Ezért érdeke Magyarországnak a gazdasági semlegesség – íme a konkrét előnyök
A gazdasági semlegesség azért is fontos célkitűzés, mert új erőközpontok rajzolódnak ki, a korábban egycentrumú, a Nyugat dominanciájára épülő világgazdaságot a többpólusú, blokkosodott világgazdaság válthatja fel, melyben az alkalmazkodás kulcsfontosságú tényező lesz – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében.
A gazdaságkutató felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan kis nyitott gazdaságnak, mint Magyarország, igazodnia kell a külső körülmények megváltozásához.
Az alkalmazkodás előnyei
- Kiegyensúlyozottabb gazdasági kapcsolatok
- Fejlettségbeli felzárkózás lehetőség
- Strukturális átalakulás lehetősége
- Külső sokkoktól való nagyobb védelem
- A technológiai hátrány leküzdése különböző erőközpontok segítségével
A liberalizált kereskedelem okozhat gazdasági függőséget
A gazdasági semlegesség ellentéte a közgazdaságtanban a gazdasági függőség, amelyben a kevésbé fejlett vagy periférikus nemzetek gazdasági növekedés, technológia, beruházás és kereskedelem tekintetében nagymértékben a fejlettebb centrumországoktól függenek – magyarázta az intézet.
Számos esetben épp a liberalizált kereskedelem ágyazott meg az egyoldalú függőségeknek.
Ilyen eset volt például a kelet-közép-európai országok orosz energiahordozóktól való függősége, Brazília egyoldalú szójaexportja Kína irányába, néhány közép-ázsiai ország hazautalásoktól való függése Oroszország kapcsán, Banglades kitettsége a textilexportban, vagy éppen az afrikai országok nyersanyagfüggősége a felvevőpiacok és a volt gyarmattartók tekintetében.
A világ csipgyártása 75-90 százalékban Ázsiában koncentrálódik, és a fejlett világ döntő része egyoldalúan függ a félvezetők exportőreitől.
Az elemzés rávilágít arra, hogy Magyarország kereskedelmi szempontból alapvetően évszázadok óta függ a nyugat-európai felvevőpiacoktól, és ez a teljes mai V4-es régióra is igaz. A térség és benne Magyarország technológiai kitettsége és függősége is egyértelmű.
Mik a gazdasági semlegesség előnyei Magyarországra nézve?
A sérülékeny struktúrák helyett ki kellene alakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén megjelenő semlegességet. Ezáltal enyhíthető lenne a hazai gazdasági szerkezet sebezhetősége – vonták le a következtetést utalva arra, hogy alkalmazkodnia kell a külső körülmények megváltozásához.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a technológiai újítások területén egészen nagy európai hátrány azonosítható: Kínában több mint 36-szor annyi szabadalmat jelentettek be 2021-ben, mint például Németországban.
Leszögezték: a magyar elképzelések szerint, kis és nyitott gazdaságként, reagálni és alkalmazkodni kell a változó világgazdasági környezetre és a blokkosodásnak némileg ellentmondva szükség van a finanszírozási, az energetikai, a technológiai, az exportpiaci és beruházási függetlenségre.
Ha egy ország minden irányban függ valamennyire, akkor igazából senkitől sem függ egyoldalúan.
A gazdasági, a pénzügyi, a technológiai, az energetikai és a beruházási diverzifikáció egészségesebb gazdaságszerkezetet eredményezhet, jelezték.
A kormányfő szerint ellen kell állni a blokkosodásnak
A gazdasági semlegességet Orbán Viktor miniszterelnök idén többször említette célként. Legutóbb egy rádiós interjúban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 30 évben arról beszéltünk, hogy miképp kell elfoglalni helyünket a nyugati világban, de eljött az idő, hogy Magyarország nem nézheti a gazdaságot a politika szemléletén keresztül. Kijelentette: a gazdasági semlegesség szolgálja leginkább a magyar emberek érdekeit.
Korábban a kötcsei találkozó apropóján egy videót töltött fel YouTube-csatornájára, amelyben a gazdasági stratégiájának az öt pontját ismertetve tért ki a semlegesség kérdésére. Megjegyezte: ki kell maradni azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenek bennünket a Kelet és a Nyugat között.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
