„Ha azt feltételezzük, hogy egy kínai cég világszínvonalú termék gyártását indítja el Magyarországon, akkor ugyanolyan világszínvonalú tudás birtokában lehet, mint például 1994-ben a General Electric volt. A kérdés inkább az, hogy mennyire épül be a magyar gazdaság szövetébe, és milyen pozitív folyamatokat indít el” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke és a Videoton társ-vezérigazgatója, akivel a Magyar Kereskedelmi is Iparkamara gazdasági évnyitóján, a helyszínen beszélgettünk a világgazdasági tendenciák megváltozásáról, a kínai cégek előretöréséről és magyarországi megjelenésük mellett a német gazdaság problémáiról.
Lakatos Péter úgy látja, a Magyarországon működő, magyar tulajdonú vállalatok működésében a versenyszellem javításától kezdve az automatizáláson át egészen a munkaszervezésig hatalmas tartalékok vannak. Épp ezért kell segíteni őket, hogy megtalálják a legmodernebb módszereket. Ebben természetesen szerepe van az oktatásnak, és továbbképzéseknek és általában a közoktatás különböző lábainak.
A most betelepülő kínai cégeknek is megvan a mozgásterük beépülni a magyar gazdaságba
De hasonlóan fontos szerep hárul azokra a világcégekre, akik betelepülnek, hogy ne csak a saját nemzetiségű alvállalkozóikat, vagy beszállítóikat hozzák helyzetbe, hanem átadják a tudásukat is. Ha így lesz, akkor az szerinte jótékony hatással lesz a magyar tulajdonú gazdaság hatékonyságára és az itthon maradó elkölthető jövedelemre.
Ez nem egy nagy újdonság, amit mondok, a 90-es évek második felében is ezek a trendek működtek. A beköltöző amerikai, japán, német cégek sokkal dinamikusabb beszállítói programokat, tudástranszfert hoztak be
– emelte ki a Videoton társ-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a most betelepülő kínai cégeknek elvileg ugyanúgy, vagy jobban megvan a mozgásterük beépülni a magyar gazdaságba, és magyar beszállítókat választani, Magyarországot pedig hídfőállásnak tekinteni, ahogy megvolt a 90-es években a General Electricnek, vagy a Philipsnek. Arra a kérdésre, hogy a kínai akkugyárak tényleg olyan alacsony hozzáadott értéket állítanak elő, és kockázatot jelentenek-e, mint ahogy a kritikusok állítják, azt mondta, hogy nehéz ezt most megítélni, sokkal könnyebb lesz majd 20 év távlatából. Bár azért azt megjegyezte, hogy kritikai elemzést megérne, hogy milyen egyéb alternatívák voltak, amelyek közül választani lehetett, amikor ezek a döntések megszülettek.
Madártávlatból azt tudom mondani, hogy százszor boldogabb lettem volna, ha orvosi műszergyárak jönnek ugyanilyen számmal. Az a kérdés, hogy a mi oktatási rendszerünk mennyire orvosi műszergyártáshoz képzett embereket az elmúlt 20-30 évben, vagy mit teszünk ennek érdekében
– mutatott rá az MGYOSZ társelnöke, aki hozzátette, hogy minél bonyolultabb berendezések készülnek el idehaza, annál több beszállítóra van szükség. Pozitív példaként említette a Suzukit, amely a 80-as évek végén a magas hozzáadott érték miatt bízott meg több tíz magyar céget munkával. Ugyanakkor a másik véglet szerinte az autógumigyárak, amelyek lényegében Távol-Keletről származó gépekkel, kőolajszármazékból termelnek, de nem igazán látni, hogy bármilyen hozzáadott értéket jelentenének, ami a hazai tudásközpontokban bármennyire is hasznosulna. Mindenesetre az akkumulátorgyárak esetén egyelőre inkább zártnak látszanak a befektetők a helyi kapcsolatrendszer építésére, ezzel együtt ez teljesen nemzetiségsemleges, csak egyedileg értékelhető.
Elkényelmesedtek a németek
Lakatos Péter szerint Németország nagyon jó pozícióból indult a 2000-es évek elején, végtelen szabadalma, tudása volt, ebből kifolyólag pedig egy jól szabályozott, kellemes életet tudott biztosítani több tíz millió állampolgárának.
Kicsit elkényelmesedtek, túlságosan adottnak vették a versenyhelyzetüket
– mondta a német okairól, kiemelve, hogy a kívülről sikeres Merkel-féle politika után egy nem túl markáns vezetés jelent meg, „pedig soha nem árt, ha valaki rendbe teszi a csapatot”. „A német gazdaság nem áll jól, mert számos területen, például a bankszektorban, vagy ha szoftver cégeket nézzük, az USA behozhatatlannak tűnő lépéselőnyt szerzett. A Schröder-kabinet versenyképesség-javító intézkedései óta a „Sozial-Staat” koncepció az uralkodó, és a jelenlegi kormány nem rendelkezik erős vízióval és nem is egységes” – magyarázta az MGYOSZ társelnöke, aki szerint ennek hatásait az állampolgárok pedig a napi életben is megtapasztalják, amit ő is meg tud erősíteni. Így ma már nem az a jellemző – ellentétben a korábbiakkal –, hogy magas lóról beszélnének a németek. Véleménye szerint Németország versenyképességét újra kell trenírozni, amit azért mert mondani innen Magyarországról, mert Németországban is ugyanezt állítják.
Lesz-e idén 4 százalékos növekedés, mennyi legyen az euró?
Lakatos Péter szerint a nagyon sok tényezőből áll össze, ezért csalóka egy paraméteren keresztül mérni a gazdaság bővülését. „Én arra leszek kíváncsi, hogy a különböző piacokon mozgó cégek, amikben dolgozom, ott milyen lesz a piac. Ha a cégeink többségének ugyanis nő a piaca, akkor valószínűleg a GDP is nő”, magyarázta a társelnök. Nyilvánvalónak véli, hogy a GDP-t az államháztartás is tudja stimulálni, ugyanaz a növekedés 6 százalékos vagy 1 százalékos államháztartási hiány mellett nem ugyanazt jelenti hosszú távon. De a forint-euró árfolyam sem egyszerű kérdés szerinte.
Ha cinikus akarok lenni és azt mondom, hogy ha ma akarok magamnak és a feleségemnek egy-egy drága autót venni, akkor nyilvánvalóan erős forintra van szükségem. Ha viszont holnap szállítok egy nagy gépet a Videotonból exportra, akkor pedig gyengébb árfolyamra
– taglalta, majd hozzátette, hogy a legfontosabb szerinte, hogy a forint árfolyama annyi legyen, amit a piac meghatároz és azt senki nem manipulálja se Londonból, se „házon belül”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy erőteljes növekedésű országban a Videoton is erős árfolyamot szeretne, mert az azt jelentené, hogy kevés emberrel sokat fog termelni nagy fedezettel és nyereséggel, így kitermelhető a bér.
Lakatos Péter azt is hangsúlyozta, nagyon sok sikeres pálya van, mindenesetre ahhoz, hogy elérjük az uniós átlag 90 százalékát, amit a kormány kitűzött, ahhoz az kell, hogy megfordítsuk az elmúlt 15-20 év trendjét, és napról napra gyorsabban növeljük a hatékonyságunkat, mint a csehek, a románok vagy a lengyelek. Azaz szerinte mérhető és reális célokat kell kitűzni.
