Egymillió forintos fizetés Magyarországon: megnéztük, lehetséges-e, amiről Orbán Viktor beszélt
„Nekünk magas céljaink vannak” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a háromnapos kihelyezett kormányülést követő péntek reggeli rádióinterjújában. Geszten javarészt gazdasági kérdésekről tárgyalt a kabinet, ahol szóba került a magyar fizetések helyzete, azon belül is a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalások és az átlagbér emelése.
Orbán úgy látja, két-három éven belül elérhető az egymillió forintos átlagbér Magyarországon, éppen ezért szorgalmazza a kormány, hogy többéves bérmegállapodást kössenek a szakszervezetek és a munkaadók. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kapta feladatául, hogy a mostani év végéig hozza tető alá ezt a megállapodást.
Érje el, hogy legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, amelynek a végén lesz egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem
– fogalmazott a miniszterelnök. Azt nem konkretizálta, hogy bruttóban vagy nettóban érti ezt, bár a szavai alapján valószínűleg a bruttóra gondolt.
Így jöhet ki az egymillió forintos bruttó átlagbér
Az egymillió forintos keresethez értelemszerűen a bruttó áll a legközelebb: ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 636 700 forint volt 2024 júliusában. Azonban nem könnyű megjósolni, hogy a következő időszakban hogyan alakul a bérdinamika, amelynek lefutása az éven belül is folyamatosan változik: míg például az esztendő első két hónapjában még nem látható megugrás, addig a piaci szférában valójában jó ideje csak márciusban történnek meg az első emelések, majd a nyáron lassul a bérkiáramlás, hogy aztán az év utolsó két hónapjában a jutalmak miatt egy nagyobb emelkedést lássunk.
Az elmúlt évek statisztikáiból ezzel együtt megállapítható, hogy az éves bruttó átlagkereset legtöbbször a márciusi fizetések körül szokott alakulni. Így ha ezt vesszük bázisul – és az akkor mért kifejezetten magas, mintegy 14 százalékos bérnövekedés ütemet –, akkor az idén 658 ezer forint körül alakuló bruttó átlagbérhez képest egy újabb 14 százalékos növekedéssel
- 2025-re 750 576 forintra,
- 2026-ra 855 656 forintra nőhet az átlagkereset, majd szűk három év múlva,
- 2027-re tényleg kvázi megközelíthetjük a miniszterelnök által mondott számot.
Vagyis addigra 975 448 forint lehet a bruttó átlagkereset Magyarországon.
Jelezzük ugyanakkor rögtön, hogy mindez nagyon hipotetikus, ehhez ugyanis fenn kellene maradnia a jelenlegi, kifejezetten erőteljes bérdinamikának, ami egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Sokáig ugyanis nem tartható fenn az elmúlt évek minimálbér-emelési üteme, ami alapvetően határozza meg a bérdinamikát. Tavaly és idén 20, illetve 15 százalékkal növekedett a kötelező legkisebb munkabér összege, ami 2025-ben jó eséllyel 11-12 százalékkal gyarapodhat, miközben a garantált bérminimum – ami sokkal több munkavállalót érint – szinte biztos, hogy 10 százalék alatt fog emelkedni – ezek alapján jövőre a mainál kisebb lehet a bérnövekedési tempó. Igaz, idén ezt vártuk, ráadásul az elemzők, a kormány és a jegybank is 8-9 százalékos bérnövekedést jósolt tavaly év végén, ám ehhez képest az év első hét hónapjában folyamatosan 13 százalék fölött nőttek az átlagkeresetek.
Maradhat az erőteljes bérkiáramlás
Az viszont látni kell, hogy a munkaerőhiány továbbra is fenn fog maradni a gazdaságban, ennélfogva a következő években több tízezer ember fog kiesni a munkaerőpiacról, akiknek a pótlása egyáltalán nem lesz könnyű a cégek számára. Tehát a munkavállalók alkupozíciója várhatóan továbbra is erős lesz, ez pedig egyértelműen a bérnövekedések irányába hat.
Másrészről egyáltalán nem mindegy, hogy az erőteljes bérkiáramlásnak milyen inflatorikus hatása lesz, különösen az elmúlt évek magas inflációja után. Ugyanis hiába nőnek erőteljesen a bérek, ha közben az infláció elszáll, így végeredményben a fizetések vásárlóereje alig nő. Azt viszont érdemes hozzátenni, hogy ugyan erőteljesen a minimálbér most már hét-nyolc éve, a munkaerőpiacon pedig nem látni azokat elbocsátásokat, ami arra utal, hogy ki tudják gazdálkodni a vállalatok a magasabb bérköltségeket.
A kormány és Nagy Márton célja is ez, a nemzetgazdaság miniszter a magas nyomású gazdaság híve, melyben fontos elem a jövedelempolitika és azon belül az erőteljes bérkiáramlás. A tárcavezető szerint ugyanis ezen keresztül lehet hatékonyságjavulásra kényszeríteni a vállalatokat, amelyek a koncentráción és összeolvadásokon keresztül végeredményben magasabb fizetést képesek biztosítani a munkavállalóknak.
Bár a miniszterelnök által elmondott egymillió forintos fizetés messze van, de jövőre már félmillió forint lehet a nettó átlagfizetés Magyarországon – erről itt írtunk korábban.
