Idén is megjelentette a magyarországi munkaerőpiaci folyamatokról készített felmérését a Hays Hungary, amelyből kiderül, hogy óriási a szakadék a munkálatók és a munkavállalók között. Miközben a cégek a képzett munkaerő és a szakemberek hiányára panaszkodnak, valamint az irreális fizetési igényekre, a munkavállalók jelentős többsége az alacsony fizetések miatt váltana munkahelyet.
A felmérésből az is kiderül, hogy a cégvezetők továbbra is inkább pesszimisták a makrogazdasági kilátások tekintetében, de némiképp már pozitívabban látják a jövőt, mit egy évvel korábban. A toborzással kapcsolatos kihívások terén
a cégek 49,3 százaléka jelölte meg azt, hogy kevés képzett jelölt van a piacon, majd 47,6 százalék panaszkodott az irreális fizetési igényekre.
Az általános szakemberhiány 39,1 százalék számára jelent problémát, míg 38,2 százalék a szakemberekért folyó kiélezett versenyről számolt be.
Szakemberből van a legnagyobb hiány
A Hays Hungary Salary Guide 2024 válaszadóinak több mint fele a cég létszámának növekedéséről számolt be, míg 17 százalék jelezte, hogy nem változott érdemben a dolgozói létszám. A vállalkozások az előző pontnak megfelelően legnehezebben szakembereket tudtak felvenni, ez több mint 70 százalék számára jelentett gondot, amit a szenior pozíciók követek, melyek betöltése a cégek közel felének okozott problémát.
A felmérésből az is kiderül, hogy miközben a cégek irreális fizetési igényekről beszélnek, közben
a dolgozók mindössze 27 százaléka kapott olyan szintű béremelést, amelynek hatására fizetése megőrizte az értékét,
ám a túlnyomó többség reálbére a szakemberhiány és a nehezen betölthető állások ellenére reálértékben csökkent. Idén ugyanakkor a dolgozók 49 százaléka számít az inflációt elérő vagy azt meghaladó béremelésre. Azok a válaszadók, akik munkahelye váltottak, leggyakrabban pont az alacsony fizetések miatt tették ezt, 45,4 százaléknál volt ez a váltás fő oka. Sokan (28,9 százalék) a szakmai fejlődés vagy az előrelépési lehetőségek (26,4 százalék) hiánya miatt váltottak, de 24,2 százalék volt azok aránya is, akiknek a szakmai kihívás hiányzott.
A cégek válaszai szerint tavaly mindössze a vállalatok 23,5 százalékánál lehetett inflációt meghaladó vagy legalább azt elérő béremelés, ugyanakkor idén a cégek harmadánál magasabb lehet a drágulás üteménél a béremelés, miközben 43 százaléknál nagyjából az inflációnak megfelelő mértékben nőhetnek a fizetések.
Fontos a fizetés, de nem csak az számít
Az is feltűnő, hogy ma már a munkavállalók körében egyértelműen a rugalmas munkavégzés lehetősége vált a kedvenc béren kívüli juttatássá, ez 55 százalék számára fontos, ami jóval magasabb, mint a cafeteria, a céges autó, a munkáltatói egészségügyi csomag 30 százalék körüli népszerűsége. Jó hír, hogy a cégek 61,9 százaléka lehetővé is teszi a rugalmas munkavégzést. Sőt egy másik kérdésre válaszolva a munkáltatók 19, a munkavállalók 18 százaléka felelte azt, hogy a munkavégzés teljesen az irodán belül zajlik, míg a teljesen rugalmas munkavégzésről a munkáltatók 23, a munkavállalók 22 százaléka számolt be. A leggyakoribb azonban valamifajta hibrid munkavégzés, heti 1-2-3 napnyi kötelező irodai jelenléttel.
A munkavállalók alkupozíciójának javulását jelezheti az is, hogy
57 százalék el se vállalna olyan munkát, melyet minden nap az irodából kell végezni és 34 százalék jelezte, hogy felmondana, ha erre kérnék.
