A tojás ára lefelé araszolhat, de csak lassan, és ennek oka van

Most mindenki a magas tojásárakról beszél, de nyáron még veszteséges volt a termelés, a polcokon még 40-50 forint közötti áron is lehetett tojást kapni, a termelők önköltségi szinten, vagy az alatt tudták csak értékesíteni terméküket, így sokuk számára veszteséges volt az az időszak – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) alelnöke. A tojás ára akkor az öt évvel azelőtti szinten volt, a termeléshez szükséges alapanyag és energia ára, valamint a munkabérek, a beruházások költségei azonban sokat emelkedtek azóta. A csúcsokhoz képest viszont látszik most egy visszarendeződés az alapanyagok árában, de azért látnunk kell, hogy alapvetően drágult minden – tette hozzá. 

Ezután jött egy meglehetősen keserves őszi kukoricabetakarítási szezon, a tojástermelők költségeit pedig növelte a termés toxinfertőzöttsége, nagyon meg kellett válogatni, hogy kitől milyen minőségű kukoricát tud vásárolni az ember. 

• A mintavételek, a 
• vizsgálatok, a
• takarmánykiegészítők

mind növelték a költségeket, és maga a takarmány is drágult. 

Közbeszólt a madárinfluenza

Magyarországon az eddigi adatok szerint közel 400 ezer tojótyúk esett ki a termelésből az ősz végi, téli madárinfluenza-járvány következtében. Ez jelentős termeléscsökkenéshez vezetett, hiszen ez a teljes állomány 10 százaléka. A járvány terjedése már lelassult, de azért még vannak utózöngéi, és a termelőknek fontos feladatai a védekezésben. A tojásszövetség alelnöke azt is hozzátette, hogy a drasztikus hatósági intézkedések segítettek a járvány terjedésének lassításában, illetve a termelők védekezése is magas fokú lett, és azt lehet mondani, hogy már védettebbek a telepek, mint néhány éve. 

Piaci szempontból pedig az zavart be, hogy 

A hazai kínálat szűkülésén túl tovább nehezítette a helyzetet, hogy a környező országokban is jelentős madárinfluenza-járvány volt. Szlovákiában is több százezer madár esett ki a termelésből, csakúgy, mint Lengyelországban, márpedig főleg ezek a piacok azok, ahonnan az esetleges hiányokat pótolják a magyar kereskedők. 

Ezek mind felhajtóerővel bírtak az áraknál, amikor egyébként is keresleti piac van – magyarázta. Erre még pluszban rátett a forint gyengülése. Ezektől függetlenül ugyanakkor a karácsonyi szezonban volt elég tojás, még ha az azt megelőző időszakokban azért sok esetben megizzasztotta a tojáspiaci helyzet az értékesítőket és a tojáscsomagolókat, és csak nehezen tudták teljesíteni a vevői igényeket.

A karácsonyi kereslet egyébként átlagos volt, annyiban viszont különbözött a korábbi években megszokottól, hogy nagyon lerövidült. Míg akkor az volt a jellemző, hogy a szezon nagyjából egy hónappal karácsony előtt elindult, és a november vége, december eleje egyértelműen már az ünnepi készülődésről szólt, most a karácsony előtti egy-két hét az, ami kiugró forgalmat hoz. Mivel ez volumenben hoz annyit, mint a régebben egy hónapra elnyújtott szezon, ez termelési, csomagolási és logisztikai szempontból nagy kihívást jelent. 

Lassan csökkenhet a tojás ára

Most viszont valamivel nyugodtabb időszak van, és a termelői árban látszik is némi visszalépés. A kereslet is csökkent, a fogyasztás visszaállt a normál szintre. Az viszont, hogy ez milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban, már mindenhol a kiskereskedelmi árképzéstől függ. (Mint ismert, a Lidl már lépett is, és kedden bejelentette: átlagosan közel 5 százalékkal csökkenti a tojás árát.)

Alapesetben ilyenkor csökken a kínálat is, a tojástermelők erre az időszakra szokták időzíteni az állománycseréket is. Pákozd szerint húsvét környékére visszaáll a normál termelés, akkor már tele lesznek az ólak.

A hazai árak csökkenésének mértékét ugyanakkor a globális helyzet is fékezi.

Azon az árszinten pedig elképzelhető, hogy az Európában esetlegesen meglévő feleslegeket már megéri a tengerentúlra szállítani – mondta. 

Pákozd Gergely szerint a termelők számára is kedvezőbb lenne, ha nem lennének ekkora kilengések az árakban. „A normális piaci működésnek egy hosszú távú, átlagáras megoldás tenne jót, hiszen nem egy értékpapírról, hanem egy alapvető élelmiszerről beszélünk” – mondta. A felvásárlók jelenleg havi, illetve heti árakkal dolgoznak, míg Nyugat-Európában féléves, éves vagy akár többéves szerződések is lehetnek, ami lehetőséget ad a hosszabb távú tervezésre. A rövid távú ármeghatározás keretei között viszont mindenki kihasználja a maximális lehetőségeit, vagyis ha magas kereslet és kínálati hiány van, akkor a termelők, ha pedig túlkínálat, akkor a felvásárlók érvényesítik az érdekeiket.