MKIK–KAVOSZ-konferencia: kamatok és finanszírozás a középpontban

Április 17. és május 29. között volt elérhető a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a KAVOSZ Zrt. közös, országos gazdasági rendezvénysorozata. A programot a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja. Az ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy a jelenlévők átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat.

Markovszky György, a veszprémi iparkamara elnöke nyitó előadásában arról beszélt, hogy a vállalkozások ma nemcsak változásokkal, hanem a változások gyorsulásával néznek szembe. Ráadásul ezek a környezeti, piaci és gazdasági változások olyan jelentősek, hogy néha magának a vállalkozásnak a helyzetét lehetetlenítik el. Itthon nem jellemző az a szemlélet, hogy a szaktudással rendelkező munkaerőnek két dolgon kell gondolkodnia, alkalmazottként, biztos nyugdíj fejében kamatoztatja a tudását, vagy vállalkozást indít. 

Ugyanakkor el kell gondolkodnia mindenkinek, hogy képes-e lépést tartani a vállalkozásokkal, vállalja-e a felelősséget a vállalkozásindításért. Az MKIK–KAVOSZ közös konferencia abban segít, hogy a vállalkozói piac megértse és rálásson a változásokra.

Takács Szabolcs, a Veszprém vármegyei közgyűlés elnöke rövid köszöntőjében a helyi vállalati piacról beszélt, illetve arról, hogy a vármegye megyei szinten közvetlenül 1,7 milliárd forinttal tudott hozzájárulni a piachoz.

Folyamatos változások kereszttüzében kell helytállniuk a vállalkozásoknak

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke is rácsatlakozott a változások elemzésére, mint mondta, a 2012-es IMF-„kiszorítás” után megindult a gazdasági növekedés, amelyet 2020-ban a Covid-járvány tört meg, átalakítva a gazdasági növekedés dinamikáját és a fogyasztást. Ezt követően szinte azonnal belecsavarodtunk az orosz–ukrán háborúba, amely néhány hónap alatt energiaársokkot okozott, majd jött a közel-keleti válság, amely pedig az olajárakat hajtotta felfelé.

Az elnök szerint ebben a viszonylatban ma elég nehéz lenne a hazai gazdaság növekedésének gyorsaságáról vagy nagyságáról beszélni. Ma nem az a kérdés, hogy 2 vagy 3 százalékkal nagyobb növekedésre lenne szükség, ma a gazdaság stabilitása és a pozitív irányba haladása a legfontosabb. Bár – tette hozzá – az is látszik, hogy a korábbi növekedési ütemhez lassabban tér csak vissza a gazdaság, ellentétben a szakpolitikai döntéshozók terveivel.

A nagy kérdés, hogy a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozóknak, mint például a kamaráknak, ilyen helyzetben milyen válaszokat kell adniuk. Tekintettel arra, hogy a kamara hídként szolgál a vállalati szektor és a politikai döntéshozók között, a szervezet szorgalmazza:

• a növekedésbarát adórendszer javítását,
• az adatszolgáltatási kötelezettség felülvizsgálatát és egyszerűsítését,
• ezzel a vállalkozások időt és persze pénzt takaríthatnak meg, és
• további gazdaságfehérítő programok indítását, bár az utóbbi néhány évben komoly gazdaságfehéredés látszódott.
• A kamara nagyobb szerepet szeretne vállalni az innovációs piacon, a felek összekapcsolásában, szeretné elérni a további beruházásösztönző programok indítását és nem utolsósorban a beruházások finanszírozásának támogatását. 

Ez utóbbi nagyon komoly sarokpontja a vállalati szektor fejlesztésének, hiszen azt ma mindenki elismeri, hogy rendkívül magasak a kamatok, emiatt az állami támogatású konstrukciók a legkelendőbbek.

A kamatkörnyezet is megágyazhat a növekedésnek

A kamat valóban neuralgikus pont, Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésekért felelős államtitkára előadásában összefoglalta a várható kamatmozgást. Mint mondta az Egyesült Államokban nem enyhült úgy az infláció, mint Európában, így a Fed nem tudta megkezdeni a kamatcsökkentési ciklusát. Első körben idén 120 bázispontos csökkenést vártak az elemzők, ma a konszenzus az, hogy jó, ha 20-25 bázispontos lesz. Mindez világszerte komolyan átrendezte a kamathelyzetet, így a magyar jegybanknak is tartania kell magát a nemzetközi trendekhez, és tartania kell a pozitív reálkamatot, hogy a tőkét itthon tartsa. Suppan Gergely szerint nagyjából 6 százalék körüli kamatszintre kell számítani idén, aztán középtávon várhatóan megindul a kamatcsökkenés, és olcsóbb lesz a beruházások finanszírozása.

Az államtitkár átfogó képet adott arról, hogyan sikerült letörni a hazai inflációt, illetve arról is szólt, hogy idén nagyjából 3 százalék körül ugrál majd a pénzromlás üteme, attól függően, hogy az élelmiszer- vagy energiaárak hogyan alakulnak. (Most éppen az orosz fagykárok miatt dráguló gabona és a kínai igények miatt dráguló fém van terítéken globális szinten.)

A minisztérium három fő terület erősítésével szeretné visszatéríteni a gazdaságot a növekedés irányába. Az egyik a fogyasztás élénkítése, ami erősíti a termelést, és egyúttal ösztönzi a beruházásokat, a harmadik terület pedig a munkaerőpiac erősítése, ami lehetőséget biztosít a vállalkozások termelékenységének javítására. Minden összevetve azonban – jegyezte meg Suppan Gergely – a kormányzat hosszú távú célja a beruházásvezérelt növekedés helyreállítása.

Nincs mese, a piacot segíteni kell

Krisán László, a KAVOSZ Zrt vezérigazgatója is a vállalati finanszírozást helyezte az előadásának központjába. Mint mondta, a magyar munkaerőpiac háromnegyede a vállalkozói szektorhoz kapcsolódik, vagyis kormányzati részről nem egy eldöntendő kérdés a szektor támogatása vagy erősítése. 

Most sem sokkal jobb a helyzet, továbbra is drága a piaci hitel, a különbség ma az, hogy a bankok elkezdtek versenyezni, a jegybankhoz hasonlóan megindult a kereskedelmi banki kamatcsökkentés is, amely élénkített a finanszírozást.

A KAVOSZ ugyanakkor egy egészen más pályán játszik, közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozásokkal, és pontosan tudja, milyen igényeik, milyen problémáik vannak finanszírozás területén. Ennek köszönhetően megfelelően és hatékonyan tudja képviselni a bankok felé a vállalkozói igényeket, így hatékonyan tud nyomást gyakorolni a bankokon keresztül a kamatszintekre. Persze a Széchenyi-kártya-konstrukciók (kivéve az agrártermékeket) fix 5 százalékkal kamatoznak, ami Krisán László szerint közép- és hosszú távon nagy kincsnek számít, hiszen kiszámíthatóságot nyújt a vállalkozás számára.