Nagy felmérést végeztek: ekkora béremeléseket adnak a munkáltatók
A kormányrendeletben meghatározott béremelésekkel átlagosan azonos mértékű fejlesztésekről számoltak be a cégek, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban viszont nem érzékelhető változás – közölte a versenyszférában dolgozók 10 százalékát képviselő, 200 ezer kölcsönzött munkavállaló több mint kétharmadát foglalkoztató, 22 tagszervezetével több ezer vállalkozással napi kapcsolatban lévő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
A vállalatok szűkmarkúan mérik a béremelést
A szövetség felmérést végzett a partnerei körében arról, hogy a 2025-re meghatározott 9 százalékos minimálbér és 7 százalékos garantált bérminimum emelkedéséhez képest a kölcsönzött munkavállalók munkabére mekkora ütemben nőtt.
Az MMOSZ tagszervezeteinek partnerei átlagosan azonos vagy alacsonyabb mértékű változásról számoltak be, a béren kívüli juttatások mértéke pedig szinte évek óta változatlan.
A Humánia HRS Group Zrt. országos tapasztalata szerint vevőik körében a minimálbér felett fizető munkakörökben az emelés átlagos mértéke nem éri el, sok esetben meg sem közelíti a 9 százalékot.
A Humán Centrum, Pannon-Work, a Pensum Nyrt. és a Humánia HRS Group szerint a partnercégeiknél alig vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a környező országok béremeléséhez igazodnának, csak a belföldi, azon belül is a közvetlen környező földrajzi területeken fizetett bérekre figyelnek.
A Humánia társalapítója szerint a válaszadók túlnyomó többsége a nem minimálbéres munkakörökben 3–8 százalékos emelésről számolt be, tehát ahol nem minimálbér van, ott alacsonyabb a fizetések növekedése.
A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán teljes mértékben megvalósult a béremelés, viszont azokban az esetekben, ahol minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb a jövedelem, ott a cégek egyelőre még nem vagy alacsonyabb mértékben emelik a béreket. Legtöbb partnerüknél még a második negyedévben várható béremelés, de ott is csak 4-5 százalék.
Tapasztalataink szerint a partnerek jelentős része csak a legszükségesebb emelést vállalja
– fogalmazott Hadházy Tamás, a Pensum Nyrt. társtulajdonosa. A Humán Centrum vezetője, Göbl Róbert szerint „jellemzően az alapbért emelik, és a cégek kisebb százalékánál a juttatások emelésére is gondot fordítanak, főleg fehérgalléros területeken”.
A béren kívüli juttatásokat nem, az alapbért pedig csak a legszükségesebb mértékben emelik a munkáltatók
A Humánia tapasztalata szerint jellemzően az alapbért emelik, néhány elenyésző esetről tudnak, akik 5–7 százalékos emelés mellett 10–20 százalékkal emelték a béren kívüli juttatásokat. Az új béren kívüli juttatási elemek bevezetésére még nem találkoztak példával. A Pannon-Work is úgy látja, hogy kizárólag az alapbért emelik, az egyéb juttatások egyelőre nem változtak. A Pensum Nyrt. szerint is-is, vagyis az alapbért emelik, de van, aki juttatások emelését is vállalja.
A Humán Centrum azt tapasztalta, hogy azoknál a cégeknél,
ahol nem tudják biztosítani az előírt emelkedést a magasabb átlagbéreknél, ez hosszú távon negatívan hat a működésre. A betanított és képzett munkaerő elvándorláshoz vezet, amit visszapótolni sokkal költségesebb.
A Pannon-Work a kormány által előírt emelkedést egyelőre csak a minimálbér-emeléseknél látja. A Pensum Nyrt. úgy fogalmaz, a szándék jellemzően meglenne az emelésre, a gazdasági realitások azonban a legtöbb esetben csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését teszik lehetővé.
Fizetésemelés: ebben a szakmában már magasabb a havi bér Magyarországon, mint Európában
A jelenlegi szintről két év alatt félmillióval emelkedik az átlagjövedelem a szakmában. A bírák mellett a bírósági titkárok és fogalmazók fizetése is jelentősen nő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.