A közép- és kelet-európai bankrendszerek a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabilak maradtak, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.

A,Construction,Worker,Wearing,A,Yellow,Hard,Hat,And,Safety ebrd — Az EBRD szerint Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a rossz hitelek összege a közép- és kelet-európai gazdaságok közül / Fotó: Shutterstock

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló bécsi kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank csoporttal.

Kedden Londonban közzétett 31 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy a júniusban zárult tizenkét hónapban 1,2 százalékkal 27,6 milliárd euróra csökkent a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben.

Ez azt is jelenti, hogy a térségi bankrendszerek együttes bruttó követelésportfóliójához mért átlagos NPL-ráta a vizsgált egy évben 0,1 százalékponttal 2,08 százalékos mélységi rekordra süllyedt.

A magyar bankrendszer nem teljesítő kinnlevőségeinek összege a térségi átlagnál sokkal nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal – az EBRD által figyelt országcsoporton belül a legnagyobb arányban – mérséklődött a vizsgált időszakban, és június végén 4,2 milliárd eurót tett ki.

Az EBRD kimutatása szerint ez a magyar bankrendszer bruttó követelésportfóliójához mérve 3 százalékos NPL-rátának felel meg.

EBRD: óriási mértékben csökkent a magyar rosszhitel-állomány

A magyar bankrendszerben mért, százalékosan kimutatott rosszhitel-ráta 0,4 százalékponttal csökkent a júniusban zárult egy évben.

A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel. A keddi jelentés szerint a nem teljesítő kinnlevőség-portfóliókra képzett fedezeti ráta térségi átlagban június végén a rosszhitel-állomány 64,4 százalékának felelt meg.

A magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája a vizsgált időszak végén 59 százalék volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A térségben a litván és a szlovén bankszektor rosszhitel-állományának fedezeti rátája volt a legmagasabb 117,7, illetve 99,9 százalékkal.

Az EBRD által vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszer közül Ukrajnában a legmagasabb a nem teljesítő kinnlevőségek aránya: a keddi összegzés szerint az ukrán NPL-ráta 34,6 százalék volt június végén. Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a háborús körülmények közepette is sikerült 4,4 százalékponttal csökkenteni éves összevetésben az ukrán bankrendszer rossz hiteleinek arányát.

Az EBRD kiemeli, hogy a térség egészében folytatódott azoknak a kinnlevőségeknek (az Európai Bankhatóság terminológiájában Stage 2 megjelölésű hiteleknek) a csökkenése is, amelyeknek a hitelkockázata a folyósítás idején megállapított kockázati szinthez képest a futamidő során számottevően növekedett.

Az EBRD adatai szerint a Stage 2 hitelállomány a júniussal zárult tizenkét hónapban 10,71 százalék volt, vagyis számottevően alacsonyabb a 2022 decemberében mért 12,15 százalékos tetőzésnél.

Újabb óriáshitelt kapott Ukrajna - több millió dollárt folyósít az EBRD

Ezúttal egy ötvenmillió eurós csomagot kap Kijev. Az EBRD ezt az ukrajnai háborús károk kijavítására és az energetikai infrastruktúra téli felkészítésére nyújtotta.