A magyar gazdákra nézve jó eredményt hozott ki a K&H agrár szén-dioxid-kalkulátora
Hiánypótló kezdeményezésként indította el 2023-ban a K&H csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a K&H agrár szén-dioxid-kalkulátort. Abból a felismerésből indultak ki, hogy a klímaváltozás, az uniós közös agrárpolitika és a szigorúbb fogyasztói elvárások egyaránt a környezetet kímélő termelés irányába mozdítják az agráriumot. Az online elérhető, bárki számára használható kalkulátor a cégek saját valós termelési adatai és a szektor nemzetközi iparági statisztikái alapján mutatja meg, hogy mekkora karbonkibocsátása van az adott gazdaságnak. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázokat (ÜHG) – vagyis a szén-dioxidot, a metánt és a dinitrogén-oxidot – vizsgálja.
A K&H agrár szén-dioxid-kalkulátort már több mint 40 hazai agrárcég kitöltötte, így láthatók az első összesített ágazati eredmények – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. Ezek alapján az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban 2000 tonna szén-dioxid alatt marad, a sertéságazatban 3600 tonna szén-dioxid, a szarvasmarha-ágazatban pedig meghaladja a 9200 tonnát. Az üzletágvezető szerint mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy
komoly eltérések vannak az egyes ágazatok ÜHG-kibocsátása között.
Ennél is jobban szemlélteti a különbségeket a fajlagos bruttó kibocsátás, ugyanis
- a növénytermesztés esetében 1,87 tonna szén-dioxid/hektár,
- a tejtermelésben 0,76 kilogramm szén-dioxid/kilogramm tej,
- a sertéstenyésztésben 1,66 kilogramm szén-dioxid/élősúly-kilogramm,
- a szarvasmarha ágazatban pedig 5,15 kilogramm szén-dioxid/élősúly-kilogramm
kibocsátás jellemző.
Az eredmények arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna szén-dioxid/millió euró eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1528 tonna szén-dioxid/millió euró eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada – tette hozzá Demeter Zoltán. (A vetítési alap a cégek eszközértéke.)
A K&H-nál a hazai ESG-szabályozás megjelenésével, illetve az uniós jelentéstételi kötelezettség (CSRD) második, nem tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozó szakaszához közeledve azt látják, hogy egyre nyitottabbak a vállalkozások a kalkulátor használatára. Ezzel ugyanis
a vállalatok lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek és más partnereiknek, másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként használhatják a kalkulátor eredményeit.
Demeter Zoltán szerint van olyan cég is, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja alkalmazni a kalkulátort.
A vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását támogató kalkulátort az AKI fejlesztette és hitelesítette, tehát tudományos kritériumoknak megfelelő számítások alapján tudja meghatározni a főbb növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok karbonlábnyomát. Ezzel elősegítheti a nyereséges működést és az ESG-jelentésekhez szükséges beszállítói információszolgáltatást, hosszú távon pedig lendületet adhat a zöldgazdaságra való átállásban.
Egyre erősebb a fenntarthatósági nyomás az agrártermelőkönMeghatározó lesz az agrártermelés jövőjében a fenntartható gazdálkodás, amit innovációkkal és a digitalizációval erősíthetnek a gazdálkodók. A K&H fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázata is ilyen megoldásokat keresett. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.