Az idei év nagy kérdése lehet, hogy ki mekkora béremelést kap a munkaadójától. Bár a szakszervezetek szerint két számjegyű, 10-12 százalékos jövedelemnövekedés átlagban összejöhet, az egyéni tapasztalatok és beszámolók sokszor nem támasztják alá a hírekben emlegetett mértéket.
A profitból lesz a béremelés
Pedig a Magyar Nemzeti Bank szerint nem kell messzire menniük a vállalkozásoknak, ugyanis akkora profitot halmoztak fel az elmúlt években, amelyből bőven ki tudják gazdálkodni a magasabb bérköltségeket.
A vállalati profitok az elmúlt negyedévekben jelentősen emelkedtek, így a legtöbb vállalat jövedelmezősége megfelelő fedezetet nyújt a béremelésekhez
– írja decemberi inflációs jelentésében a jegybank, amelynek alelnöke, Virág Barnabás egy kamatdöntést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a „profitnövekményből bérnövekmény lehet”. Ezzel arra az elmúlt években megfigyelt jelenségre utalt, amelyet profit húzta inflációnak vagy kapzsiinflációnak neveznek, azaz a vállalatok jóval a költségnövekedésük felett emelték az áraikat.
Persze senki nem vitatja, hogy költségnövekedésből volt bőven, elég a villamos energia és a gáz árának 2022 végi felrobbanására gondolni, azonban az ipari termelői árak már egy ideje ennek pont az ellenkezőjét mutatják. Csak decemberben több mint 7 százalékkal estek.
A fogyasztó szempontjából a valódi kérdés azonban, hogy ebből alacsonyabb árakat vagy magasabb béreket fog-e látni, ami végeredményben mindegy is: a lényeg, hogy reálértéken nőjön a fizetése.
Ebből a szempontból jó hír, hogy ha valóban 4 és 5 százalék körül alakul az – ahogy azt a jegybank is várja, és amire a januári jóslatok alapján erre jó esély van –, akkor egy 10-11 százalékos emelkedéssel a reálbérek átlagban 5-6, a kötelező legkisebb bér esetében pedig 10 százalékkal növekedhetnek. Erre pedig óriási szükség van a belső kereslet és a fogyasztás helyreállásában.
Nem lesz inflációs hatása a béremeléseknek
Ezzel együtt is kérdés, hogy mekkora hatást gyakorolnak az inflációra az idei béremelések, ugyanis ha újra elkezd emelkedni a pénzromlás üteme, miközben nőnek a keresetek, akkor nem sokat ér az elmúlt két év küzdelme. Elemzők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy egyrészt a nagy béremelések, mint a tanárok (32,2 százalékos), az egészségügyi dolgozók (20 százalékos) fizetésemelése, az állami szektort terhelik, másrészt nem feltétlenül a lehet idén a meghatározó áremelési faktor. Sokkal inkább
- a csomagolásdíjak,
- a megemelkedett fuvarterhek,
- a gyengülő árfolyam és
- a korábban elhalasztott költségelemek érvényesítése
fog erősebb hatást gyakorolni az árindexre.
A is tolja maga előtt a fizetéseket
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése azért is fontos, mert közvetlenül majdnem egymillió főt, közvetett módon pedig – a bértorlódás miatt – a magasabb jövedelmi szinteken keresőket is érinti. A jegybank szerint a szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Ahogy az egyébként számos ágazatban tapasztalható.
