Hasít a műfenyő, bajba kerülhetnek a karácsonyfa-termelők

Tavaly Magyarországon a karácsonyfa-termelés 3870 hektáron zajlott, ebből Zalában közel 2000 hektáron, míg Vasban 830, Somogyban 686, Borsod-Abaúj-Zemplénben közzel 120, Győr-Sopron-Moson megyében pedig pár hektárral kevesebb, min 100 hektáron.  

A tavalyi össztermőterület a 2021-es 4100 hektárhoz képest több mint 200 hektárral zsugorodott. Vasban viszont mintegy 800 hektáros növekményt látunk, Somogyban pedig körülbelül 150 hektáros csökkenést. Az ország többi megyéje együttesen termelt mintegy 450 hektáron karácsonyfát, ami azt jelenti, hogy minden megyében ültettek valamennyit, ám az erre felhasznált terület sehol sem érte el a 150 hektárt. 2016-ban viszont mindössze 3400 hektáron állítottak elő karácsonyfát, ebből a Nyugat-Dunántúl 72,5 százalékot képviselt, 12,1 százalékot a Dél-Dunántúl, 4,5-et Észak-, 4,2-et Közép-Magyarország, 3 százalékot az Észak-Alföld, 1,8-et pedig a Dél-Alföld adott. Idén további visszaesés van, a becsült méret 3000-3500 hektár, ahol 600-700 család termeszt karácsonyfát.  

A karácsonyfa és a globális felmelegedés

Az ünnepekre szánt fenyőfák termelésének kockázatait jócskán megnöveli a globális felmelegedés, ugyanis a fenyőfajok többsége hűvösebb, csapadékosabb klímát igényel, mint amilyen Magyarország nagy részén jellemző, és pláne amilyen a következő évtizedekben várható.  

A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét igazgató Takács Attila szerint

Ez pedig így együtt nem sok jót vetít előre, sőt már most is komoly kihívás a termelőknek. A melegebb időjárás miatt elszaporodó kártevők elleni védekezés ugyanis sokkal több vegyszeres beavatkozást igényel, és ezzel arányosan sokkal többe is kerül. A klímaváltozás egyik vesztese lehet például a douglas fenyő, amelynek termelése egy pusztító gombafertőzés miatt máris erősen visszaesett.  

A normann drágább, mégis ez a favorit  

A Fatáj szakportál információi szerint a karácsonyfa-termelésnek a legnagyobb hagyománya Dél-Zalában, Surd, Belezna, Nemespátró és Liszó községben van. A termelők szerint 

• a legnagyobb kereslet a normann fenyő iránt mutatkozik – ennek neve a közhiedelemmel szemben nem származási helyet jelöl, hanem egy ezzel a fajtával foglalkozó személy nevére utal. 
• A korábban nagy népszerűségnek örvendő ezüstfenyő visszaszorulóban van, amit az is magyarázhat, hogy előállítási költsége ugyanolyan magas, eladási ára viszont alatta marad a normannénak. 

A stagnáló árak és emelkedő költségek mellett a termelők legnagyobb gondja ebben a szegmensben is az élő munkaerő hiánya, ami különösen a munkaintenzív normann fenyő esetében szab gátat a termőterület-növelési elképzeléseknek.

Lassú a megtérülés

Ugyancsak  a karácsonyfa-termelés kockázatait növeli, hogy a befektetések megtérülése itt igen lassú, 8-10 év is eltelik, mire az ültetvényt le lehet termelni. Ez azonban még mindig fiatal kor, így Takács Attila szerint a karácsonyfának szánt fenyőfák esetében nem kell attól tartani, hogy őshonos növénytársulásokat szorítanának ki, mivel a fenyő csak 15 éves kor körül hoz elsőként termést, illetve szór magot. Annál inkább 

amelynek kitermelési ideje a felhasználás mikéntjéből adódóan egy érettebb kor, így a fa bőven ráér tobozt nevelni és magot szórni.  

Az őshonos fenyőket persze sem a karácsonyfa-, sem pedig az ipari célra szánt ültetvényektől nem  kell félteni Magyarországon – még akkor sem, ha gyakorlatilag minden fenyőfának termelt fajta idegen honos nálunk. Nemcsak azért nem, mert, amint fent már említettük, jó részükben nem érik el a szaporodásképes kort a fák, hanem azért sem, mert a trianoni békeszerződéssel 

Mit és mennyiért?

Az Agroinform.hu felmérése szerint tavaly a lucfenyő méterét 5, az ezüstfenyőét 6, míg a normann fenyőét 8 ezer forintért adták a kereskedők, a vevők 52 százaléka azonban mégis ez utóbbit kereste. Az idei szezon minimális áremelkedéssel indult, ami azt jelenti, hogy 

Az árak a lucfenyő esetében idén is hasonlóan alakulnak, ennek méterét 5000-5500 forintért tudjuk megvásárolni. Az ezüstfenyőért 6-8 ezer, míg a normann fenyőért 8-10 ezer forintot kérnek méterenként. A normann fenyő népszerűsége tovább nőtt, most a vevők 62 százaléka ezt keresi, 22 százalék lucfenyőt vesz, 14 százalék ezüstfenyőre vágyik, 2 százalék pedig a douglas fenyő helyére bekerülő kolorádói fenyőt keresi. 

igaz, most már nem környezetvédelmi okokra hivatkozva vásárolják az emberek. Az érv most az, hogy többször is felhasználható, vagyis fogyasztói oldalról takarékos választásnak számít. Bizonyára ez az attitűd jelenik meg abban a tényben, hogy a vevők közel negyede immáron a műfenyőt keresi.

A műfenyő sem mentes a nanoműanyagtól

Takács Attila szerint a karácsonyfa-termelés nemhogy káros lenne a biológiai sokféleségre, inkább hasznára van. Az ültetvények növekedésének 8-10 éve alatt ugyanis kialakul bennük egy olyan sajátos növényi társulásokból, rovarokból és madarakból álló ökoszisztéma, amely enélkül nem is létezne. 

A műfenyő-előállítás ezzel szemben egyáltalán nem nevezhető környezetbarátnak, hiszen, amint azt a neve is mutatja, ez a tárgy műanyagból van, vagyis olyan termék, amelynek a kiindulási anyaga túlnyomórészt nem más, mint a kőolaj, s amelynek az előállítása nyomán is hatalmas ökológiai lábnyom keletkezik. És akkor még az óceánok ezer négyzetkilométereit szennyező műanyagszemétről szót sem ejtettünk. E régen ismert problémához nem oly régen egy újabb is csatlakozott, amikor is kiderült, hogy a műanyag tárgyak felületéről lehasadó nano- és mikroműanyagok súlyos egészségügyi kockázatok hordozói lehetnek. 

Mindebből Takács Attila szerint világosan következik, hogy sokkal fenntarthatóbb döntés élő fát venni karácsonyra, mint műfenyőt, még akkor is, ha ez a sok évig újra használható – mérettől és kiviteltől függően 3500-tól 21 ezer forint között beszerezhető –, soha el nem száradó megoldás elsőre sokkal kifizetődőbbnek látszik.