Tavaly Magyarországon a karácsonyfa-termelés 3870 hektáron zajlott, ebből Zalában közel 2000 hektáron, míg Vasban 830, Somogyban 686, Borsod-Abaúj-Zemplénben közzel 120, Győr-Sopron-Moson megyében pedig pár hektárral kevesebb, min 100 hektáron.
A tavalyi össztermőterület a 2021-es 4100 hektárhoz képest több mint 200 hektárral zsugorodott. Vasban viszont mintegy 800 hektáros növekményt látunk, Somogyban pedig körülbelül 150 hektáros csökkenést. Az ország többi megyéje együttesen termelt mintegy 450 hektáron karácsonyfát, ami azt jelenti, hogy minden megyében ültettek valamennyit, ám az erre felhasznált terület sehol sem érte el a 150 hektárt. 2016-ban viszont mindössze 3400 hektáron állítottak elő karácsonyfát, ebből a Nyugat-Dunántúl 72,5 százalékot képviselt, 12,1 százalékot a Dél-Dunántúl, 4,5-et Észak-, 4,2-et Közép-Magyarország, 3 százalékot az Észak-Alföld, 1,8-et pedig a Dél-Alföld adott. Idén további visszaesés van, a becsült méret 3000-3500 hektár, ahol 600-700 család termeszt karácsonyfát.
Az ünnepekre szánt fenyőfák termelésének kockázatait jócskán megnöveli a globális felmelegedés, ugyanis a fenyőfajok többsége hűvösebb, csapadékosabb klímát igényel, mint amilyen Magyarország nagy részén jellemző, és pláne amilyen a következő évtizedekben várható.
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét igazgató Takács Attila szerint
a forró, száraz nyarak megviselik a növényeket, az enyhe telek pedig a kártevők túlélésének kedvezhetnek.
Ez pedig így együtt nem sok jót vetít előre, sőt már most is komoly kihívás a termelőknek. A melegebb időjárás miatt elszaporodó kártevők elleni védekezés ugyanis sokkal több vegyszeres beavatkozást igényel, és ezzel arányosan sokkal többe is kerül. A klímaváltozás egyik vesztese lehet például a douglas fenyő, amelynek termelése egy pusztító gombafertőzés miatt máris erősen visszaesett.
A Fatáj szakportál információi szerint a karácsonyfa-termelésnek a legnagyobb hagyománya Dél-Zalában, Surd, Belezna, Nemespátró és Liszó községben van. A termelők szerint
A stagnáló árak és emelkedő költségek mellett a termelők legnagyobb gondja ebben a szegmensben is az élő munkaerő hiánya, ami különösen a munkaintenzív normann fenyő esetében szab gátat a termőterület-növelési elképzeléseknek.
Ugyancsak a karácsonyfa-termelés kockázatait növeli, hogy a befektetések megtérülése itt igen lassú, 8-10 év is eltelik, mire az ültetvényt le lehet termelni. Ez azonban még mindig fiatal kor, így Takács Attila szerint a karácsonyfának szánt fenyőfák esetében nem kell attól tartani, hogy őshonos növénytársulásokat szorítanának ki, mivel a fenyő csak 15 éves kor körül hoz elsőként termést, illetve szór magot. Annál inkább
invazív fajként jelenik meg az építő- és bútoriparban nagy mennyiségben használt fekete fenyő,
amelynek kitermelési ideje a felhasználás mikéntjéből adódóan egy érettebb kor, így a fa bőven ráér tobozt nevelni és magot szórni.
Az őshonos fenyőket persze sem a karácsonyfa-, sem pedig az ipari célra szánt ültetvényektől nem kell félteni Magyarországon – még akkor sem, ha gyakorlatilag minden fenyőfának termelt fajta idegen honos nálunk. Nemcsak azért nem, mert, amint fent már említettük, jó részükben nem érik el a szaporodásképes kort a fák, hanem azért sem, mert a trianoni békeszerződéssel
a történelmi Magyarország erdővagyonának bőven több mint 90 százaléka a határainkon kívülre került, ami egyben azt is jelenti, hogy őshonos fenyőerdőkből mindössze az Alpokalján maradt egy kevés mutatóban.
Az Agroinform.hu felmérése szerint tavaly a lucfenyő méterét 5, az ezüstfenyőét 6, míg a normann fenyőét 8 ezer forintért adták a kereskedők, a vevők 52 százaléka azonban mégis ez utóbbit kereste. Az idei szezon minimális áremelkedéssel indult, ami azt jelenti, hogy
a fenyőfaárak mintegy húsz éve stagnálnak, a költségek viszont a vegyszerárak mérséklődése után is mintegy 25 százalékos emelkedést mutattak.
Az árak a lucfenyő esetében idén is hasonlóan alakulnak, ennek méterét 5000-5500 forintért tudjuk megvásárolni. Az ezüstfenyőért 6-8 ezer, míg a normann fenyőért 8-10 ezer forintot kérnek méterenként. A normann fenyő népszerűsége tovább nőtt, most a vevők 62 százaléka ezt keresi, 22 százalék lucfenyőt vesz, 14 százalék ezüstfenyőre vágyik, 2 százalék pedig a douglas fenyő helyére bekerülő kolorádói fenyőt keresi.
Nagy ökológiai lábnyoma ellenére továbbra is hódít a műfenyő,
igaz, most már nem környezetvédelmi okokra hivatkozva vásárolják az emberek. Az érv most az, hogy többször is felhasználható, vagyis fogyasztói oldalról takarékos választásnak számít. Bizonyára ez az attitűd jelenik meg abban a tényben, hogy a vevők közel negyede immáron a műfenyőt keresi.
Takács Attila szerint a karácsonyfa-termelés nemhogy káros lenne a biológiai sokféleségre, inkább hasznára van. Az ültetvények növekedésének 8-10 éve alatt ugyanis kialakul bennük egy olyan sajátos növényi társulásokból, rovarokból és madarakból álló ökoszisztéma, amely enélkül nem is létezne.
A műfenyő-előállítás ezzel szemben egyáltalán nem nevezhető környezetbarátnak, hiszen, amint azt a neve is mutatja, ez a tárgy műanyagból van, vagyis olyan termék, amelynek a kiindulási anyaga túlnyomórészt nem más, mint a kőolaj, s amelynek az előállítása nyomán is hatalmas ökológiai lábnyom keletkezik. És akkor még az óceánok ezer négyzetkilométereit szennyező műanyagszemétről szót sem ejtettünk. E régen ismert problémához nem oly régen egy újabb is csatlakozott, amikor is kiderült, hogy a műanyag tárgyak felületéről lehasadó nano- és mikroműanyagok súlyos egészségügyi kockázatok hordozói lehetnek.
Mindebből Takács Attila szerint világosan következik, hogy sokkal fenntarthatóbb döntés élő fát venni karácsonyra, mint műfenyőt, még akkor is, ha ez a sok évig újra használható – mérettől és kiviteltől függően 3500-tól 21 ezer forint között beszerezhető –, soha el nem száradó megoldás elsőre sokkal kifizetődőbbnek látszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.