Lassan egy éve kitartóan bővül a magyar foglalkoztatottság
A Magyarországon foglalkoztatottak létszáma 39 ezer fővel nőtt 2024 augusztusában az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy a nyár utolsó hónapjában 4 millió 748 ezer fős volt a foglalkoztatottság hazánkban. Emellett a munkanélküliek száma 210 ezerre nőtt a nyolcadik hónapban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék.
A foglalkoztatottság dinamikusan bővül a KSH szerint
A 2024. június–augusztusi időszakban
a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 31 ezerrel 4 millió 752 ezer főre nőtt.
A férfi foglalkoztatottak száma kismértékben, 2 millió 502 ezer főre csökkent, a nőké 43 ezerrel 2 millió 250 ezer főre nőtt.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 586 ezren dolgoztak, 43 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 108 ezer fő volt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel 58 ezer főre csökkent.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal 75,2 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében kismértékben csökkent, 78,9 százalékra, a nőknél 1,3 százalékponttal 71,4 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatottak mellett a munkanélküliek száma is nőtt
A 2024. június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezerrel, 211 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal 4,3 százalékra nőtt.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 112 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezer főt tett ki, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli 40 százaléka három hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal, 225 ezer főre csökkent.
Czomba Sándor: a kormányzati programok segítik a munkaerőpiaci aktivitást
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, az elmúlt hónapok adatai egyértelműen bizonyítják a munkaerőpiaci aktivitást növelő programok sikerét. Egyre több olyan ember lép be a munkaerőpiacra, aki korábban inaktív volt, és ezek az emberek gyorsan el is tudnak helyezkedni köszönhetően a célzott intézkedéseknek és támogatási programoknak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta az, hogy mindenkinek legyen lehetősége dolgozni, aki akar és képes rá. Ez a célkitűzés töretlenül érvényesül, hiszen 2010-hez képest ma már majdnem egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, és az átlagos magyar munkavállaló fizetése több mint háromszorosára nőtt. A kormány célja, hogy növelje a munkaerőpiaci aktivitást, valamint tovább fokozza a bérek növekedési ütemét, különösen a minimálbér tekintetében, ezáltal kiemelten támogatva az alacsonyabb jövedelműeket.
A munkaadók és a munkavállalók közti tárgyalások jelenlegi is zajlanak, a kormány támogatja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Ezekben a szakmákban éri meg a leginkább dolgozni Magyarországon: öt területen is félmillió fölött a nettó fizetés
Egyre több nemzetgazdasági ágban lépi át a félmillió forintot a nettó átlagbér Magyarországon. Tavaly júniusban még csak három, idén már öt ilyen szektor is volt. Ráadásul ez a szám tovább bővülhet, a KSH szerint ugyanis egy év alatt közel 100 ezer forinttal nőtt a pedagógusok fizetése, tehát az oktatás is a legjobban kereső szakmák között lehet hamarosan.
