milliárd forintnál járt a hiány, ami december végére közel 4600 milliárd rúgott, arra utal, hogy az év végén nem fogta vissza költekezést a kormány, összhangban a növekedés helyreállását célzó intézkedésekkel.
A PM ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt.-ben, a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés.
Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembeállítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többlet. Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 744,2 milliárd forintot fordítottak 2023-ban. Ez 155,4 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben folyósított forrásokat.
A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta tavaly.
2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány a tavalyi évben.
Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek.
