Nem a zöldenergiára való áttérés a kérdés, hanem annak sebessége

„Az energiahordozóink 60 százalékát importból fedezzük, ami hosszú ideig így lesz” – jelezte az ellátásbiztonság aktuális kérdéseit boncolgató előadásában Sverla Viktor, a Mol csoportszintű stratégia- és fenntarthatósági igazgatója. Márpedig ahhoz, hogy importálni tudjunk, az általunk előállított termékeket a külpiacokra kell juttatnunk, ami viszont nem megy versenyképesség nélkül. A Mol ebben jól szerepel: tavaly a bevételei több mint 70 százaléka Magyarországon kívülről érkezett.

Jó hír, hogy a versenyképességről mostanában egyre többet beszélnek az EU-ban is. Ez a zöldenergiára való átmenet ügyében is fontos: az átmenet ugyanis jó irány, de egy kontinens gazdasági jövőjét nem szabad ennek oltárán feláldozni – hangsúlyozta. Ezt a jelek szerint már az EU-ban is érzékelik, a Draghi-jelentésből ez már jól érzékelhető.

Jól kivehető az is, hogy a sokkokra Európa rosszabbul reagál, mint az USA, ami abból adódik, hogy az EU-ban jóval nagyobb a gazdaság szabályozottsága. Reményei szerint a legnagyobb sokkon, az energiaárak 2022–2023-ban tapasztalt csúcspontján már túlvagyunk, de hátradőlni nincs ok: az amerikai gázárakhoz képest az európaiak 4,7-szer magasabbak. Ezt például a műtrágya-előállításban – ahol a termelés költségeinek a felét teszi ki a gáz ára – lehetetlen ledolgozni.

– utalt ismét a Draghi-jelentésre, amely szerint az utóbbit alaposan meg kell fontolnunk. Sverla Viktor szerint ehhez évtizedekre lesz szükség, addig egyszerre kell finanszírozni az átmenetet, és fenntartani közben a gazdaság működését.

A magas hozzáadott értékű technológiákban romlik Európa versenyképessége

Európa versenyképességi lemaradása egyes iparágakban nem áll fenn, viszont a magas hozzáadott értékű új technológiákban ez egyre növekvő, ami önmagában is növeli a hátrányt. A világ 50 legnagyobb technológiai cégéből négy európai, ráadásul a másik terület, ahol lemarad azt EU, az éppen a fenntartható technológiák területe, ahol pedig 70-80.

Eközben azonban 

A versenyképességben egyébként a vállalatok mérete is fontos, de nem jelenthető ki egyértelmű irány, hogy melyik vállalati méretet kell kiemelten támogatni – mindig meg kell vizsgálni a hasznosulását – mondta.

Kérdés persze, hogy mit kellene tennie az államnak a versenyképesség növeléséért – vetette fel, kiemelve, hogy például ösztönözni kel az innovációt. Az utóbbi nem megy parancsszóra, de stabil, támogató környezetben felpöröghet. Az extraadókat említette még, amelyekkel kapcsolatban az utóbbi hónapokban biztató fejleményeket tapasztaltak, de ezen a területen van még munka. A vállalatoknak pedig folyamatosan azon kell ügyködniük, hogy növeljék működési hatékonyságukat, nem várhatják el, hogy az állam oldjon meg mindent – hangsúlyozta.