A hazai munkaerőpiacon szinte minden második alkalmazott új munkahelyet keres, vagy várja, hogy a jó lehetőség szembejöjjön vele, és válthasson. Az álláskeresők mintegy harmada a munkahelyével együtt az ágazatot is elhagyná, amelyben jelenleg dolgozik, a munkahelyválasztásnál pedig a bér mértéke és a lokáció számít elsősorban, szemben a szakmai ambíciókkal.
Minden második magyar potenciális munkakereső
Elkészítette negyedéves reprezentatív kutatását a Profession, az álláskeresési szokások vizsgálatából. Az országos felmérésből kiderült, hogy
szinte minden második, 18–65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára.
Az aktív munkakeresők (12 százalék) mellett ugyanis nem elhanyagolható lehetőség a passzív munkakeresők (36 százalék) megszólítása: ők azok, akik ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra.
Az aktuálisan állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után.
Közel harmaduk (30 százalék) pályát módosítana, és kifejezetten más szektor álláshirdetéseit böngészi.
Munkakeresés: a legfontosabb szempont a fizetés mértéke
Az aktív keresők többsége állásportálokon böngészi az elérhető hirdetéseket, de népszerűek az apróhirdetésekkel foglalkozó internetes oldalak is, illetve tíz munkakeresőből hárman a munkaügyi központhoz fordulnak ilyenkor segítségért. Minden második ember hívja segítségül barátait, ismerőseit, amikor új munkahelyre vágyik, és a közösségi médiát is hasonló gyakorisággal használják ilyenkor, azonban a hivatalosabb, szakmai közösségimédia-platformot álláskeresési célra mindössze az érintettek 13 százaléka használja.
A sok szempont közül, amelyeket mérlegelni és priorizálni kell az új állás kiválasztásakor, a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87 százalékánál szerepel. „A munkavállalók szemében sokat számít még a munkahely elhelyezkedése (67 százalék), illetve a munkaidő és a munkarend (58 százalék), amelynek jelentősége a pandémia alatt és után erősödött meg. Ezt követik az olyan árnyaltabb jellemzők, mint
- a munkakörülmények (42 százalék),
- a kollégák, a csapat (33 százalék), valamint
- a hangulat és a munkahely atmoszférája (22 százalék).
„A szakmai ambícióval kapcsolatos elvárások 20 százalék alatt vannak: az önálló munkavégzés igénye, az elérhető továbbképzések vagy az előrelépési lehetőség mellékesnek számítanak” – mondta Dencső Blanka, a Profession piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Még soha nem volt ennyire alacsony a regisztrált álláskeresők száma
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint három évtizedes rekord dőlt meg a februári hónapok tekintetében, ugyanis még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2024 februárjában. Az év második hónapjában a regiszterben mindösszesen 235,4 ezer fő szerepelt, csaknem 10 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához képest.
