Fizethetett, akinek elszaladt a gázfogyasztása

Tartotta kedvező, vezető pozícióját a magyarországi bruttó lakossági gáz- és áramár tavaly decemberben is. A kilowattóránként 9,20 forintos rezsicsökkentett áramár a legalacsonyabb volt az Európai Unión belül, ahogyan negatív rekorder lett a bruttó 2,53 forintos gázár is. Az EU-n kívüli Kijevben azonban a gáz kilowattórájáért csak 1,74 eurót kellett fizetni.

A finnországi VaasaETT által készített, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által pedig rendre kiegészített havonkénti tanulmány az adott országok fővárosaira összpontosít, és euróban számol. Emiatt – vagyis a forint és euró árfolyamának változását követve – kis mértékben, de hónapról hónapra módosulnak a forintban több mint tíz éve változatlan magyarországi adatok. Az áram esetében például a 2023. decemberi 9,61 eurócentet 2024. decemberében 9,20 eurócent követte.

Kis áramdrágulás volt Európa-szerte 

A többi európai fővárosban tavaly április óta halványan emelkednek a lakossági áramtarifák – olvasható le a VaasaETT grafikonjáról. Az alkalmazott árak között négyszeres különbség is volt. A legdrágábban (ebben a sorrendben) Berlinben, Koppenhágában, Brüsszelben, Londonban és Dublinban mérték a villamos energiát. A legolcsóbban Budapesten, amelyet drágulási sorrendben Kijev, majd a szintén nem uniós Belgrád és Podgorica követett.

Hátradőlhetnek a magyar lakossági áramfelhasználók 

A 24,54 eurócentes uniós (és az ennél kicsit alacsonyabb) európai átlag a magyarországinak nagyjából a két és félszeresét tette ki. A háztartási tarifák magának a villamos energiának az árváltozása mellett az adók, a rendszerhasználati díjak, illetve az egyéb állami beavatkozása miatt módosulnak. Az állami beavatkozások jellemzően a lakosság védelme érdekében születnek olyankor, amikor a piacon nagyon drága az áram, illetve azt, hogy ezen kedvezmények csökkennek, vagy megszűnnek, amikor az megengedhetőnek ítélik a döntéshozók. E hatások nyomán Oslóban például decemberben 5 százalékkal nőtt az áramtarifa, és volt kisebb drágulás más fővárosokban is. Luxembourgban viszont 15 százalékos árcsökkenéssel búcsúztatták az évet.

Magyarországon is volt egy beavatkozás 2022 augusztusában, amikor bevezették az átlagfogyasztás rendszerét az elszabadult piaci árakra reagálva. Ennek hatása azonban – az érintettek kis száma miatt – nem jelenik meg a VaasaETT adataiban, viszont a MEKH hónapról hónapra kiszámolja, hogy az átlagfogyasztás 20 százalékos túllépése milyen árat jelent a többlet árammennyiséget használók számára. Decemberben ez 10,60 eurócent volt, vagyis a növekmény nem látványos. Ennél (a budapesti rezsicsökkentett tarifán kívül) csak a belgrádi és a kijevi volt alacsonyabb.

Önmérsékletre intett a hazai lakossági piaci gázár

Annál rosszabbul jártak azok a hazai lakossági fogyasztók, akik földgázból használtak 20 százalékkal többet az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiségnél. A budapesti (egyben magyarországi) alaptarifa ugyanis 2,53 eurócent volt, viszont a túllépés „büntetése” már 5,13 eurócentes egységárral történt. Ez több mint kétszeres különbség. A kijevi egységár egyébként 1,74 eurócentet tett ki, míg az alap- és a magasabb budapesti tarifa közé beékelődőtt belgrádi és zágrábi 4,62, illetve 4,89 eurócentet.

A gáz budapesti egységára az uniósnak  az európainak nagyjából a harmada volt, a stockholminak viszont a tizenharmada. Igaz, a svéd fővárost nem helyes a többiével azonos mércével vizsgálni, mert Svédországban nem jellemző a lakossági gázhasználat, emiatt, ahol mégis van, ott fajlagosan nagyon drága.

Az áraméhoz hasonlóan összetett okokból módosultak decemberben az európai földgázárak is a háztartások számára. A legnagyobb, 8 százalékos emelkedés Athénben volt, a legnagyobb, 6 százalékos csökkenés pedig Luxembourgban. Átlagosan 1 százalékos gázdrágulást hozott a december az Európai lakosságnak.

Nem kellett túl mélyen a zsebbe nyúlni

A MEKH a piaci lakossági árra vonatkozó kalkulációján felül mindig ad egy további extrát is a VaasaETT elemzéséhez. Kiszámolja, hogy mekkora terhet jelent a háztartásoknak az adott havi áram- és gázszámla kifizetése. E mutató szempontjából az energiaválság előtti években Budapest rendre a lista közepére került, ám a drágulás beköszönte óta kedvezőbb helyeken landolt. A MEKH modelljében a vizsgált háztartás

• kétkeresős,
• átlagos jövedelmű,
• évente 2200 kWh áramot
• és 10 ezer kWh földgázt

használ. Ennek alapján az adott költségei és a jövedelmének hányadosa Budapesten 1,9 százalék volt. Ennél csak a luxembourgi 1,2 százalék volt kedvezőbb. E lista másik végén Lisszabon állt 6,3 százalékkal.