Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés tavaszi parlamenti ülésszaka. Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a kormány elindította a sóskúti akkumulátorbontó üzem kiemelt beruházássá minősítését, az ugyanakkor elkerülte a figyelmét, hogy ezt a saját törvényei alapján sem teheti meg. Csárdi kitért az érintett településeken élők körében tapasztalható felháborodásra, és emlékeztetett arra is, hogy
helyi népszavazás van folyamatban.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára úgy reagált: Magyarország tőkeszegény ország, szükség van a külföldi beruházásokra, és az unióban a legjobb tőkebevonzó ország. Sikerült elérni, hogy nem csupán Nyugatról hanem Keletről is érkezik beruházás. Hozzátette, szükséges a helyiek megkérdezése, ugyanakkora arra is rámutatott:
ezekért a beruházásokért közelharc folyik.
Szabó Rebeka (PM) szerint a kormány akkumulátorstratégiája nemcsak az érintett településeken élők életminőségének romlását jelenti, valamint mértéktelen energia- és vízigényt jelent, hanem súlyosbítja a hazai természetvédelem válságát is – közölte. Hozzátette: a döntések a lakosság feje felett, a tiltakozások ellenére születnek, kész tények elé állítva az embereket.
Fotó: Balogh Zoltán
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: ezeket az ipari üzemeket a legszigorúbb feltételek mellett alakítják ki, nemcsak a magyar törvényeknek, hanem az európai viszonyoknak is megfelelve. Ezekre az üzemekre szüksége van a magyar gazdaságnak – mondta. Beszámolt róla, hogy 2010 óta több mint száz országos jelentőségű védett természeti területet jelöltek ki összesen háromezer hektáron. Az ország területének több mint 21 százaléka, kétmillió hektár Natura 2000-es terület.
Bencze János (Jobbik) azt a kérdést tette fel napirend előtti felszólalásában a kormánynak, miért árulták el a magyar méhészeket azzal, hogy elhárították az akadályokat az ukrán méz beáramlása elől. Arról beszélt: a beérkező ukrán gabonával tönkretették a magyar mezőgazdaság egyik szegmensét, most pedig beengedik a magyar piacra a rossz minőségű mézet.
Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a keleti nyitás egyértelműen arról szólt, hogy a keleti beruházások, nem agrártermékek érkeznek Magyarországra. Megemlítette: a kormányzat nem enged be az országba ukrán gabonát, az átrakóépítés és -fejlesztés oka, hogy a vasúti szállítás során más nyomtávot használnak keleti szomszédunknál, mint Magyarországon. Hozzátette: a magas cukortartalmú kínai műméz egész Európát ellepte, ugyanakkor februárban olyan ágazati jelzéseket kaptak, hogy elfogyott vagy az adott piaci áron nem érhető el Magyarországon vegyes méz; az ukrán mézre kivetett tilalmat azért vonták vissza, hogy az ágazat ne omoljon össze, a kereskedők teljesíteni tudjanak, ne listázzák ki őket a kontinens nyugati felén a megrendelők.
Tilki Attila (Fidesz) a nemrégiben kirobban európai gazdatüntetésről beszélt, és azt mondta, a gazdák követeléseit komolyan kell venni. Tiltakozásaik nem csupán a túlzó környezetvédelmi szabályozások és a gazdasági nehézségek ellen irányulnak, de az EU általános agrárpolitikája és a nemzetközi kereskedelmi megállapodások is viták forrásai. Azt kérdezte,
mire számíthatnak a gazdák és a fogyasztók a magyar elnökségtől
az élelmiszerbiztonság szempontjából.
Fotó: Balogh Zoltán
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar kormány minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit. Nemzeti hatáskörben meghozták azokat a döntéseket, amelyek ennek érdekében szükségesek, és ezt ígérte a jövőre nézve is.
– hangsúlyozta. Kijelentette: újra kell gondolni az uniós agrárpolitikát, a szabályokat racionalizálni kell, határozottan fel kell lépni a gyenge minőségű mezőgazdasági termékek beáramlása ellen.
