Lezárult a tender, épülhet a Mátrai Erőmű új blokkja
Eredményesen lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) építésére kiírt tender – jelentette be az MTI tudósítása szerint Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kétnapos konferenciájának csütörtöki rendezvényén.
A győztessel megkötik a megállapodást. Bár a miniszter tájékoztatása szerint a mátrai blokkok leállításával az utolsó szénerőmű is megszűnik Magyarországon, azért egy még marad: a Hamburger Hungária papírgyár dunaújvárosi erőműve mintegy ötödrészben szenet éget.
A Mátrai Erőmű gázblokkja hidrogént is használhat
Lantos Csaba felidézte, hogy a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül az elsőként a Mátrai Erőmű visontai telephelyén készülő létesítmény tenderén hirdetnek győztest. A pályázatot úgy írták ki, hogy a kazánok tudjanak 30 százalékban hidrogénnel működni.
A nyertes neve az MTI tudósításából nem derül ki, a HVG azonban az Egységes Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentum alapján megírta, hogy a tendert a Mészáros Lőrinchez tartozó Status KPRIA nyerte az Elsewedyvel és a WHB-val. A kivitelezés becsült értéke nettó 14,74 millió euró (jelen árfolyamon 6 milliárd forint). A Tiszai Erőműhöz kapcsolódó tenderen egyelőre nem született döntés. A miniszteri bejelentés másnapján, január 24-én megkaptuk a Mészáros csoport közleményét is. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a felépítendő, körülbelül 530 MW beépített villamosenergia-termelő kapacitású kombinált ciklusú gázturbinás erőmű a legkorszerűbb magas hatásfokú technológiákat alkalmazza.
A gáz- és gőzturbinákat az olasz Ansaldo Energia S.p.A. gyártja, és a magyar-olasz közös tulajdonú MAEN-Energetika Zrt. helyezi üzembe és tartja karban. Az erőmű egyéb részegységeit magyar cégek és partnereik szállítják.
A szerződés aláírása után indul a részletes kiviteli tervezés és a munkák előkészítése. A helyszíni munka 2025 második felében kezdődik, a projekt befejezése 2028-ra várható.
Két ajánlat lett érvénytelen
A Siemens Energy Global az értesítő szerint nem megfelelő szakmai ajánlatot adott be, ezért a pályázatát érvénytelennek minősítették. Szintén érvénytelen volt a China National Machinery Import and Export Corporation és a Calik Enerji Swiss AG ajánlata.
A Világgazdaság az ajánlattevők nyilvános listája alapján, – amelyben két magyar cég neve is szerepelt –, már rámutatott, hogy Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei egymással fognak versenyezni a megbízásért. Mint most kiderült, Mészáros Lőrinc cége lett a befutó.
Kellenek a nagyerőművek
A mátrai és a tiszai építkezés kapcsán Lantos Csaba a Világgazdaságnak azt mondta a január derekén megjelent interjúban, hogy a tervezett létesítmények barna mezős beruházásban, régi erőművek telephelyein épülhetnek. „A mátrai blokk bekapcsolását azért tartjuk különösen fontosnak, mert rendszerszinten az adja majd meg a hazai szénkivezetés időpontját is. Hiszen, ahogy az új kombinált ciklusú erőmű Visontán üzembe áll, a szén-dioxid-kibocsátásunk 8 százalékáért felelős mátrai erőmű felhagy a lignitalapú áramtermeléssel. A fejlesztésekkel jelentős szabályozási képességgel gazdagodik a hazai villamosenergia-rendszer.
- Az új erőművek könnyebben, rugalmasabban igazodhatnak majd az időjárásfüggők termeléséhez,
- nem kell majd Paksot leterhelni, ami amúgy sem erre való.
- A kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT-k) többféleképpen mérséklik majd tehát az importkitettségeket,
- nagyban hozzájárulva az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság erősítéséhez.”
A miniszter a mai konferencián is hangsúlyozta, hogy
bár „mindent megteszünk” a zöld átállás érdekében, a következő 20-25 évben szükség lesz gyorsan működésbe hozható nagy teljesítményű erőművekre, amelyekkel a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartható.
A Magyarországon megtermelt áram több mint 25 százaléka megújuló energiaforrásokból származott tavaly. Már 7550 megawattnyi beépített naperőművi kapacitás van, ami az ország méretéhez képest jelentős. Rámutatott ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások térnyerése alapvetően változtatta meg a villamosenergia-piacot.
Emiatt például az áram ára akár napon belül is nagyon jelentősen változik a megtermelt energia mennyiségétől függően. Napos időben, nagy áramtermelésnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy mínuszba mennek az árak. A nagyon erős kilengés egész Európára jellemző, ezt a helyzetet kezelni kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.