Rendkívüli: elfogadta a 2025-ös békeköltségvetést az Országgyűlés – Varga Mihály elköszönt
Megszavazta az Országgyűlés a 2025-ös költségvetést, a javaslatot 125 igen, 56 nem és nulla tartózkodás mellett fogadták el. A honatyáknak idén ez volt az egyik utolsó döntése, az eseményen meghatódva köszönt el a parlamenttől Varga Mihály miniszter, akit jövő márciustól Matolcsy Györgyöt váltja a Magyar Nemzeti Bank élén, így a mostani volt az utolsó költségvetése, amit a vezetésével a pénzügyminisztérium kidolgozott.
A jövő évi büdzséről szóló jogszabálytervezetet november 11-én adta át a parlamentnek Varga Mihály. Ismertetése szerint a kormány:
- a költségvetési hiány mértékét a GDP 4,5 százalékáról 3,7 százalékra,
- az államadósságot a bruttó hazai termék arányában az idei 73,2 százalékról 72,6 százalékra csökkentené,
- az inflációt 3,2 százalékra,
- míg a GDP-növekedést 3,4 százalékra tervezik,
- ezzel pedig a GDP összértéke 88 ezer milliárd forintra nőhet.
A költségvetés kiadási főösszege 2025-ben 42 862,1 milliárd forinttal, míg bevételi oldalon 38 739,1 milliárd forinttal számol, ezzel tehát
a jövő évi büdzsét 4122,9 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal tervezte meg a Pénzügyminisztérium.
A fő területek közül az egészségügyre 2025-ben összesen 3717 milliárd forintot szán a kormány, 330 milliárddal többet, mint idén, oktatási kiadásokra pedig összese 3876 milliárd forintot, ami közel 500 milliárdos növekedés a 2024-es előirányzathoz képest. A fejezet előirányzatának ilyen mértékű emelését a pedagógus béremelés magyarázza, január elsejével ugyanis tovább emelkedik az oktatók bére, 21,2 százalékkal.
De ezen felül is várhatóak béremelések a közszférában 2025-ben: a céltartalékból fedezik a vízügyi ágazatban dolgozók fizetésemelését, de a bírák, ügyészek, szakoktatók keresete ugyancsak emelkedni fog a kormány tervei szerint.
Ahogy a nyugdíjkassza is tovább duzzad,
jövőre már eléri a 7200 milliárd forintot, ez összegszerűen 655 milliárddal magasabb, mint a 2024-es előirányzat.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 3,2 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak január elsejétől a nyugdíjasok, emellett a 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja a kabinet februárban. Változás viszont, hogy megszűnik a honvédelmi és a rezsivédelmi alap, amelyeket még a 2022-es energiaválság alatt állított fel a kabinet. Ez azonban nem érinti sem a rezsivédelmi, sem a honvédelmi kiadásokat, utóbbiak jövőre is elérik a Nato 2 százalékos célját a GDP arányában.
Bár kockázatokat talált a büdzséhez fűzött véleményében a Költségvetési Tanács, mint az alacsony 100 milliárdos tartalékot, ennek ellenére nem volt ellenvetése. Varga Mihály a törvényjavaslat benyújtásakor azt mondta, a politikai elemzők és a nemzetközi hitelminősítők jóslatai is igazolják a kormányzati várakozásokat.
Ezek a visszajelzések is azt mutatják, hogy a 3,4 százalékos növekedési pálya megalapozottnak tekinthető
– mondta a tárcavezető.
A békeköltségvetés egy régi hagyományt szakított meg
Idén egy bő egy évtizedes hagyományt szakított meg a kormány azzal, hogy nem a tavaszi, hanem az őszi ülésszakban nyújtotta be a parlamentnek a jövő évi költségvetést, amit azzal indokoltak, hogy megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét. Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn beszélt először Donald Trump megválasztása esetén gyökeres változások jöhetnek a világgazdaságban, ezért a kormány erre a helyzetre felkészülve készít békeköltségvetést.
Az amerikai elnökválasztási kampány után szélcsendben vagyunk, eddig húzott a hajó, fújt a szél, a kampány az maga egy hurrikán és a békepártiak hajóját nagy sebességgel vitte előre
– mondta Orbán bő egy héttel később, hogy Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, a kormányfő elárulta azt is, hogy a jövő évi költségvetés készítésekor két alternatívát vizsgáltak: lesz, vagy nem lesz béke. Azt már Varga Mihály magyarázta el, hogy mivel járt volna, ha nem a békepárti erők nyernek. A miniszter szerint többet kellett volna jövőre költeni a kormánynak védelmi kiadásokra, ami más területektől vont volna el forrásokat, így tehát kevesebbet tudott volna fordítani családtámogatásra vagy az egészségügyre.
Az új gazdaságpolitikai akciótervről szól a jövő évi büdzsé
A jövő évi költségvetés része az a 21 pontos gazdasági akcióterv, ami három fő területre kíván fókuszálni:
- jövedelmek vásárlóerejének növelése, ennek keretében születetett meg a hároméves bérmegállapodás, indul el a munkáshitelprogram, a gyermekek után járó adókedvezmény pedig júliustól 50 százalékkal nő, további 50 százalékkal 2026. január 1-jével.
- a lakhatási feltételek javítása a (szigorodik az airbnb, lakásbérleti díjak és szerződési feltételeket javítják, kollégiumi, vidéki otthonfelújítási és banki programot is indítanak, az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon átmenetileg lakáscélokra is felhasználható lesz)
- és a Demján Sándor program (vállalkozások méretének megduplázása: tőkefinanszírozási program, digitalizációs átállás kormányzati segítése, kamatcsökkentés a hiteleknél, Eximbankon keresztül „kifektetési” akciót indítanak) segítenék a magyar kkv-t.
Jövőre ráadásul jelentősen mérséklődnek az állami kamatkiadások, ami komoly mozgástérbővülést eredményez a kabinet számára, az eredményszemléletű kamatkiadások a GDP-arányában számolt idei 4,8 százaléka után 2025-ben már csak 3,8 százalékot tehetnek ki, azaz közel 900 milliárddal több tud költeni beruházásokra és gazdaságfejlesztésre, mint 2024-ben. Emellett több nagy beruházás, mint a CATL, a BYD, és a BMW kapacitásfejlesztései is termőre fordulnak, ami az állami bevételekre is jótékony hatással lehet. Ezért is mondhatta Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többször, hogy fantasztikus lesz 2025-ben.
