A technológiai átállás végbe fog menni Európában, még akkor is, ha épp le akar szakadni Kínáról
„A e-autózással kapcsolatos jelenlegi bizonytalanság konjunkturális jellegű, a vártnál gyengébb kereslettel függ össze. A váltást nem veszélyezteti, bár az ütemét befolyásolhatja” – ezt mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki iparszakértője. Az elmúlt időszakban számos jele van annak, hogy az elektromos átállás terén Európa elbizonytalanodott, nemcsak a vásárlók, hanem a nagy autógyártók is visszavettek korábbi terveikből. A Ford és a Renault vezetői a nyár elején jelentették be, hogy behúzzák a kéziféket, mivel nem tartják megvalósíthatónak a most már szerintük is ambíciózus 2035-ös céljaikat.
Kétségtelen, ma már Kína diktálja a tempót
Az elbizonytalanodás azonban szorosan összefügg azzal, hogy Kína időben lépett, a távol-keleti ország sokkal megbízhatóbb, és ami lényeges, olcsóbb termékeket képes előállítani, mint az európai márkák. Azaz akárhonnan nézzük, Európa lemaradt a Kínával folytatott versenyben.
Az európai cégek térvesztése a kínai felvevőpiacon jól illusztrálja a helyzetet. Ahogy az is, hogy Kínában az elektromos és tölthető hibrid járművek részesedése az újautó-eladásokon belül túllépte az 50 százalékot, míg Európában messze vagyunk ettől
– mondta Matheika Zoltán, aki határozott igennel felelt arra a kérdésre, hogy ma már Kína diktálja-e a tempót az átállás terén.
Vámháború a technológiaváltás árnyékában
Ráadásul a távol-keleti ország olcsóbb autókat is árul, akár 2-3 millió forinttal, ami nem független az autóipar állami dotációjától. Épp ez húzta ki a gyufát az Európai Unióban, amely most pénteken véglegesítette a nyár elején kirótt vámokat a nagy kínai autógyártókra. A végső döntést az Európai Bizottságnak kell meghoznia, ám alighanem fokozódik a kereskedelmi vita Brüsszel és Peking között, miközben a tagállamok is megosztottak a kérdésben. Az említett Németország a szavazáson, akárcsak Magyarország, nemmel voksolt, annál is inkább, mert a nagy német autógyárak, amelyek jelentős érdekeltséggel rendelkeznek Kínában, egyáltalán nem díjazzák az ötletet. Ugyanis nagy kérdés, hogy ezek után Kína hogy reagál a brüsszeli döntésre, és mennyire lesz arányos a várható válaszlépés.
Strukturális válságban Németország?
A vámok azonban biztosan nem oldanak meg semmit, főleg nem a német gazdaságban, amely szorosan összefonódik a kínai iparral. Németország mostanában a gyárbezárásoktól hangos, a Volkswagen 87 év után először tervez üzembezárást Németországban, ami több ezer ember elbocsátásával jár és egyértelműen jelzi, hogy valami nagyon félresiklott Európa legerősebb gazdaságában.
Az iparszakértő úgy látja, a német ipart tartósan és a jelek szerint visszavonhatatlanul sújtja az olcsó orosz energiaforrások kiesése.
A korábbi erősségek közül van, aminek a relevanciája csökken, ilyen mechanikai gépgyártás, és van, ami éppenséggel leépítendővé vált, mint a hagyományos autóipar. A probléma szerinte, hogy a globalizációs periódus alatt Kínával kiépített gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok alatt inog a talaj, például azért, mert a kínai cégek immár hatékony versenyt támasztanak a német exportőrökkel szemben, lassan nem csak a kínai, de az európai piacon is, de távlatilag a geopolitikai szembenállás éleződése is fokozhatja a problémákat.
„Akár a német ipar újragründolása, akár egy, az ipar uralmát követő, nem ipar-alapú új német növekedési modell kialakítása nagyarányú tárgyi és immateriális beruházásokat igényelne, jelentős állami részvétellel, ennek a pénzügyi feltételei azonban hiányoznak. Konjunkturális javulás elképzelhető, a strukturális javulás esélyei egyelőre nem túl rózsásak”, foglalta össze a helyzetet a Kopint-Tárki szakértője, aki jelezte azt is, hogy az állami támogatások tavaly decemberi kivezetése után most készül egy törvényjavaslat Németországban, amely a vállalati autóbeszerzésekhez kapcsolódóan adókedvezményt helyez kilátásba. Szerinte lesz pozitív hatása az intézkedésnek, ha elfogadják, de a hatás mértéke, például hogy az új adókedvezmény ellensúlyozhatja-e az e-autók vásárlásához kapcsolódó állami támogatás korábbi megszüntetését, az erősen kérdéses.
A magyar gazdaságot is sújtja a német ipar szenvedése
Matheika Zoltán ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Németország mint a magyar gazdaság elsődleges partnere leváltható-e, főleg mérete és földrajzi közelsége miatt. A kínai partnerséget talán egy darabig lehet még tovább fokozni, habár ez egyre inkább ütközni fog a geopolitikai polarizációs trendekkel, de Kína messze van, és Kínát se miattunk, hanem az EU, így egyebek között Németország miatt érdekli a Magyarországgal való partnerség. Ha Nyugat-Európa, illetőleg Németország szenved, azt a magyarországi kínai érdekeltségek is előbb-utóbb megszenvedik – állítja a szakértő.
Magyarország a technológiaváltásba benevezett
Ezzel együtt magyar gazdaság elindult a technológiai átállás útján, 2020 óta számtalan nagyberuházás jött Magyarországra, amelyeknek köszönhetően új kapacitások épültek ki, döntően mind az e-átálláshoz kapcsolódva. A BYD, a Sunwoda, a CATL mind-mind a legmodernebb technológiát hozta hazánkba, az azonban nagy kérdés, hogy egy kibontakozó vám- és kereskedelmi hidegháború időszakában képes lesz-e a magyar gazdaság dacolni az ellenszéllel. A miniszterelnök által meghirdetett gazdasági semlegességnek ebből a szempontból mindenképp lesz jelentősége a következő időszakban.
