A vendégmunkások Magyarországra érkezésétől hangos a média hónapok óta, arról azonban már kevesebb szó esik, hogy mégis kicsodák ők, honnan érkeznek, mi a motivációjuk, valóban elveszik-e a magyarok munkáját, és igazából megéri-e a magyar társadalomnak, hogy nálunk dolgoznak. Ezek tisztázására Göltl Viktorral, a WHC munkaerő-közvetítő és -kölcsönző ügyvezetőjével beszélgetett a Világgazdaság. Az ügyvezetővel folytatott beszélgetésünk első részében többek között sorra vesszük, hogy kik a vendégmunkások, honnan és milyen munkakörbe érkeznek, valamint meddig maradhatnak hazánkban.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Nagyon fontos megérteni, hogy a határkerítést átmászó illegálisan, valamint a legálisan itt tartózkodó, a magyar gazdaságot építő és segítő ember két különböző dolog. Sajnos demográfiai okokból nem születik elég gyerek hazánkban. Emiatt saját jólétünket nem fogjuk tudni biztosítani külföldi munkavállalók nélkül, ha a következő évtizedekben a magyar gazdaságot növelni akarjuk.
Kik a vendégmunkások, honnan érkeznek és meddig maradnak?
A vendégmunkások kilétét cikksorozatunk előző részében, Sayfo Omar kutatóval tisztáztuk, most pedig Göltl Viktor abban segít nekünk eligazodni, hogy hogyan tartózkodhatnak a hazánkban.
A külföldi munkavállalók érkezhetnek hazánkba akár fizikai, akár magasan képzett, szellemi munkakörökbe. Cikkünkben az előbbi kategóriát elemezzük, ide nem értve azokat a szerbeket és ukránokat, akik Nemzeti Kártyával létesítenek munkaviszonyt Magyarországon.
A harmadik országból érkező fizikai munkavállalók négyféle tartózkodási engedély egyikét kaphatják meg a tavaly év végén elfogadott új törvény értelmében:
- szezonális vendégmunkás-tartózkodási engedélyt,
- beruházásokhoz kapcsolódó vendégmunkás-tartózkodási engedélyt a kormánnyal kötött szerződés alapján,
- foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt, valamint
- vendégmunkás-tartózkodási engedélyt.
A harmadik ország egy olyan állam területe, amely nem tartozik az Európai Unióhoz és az Európai Gazdasági Térséghez.
A szezonális munka, azaz köznyelvben az idénymunka, főként mezőgazdasági munkákat jelent, mint például a gyümölcsszedés. Ilyenkor csak adott szezonra, de legfeljebb egy éven belül 6 hónapra maradhatnak a külföldi munkavállalók. Erre a munkára a legegyszerűbb az országon kívül élő magyarok foglalkoztatása. Az ukrajnai magyarok korábban nagy számban jöttek ilyen feladatokra, de ez manapság már nem jellemző, mert sokan kettős állampolgárok. Azaz a magyar állampolgárság révén ők uniós polgárok, amivel pedig az egész EU területén munkát vállalhatnak. A kormány februári rendelete alapján idén legfeljebb 65 ezer foglalkoztatási célú, valamit vendégmunkás-tartózkodási engedélyt adhat ki a hatóság. Azaz a szezonális tartózkodási engedéllyel rendelkezők ebbe a korlátozásba nem számítanak bele.
A beruházásokhoz kapcsolódó tartózkodási és munkavállalási engedély egy-egy projektmunkára szól, például egy gyár felépítésére. Itt jellemzően a beruházó egyéni szerződést köt az állammal a foglalkoztatásról és ő is toborozza a dolgozókat meghatározott időre és feladatra.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélynek azt nevezzük, amit 2023-ig a külföldi munkavállalók foglalkoztatására használtak a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztató munkáltatók. Minősített kölcsönbeadók azonban már 2024 előtt is kedvezőbb feltételekkel hozhattak vendégmunkást hazánkba e kategóriában. Ilyenek a szakmunkák, mint például a pék.
Magyar cég a kormányhivatal és az idegenrendészeti hatóság jóváhagyása után hozhat be külföldi munkavállalót. A 2-3 hónapos folyamat alatt megvizsgálják például, hogy hazánkban elérhető-e a szakmában álláskereső. Ha igen, akkor a vállalkozás nem feltétlenül kap engedélyt arra, hogy külföldről toborozzon. Még akkor sem, ha mondjuk egy győri cég keres péket és csak a távoli Borsod vármegyében van a képzettségnek megfelelő álláskereső – élt a példával az ügyvezető. Ilyenkor az adott cégnek először magyar állampolgárnak kell felajánlania az álláslehetőséget. A vendégmunkásokat ebben a kategóriában 2 évre szerződtetik – ezt maximum egyszer, egy évre lehet meghosszabbítani.
A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkások kategóriájában csak minősített kölcsönbeadó vagy kedvezményes foglalkoztató, például a kormány stratégiai foglalkoztató partnere toborozhat munkavállalót korlátozott számban, 15 meghatározott országból és csakis a tiltólistán nem szerepelő szakmákba.
Azaz például orvos ilyen keretek között nem érkezhet Magyarországra praktizálni. A korábbiakhoz képest újdonság és egyben nehezítés, hogy az előző bekezdésben bemutatott könnyített közvetítési eljárást kell lefolytatni a toborzást megelőzően, amit a járási hivatal 7 napos eljárásban intéz. A vendégmunkásokat itt is 2 évre, legfeljebb egyszer 1 év hosszabbításra szerződtetik.
Minősített munkaerő-szolgáltató cég a WHC is, ami azt jelenti, hogy az állam felé 50 millió forintot letétbe kellett helyeznie és szigorú követelményeknek kell megfelelne. A folyamat itt már mindössze 15-40 napot, jellemzően inkább 20 napot vesz igénybe.
Fotó: Shutterstock
A legtöbb munkáltató a foglalkoztatási és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyes kategóriákban hoz munkavállalót hazánkba. Habár manapság felfut a beruházási kategóriában a munkavállalói szerződések száma, a gyárépítések lecsengésével az így foglalkoztatottak is kevesebben lesznek.
Minden kategóriában a foglalkoztatónak meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét. Ezen kívül a külföldi munkavállaló csak érvényes munkaszerződéssel lépheti át az országhatárt, és igazolnia kell azt is, hogy lakhatással, megélhetését biztosító jövedelemmel és egészségügyi ellátásokra biztosítással rendelkezik.
Az új törvény szigorított a korábbi feltételeken, immár a vízummentes országból érkezők is csak megkapott tartózkodási engedély esetén léphetik át jogszerűen Magyarország határát.
A továbbiakban mind a négy kategóriára használjuk a vendégmunkások kifejezést.
Mi történik, ha lejár a vendégmunkás szerződése?
Amikor a vendégmunkás szerződése lejárt, a foglalkoztatónak mindent meg kell tennie azért, hogy a külföldi elhagyja Magyarország területét 6 napon belül, különben akár 5 millió forintos bírságot is kaphat.
Kérhetnek menedéket a vendégmunkások?
Göltl Viktor szerint a magyaroknak nem kell attól tartani, hogy a vendégmunkások a szerződésük lejárata után menedékkérelemmel hazánkban maradnak. A szakértő nem hallott még ilyen esetről, és szerinte életszerűtlen, hogy egy harmadik országbeli személy hirtelen pont akkor feleljen meg a menekült kategóriának, amikor lejárnak a munkavállalási és a tartózkodási engedélyei.
Az ilyen emberek pénzt keresni jönnek saját maguk és a családjuk eltartásért, így fontos számukra, hogy folyamatos bevétellel rendelkezzenek. Pont ezért választották hazánkat, mert lehet, hogy kevesebb bért kínálunk nekik, de azt gyorsabban megkapják.
Ráadásul a jogszabályok kifejezetten szigorúak. A szomszédos államokat kivéve a harmadik országból érkező, vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező dolgozó
nem kérhet családegyesítést, nem maradhat itt sokáig és nem is telepedhet le.
Gyermek születése esetén néhány esetben a szülő kaphat családegyesítés címén tartózkodási engedélyt, ám az csak 3 évre szól, esetleges megújítással. Tehát hosszabb távú letelepedésre nincs lehetősége a vendégmunkásoknak, sem a családjuknak.
Milyen munkakörbe és az országon belül hova érkeznek vendégmunkások?
Inkább kétkezi szakmunkára érkeznek külföldi munkavállalók, például hegesztőnek, lakatosnak, villanyszerelőnek vagy CNC-gépkezelőnek. Jellemző még a betanított feladatokra való toborzás, úgymint gyártósori összeszerelésre, csomagolásra vagy raktározásra. Kisebb létszámban technikusok és mérnökök is érkeznek. Külföldi állampolgárságúak nemi összetétele vegyes, férfiak és nők egyaránt vállalnak munkát. Helyileg az ipari parkokba és logisztikai bázisokba érkeznek dolgozók, azaz Magyarországon jellemzően ezeken a területeken találkozhatunk velük.
Honnan jöttek és hányan vannak?
Hazánkban jelenleg 90-120 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik. Közülük 40 ezer ukrán; 5-10 ezer szerb; 10 ezer filippínó; 11-12 ezer vietnámi; 4-5 ezer indiai; valamint érkeztek még az arab országokból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Mongóliából is – sorolta Göltl Viktor.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy míg a 9,7 milliós Magyarországon mintegy 100 ezer külföldi munkavállaló van, addig az erősebb gazdasággal és 9 milliós lakossággal rendelkező Ausztriában 1 millió.
Fotó: AFP
Mekkora a lemorzsolódási arány?
Nagyon alacsony a lemorzsolódási arány. Nem jellemző a munkaváltás. Egy külföldi körülményesen válthat hazánkban munkát, ha úgy lép ki valahonnan, hogy nincs meg az új szerződése, akkor 6 napon belül el kell hagynia Magyarországot. Az sem jellemző, hogy megpattanjanak Európa más országába, mivel a munkavállalási engedélyük csak Magyarországra szól.
Az is segít a szerződésükben meghatározott idő letöltésében, hogy azt a kiközvetítési folyamat során a toborzócég, a közvetítőcég, a konzulátus és a foglalkoztató is nyomatékosítja a vendégmunkásoknak.
A WHC ügyvezetője szerint fél éven belül százból nagyjából 50 magyar vált állást, a vendégmunkások körében ez 7 százalék, ennyien térnek haza néhány hónapon belül.
Göltl Viktorral készült interjúnk második részében többek közt azt vizsgáljuk meg, hogy a hozzánk érkezett vendégmunkások miért nem választottak gazdagabb országot, miért jó a magyar társadalomnak az ittlétük, valamint mennyibe kerül a foglalkoztatásuk a magyar munkavállalókhoz képest.
Vendégmunkások: Magyarországon nem lesznek gettókCikksorozatunk első részében Sayfo Omar kutatóval beszélgetünk, aki hasonló álláspontot fogalmazott meg, mint Göltl Viktor. A kutató elmondta, hogy az új vendégmunkástörvényt a magyar gazdaság növekedésének kiszolgálására hozták létre, ráadásul az világszinten példátlanul szigorú. Magyarország nem célállomás sem a bevándorlóknak, sem a vendégmunkásoknak. |
