Erős mankót adott az agrár-külkereskedelem a magyar gazdaságnak

Az elmúlt évben, november végéig az agrárgazdaság 3748,5 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 11187,1 millió eurós többletéhez – derül ki az Agrárminisztérium Világgazdaságnak eljuttatott adataiból. Ez a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének 33,5 százaléka. A statisztika szerint 2024. január-novemberben az előző év hasonló időszakához képest az agrárexport 2,9 százalékos, enyhe növekedést mutatott, ami import 1,6 százalékos csökkenésével együtt az egyenleg 15,8 százalékos bővülését eredményezte.

Az agrárexport 2024. január-novemberben 12701,1 millió euró volt, ami 363,6 millió eurós, 2,9 százalékos emelkedést jelent az előző év első tizenegy havi adataihoz képest. Hosszabb távra visszatekintve látható, hogy a kivitel látványosan növekedett: 2024. január-novemberben 140,8 százalékkal haladta meg 2010 azonos időszakának értékét.

A tavalyi első tizenegy hónapban

• a gabonafélék részesedése az agrárexportból 13,
• a feldolgozott takarmányféléké 11,
• a húsoké 9,1,
• az italok, szesz, eceté 8,4,
• a különböző ehető készítményeké 8,2 százalék volt.

Szélesebb alapokon nyugszik az agrárexport bővülése

Ebben az időszakban jellemzően a különböző ehető készítmények (szószok, mártások) hatottak a növekedés irányába, de jelentősen bővült

• a gabonafélék (búza, kukorica),
• az italok, szesz, ecet (bioetanol),
• a zöldség-gyümölcs készítmények (zöldségkonzerv, csemegekukorica) és
• az olajos magvak (napraforgó, repce) exportja is.

De ezen felül is az árucsoportok széles körében volt megfigyelhető növekedés. Az előző év hasonló időszakához képest leginkább a növényi olajok (repceolaj, napraforgóolaj), a húsok (baromfihús, sertéshús) és az élő állatok (szarvasmarha, baromfi) kivitelének értéke csökkent A fontosabb termékcsoportok közül a kukorica exportértéke 663,3 millió euró, a kutya- és macskaeledelé 1 142,9 millió euró, a búzáé 769,1 millió euró, a napraforgóolajé 673,2 millió euró, a baromfihúsé 568,7 millió euró volt.

Az első öt legnagyobb exportpiacunk közül a vizsgált időszakban

• Németországba 1809,8 millió,
• Olaszországba 1616,2 millió,
• Romániába 1464,4 millió,
• Ausztriába 1019,9 millió, míg
• Lengyelországba 784,5 millió euró

volt a magyar agrárexport értéke. Együttes részesedésük az agrárkivitelből 53,9 százalék.

A tárca szerint az agrárexport enyhe növekedése a mennyiség emelkedésének köszönhető, mivel az exportárak csökkentek. Az agrárexport volumene 2024. január-novemberben 14,6 százalékkal növekedett, az exportárak viszont 10,2 százalékkal csökkentek. A 24 árucsoportból húszban emelkedett a kiszállított mennyiség, így egyebek mellett a gabonafélék, a gyümölcsfélék, az olajos növények, az italok, szesz, ecet, a különböző ehető készítmények és a tejtermékek változatlan áron számolt kivitele haladta meg az egy évvel ezelőttit. Csökkenés négy árucsoportban volt, ezek az élő állatok, a dohány, a zöldségfélék és a kávé, tea, fűszerek voltak.

A németek a legnagyobb beszállítók

Az agrárimport 8952,6 millió euró volt 2024-ben tizenegy hónap alatt, ami 149,1 millió eurós, 1,6 százalékos csökkenést jelent az előző évi értékéhez képest. Az agrárimport értékének 2024. január-novemberi csökkenése meghatározóan a gabonaféléknek (elsősorban a búzának és a kukoricának), a növényi olajoknak (különösen a napraforgóolajnak), az olajos magvaknak (a napraforgónak és a repcének), valamint a húskészítményeknek, közülük is elsősorban a kolbásznak tudható be. Ezzel szemben 2023 január-novemberéhez képest leginkább a dohány és feldolgozott dohánypótló, a kakaó és kakaókészítmények (csokoládé) és a különböző ehető készítmények (étrend-kiegészítők) behozatala növekedett.

Az öt legnagyobb partner közül

• Németország 1625 millió,
• Lengyelország 1276,9 millió,
• Hollandia 861,2 millió,
• Szlovákia 799,4 millió és
• Ausztria 606,8 millió euró

értékben szállított agrár- és élelmiszeripari termékeket a magyar piacra. Együttes részesedésük az agrárimportból 57,7 százalék.

Az agrárimport esetében is csökkent a termékek mennyisége, a 3,7 százalékos visszaesést pedig az árak 2,1 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni. A 24 árucsoportból 15 esetében növekedett, 9 esetében csökkent a volumen. Csökkent többek között a gabonafélék, az olajos növények, a növényi olajok, a húskészítmények és az italok, szesz, ecet behozott mennyisége. 

Mindezek eredménye az agrártermékek külkereskedelmi többletének dinamikus emelkedése volt: 2024. január-novemberben 3748,5 millió euró volt az egyenleg, ami éves alapon 15,8 százalékos bővülés. 2010 január-novemberéhez viszonyítva pedig 97,5 százalékos a szaldó növekedése. A külkereskedelmi egyenleg a 24 árucsoport közül 12 esetében növekedett, míg 12 árucsoportban csökkenés volt megfigyelhető. A legnagyobb növekedés a gabonafélék, az olajos magvak, az italok, szesz, ecet, a különböző ehető készítmények és a húskészítmények esetében volt tetten érhető, míg a leginkább a dohány, a kakaó és kakaókészítmények, a feldolgozott takarmányok és a húsok egyenlege csökkent. A tárca értékelése szerint ezek az adatok összhangban vannak az élelmiszeripari statisztikákkal is, amelyek szerint 2024. január-novemberben az ágazat összes értékesítésének volumene 5,2 százalékkal, ezen belül a belföldi értékesítés 5,4 százalékkal, az exportértékesítés pedig 5 százalékkal növekedett.