Brutálisan visszavágta az idei növekedési jóslatát a jegybank
Jelentősen visszavágta az idei növekedési prognózisát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris tanács nemcsak a kamatcsökkentésről döntött a mai ülésén, hanem megtárgyalta a szeptemberi inflációs jelenést is, amelynek alap-előrejelzései és legyezőábrái is felkerültek a jegybank holnapjára. A teljes jelentést csak a napokban teszi közzé.
Legutóbb júniusban, még a vártnál gyengébb, második negyedéves GDP-adatok előtt adta ki inflációs jelentését az MNB, akkor idén éves átlagban 2 és 3 százalék közötti növekedést vártak a közgazdászok.
Ezt rontotta le most 1 és 1,8 százalék közötti tartományba, azaz lényegében feleakkora növekedést vár, mint három hónappal ezelőtt.
Ugyanakkor a második negyedéves adatok fényében nem csoda, hiszen a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás és külpiacaink továbbra is szenvednek. Jövőre ugyanakkor a jegybank szerint jöhet a felpattanás, ugyanis 2,7-3,7 százalék közi lövi be a GDP-bővülés mértékét, igaz, itt is csökkentette a prognózisát. Júniusban még 3,5-4,5 százalék közötti növekedést jósolt. Most ezt lényegében úgy ahogy van áttolta 2026-ra, tehát akkora állhat helyre teljes egészében a gazdasági növekedés.
Az inflációs kilátás azonban javult
Ami az inflációt illeti, a várakozását lejjebb húzta az MNB, idén éves átlagban 3,5-3,9 százalék között lehet a fogyasztói árak emelkedésének mutatója, tehát a jegybank toleranciasávján belül alakulhat. Ez júniusban 3 és 4,5 százalék közé prognosztizálta.
2025-re most a jegybank azt várja, hogy fenntartható módon visszakerül a 3 százalék környékére a pénzromlás mértéke: 2,7-3,6 százalék között lehet.
A forint árfolyama számára elméletileg sem a növekedési kilátás romlása, sem az inflációs előrejelzés javulása nem kedvező. A piacok azonban már beárazták, hogy mindezek magyar kamatcsökkentésekhez vezethetnek, ezen kívül az amerikai jegybank, a Federal Reserve múlt heti nagy kamatlazítása mások számára is utat nyitott az árfolyamkockázat nélküli csökkentéshez.
