Sok vállalkozás juthat pénzhez a Demján Sándor Programmal

A Demján Sándor Program keretein belül jelentős hangsúly helyeződik a finanszírozáshoz jutásra, mert a kis- és középvállalkozások sok esetben csak magasabb piaci kamatok vagy nagyon szigorú feltételek mellett tudnak csak piaci forráshoz jutni, amely a beruházások elhalasztását eredményezi – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

A közgazdaász elmondta: ezt igyekeznek orvosolni

• a Széchenyi Kártya Program kedvező konstrukciói,
• a tőkeprogram,
• illetve a Beruházás-élénkítő Támogatási Program.

Ezeket nevezi az elemző a legfontosabb intézkedéseknek, amelyek makroszinten a legnagyobb hatással lehetnek, elősegíthetik, hogy idén a beruházásokban is eljöjjön a fordulat, amely a növekedést is dinamizálná.

A többi intézkedés ezzel szemben a kkv-k kisebb szegmensét érinti, azonban célzottabbak.

Az EXIM Bank által nyújtott kifektetési, exportösztönző hitelek a külpiacokra lépni szándékozó kkv-k számára jelenthet segítséget, miközben a digitalizáció támogatása, a saját honlap, webshop elindításának elősegítése egy érdemi versenyképességi hátrányt orvosolhat, de az uniós programok kifizetéseinek gyorsítása, illetve az adminisztrációs tehercsökkentések is javíthatják a vállalkozások helyzetét, versenyképességét. Ez utóbbiak viszont közvetlenül kevéssé makroszinten, sokkal inkább mikroszinten járnak pozitív hatásokkal, azonban a versenyképességre gyakorolt hatásuk nyomán a gazdaság egésze is profitálhat belőlük.

– emlékeztetett Molnár Dániel.

Még több vállalkozás juthat támogatáshoz

Ahogy azt a Világgazdaság megírta, sikeresen zárult a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének részeként megvalósuló Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program pályázata.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitásának növelését, termelési kapacitásának fejlesztését célzó és magasabb hozzáadott értékű termékek gyártását ösztönző pályázatra 2024. december 6. óta 6800 vállalkozás előregisztrált. A határidők úgy kerültek meghatározásra, hogy minden vállalkozásnak lehetősége legyen elkészíteni és benyújtani pályázatát. 

• január 21-ig 1894 vállalkozás készítette el teljes körűen támogatási kérelmét, 
• január 23-án a kérelmét elkészítő vállalkozás vállalkozások igényelhettek támogatást beruházásaik megvalósításához, közülük 1885 küldte be határidőre pályázatát.
• a pályázaton 5–200 millió forintos támogatási összeget igényelhettek a hazai kkv-k, a határidő végéig összesen 136,86 milliárd forint támogatásra érkezett igény.

A következő időszakban a pályázat lebonyolításával megbízott Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség minden benyújtott pályázatot egy előzetesen meghirdetett, objektív pontrendszer alapján leértékel és sorba állít. A támogatási keretösszeg ezen sorrend alapján kerül felosztásra, így garantált, hogy a rendelkezésre álló források a leghatékonyabban hasznosuljanak és valóban a legjobb, a gazdaság növekedését és a vállalkozások méretugrását leginkább segítő projektek kerüljenek kiválasztásra.

A támogatói okiratok kiállítására 2025 áprilisában kerülhet sor, a sikeres pályázóknak ezt követően 12 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy a vállalt fejlesztést megvalósítsák.

Ezek az új intézkedések segítik a vállalkozásokat

Szabados Richárd a hét elején elmondta, hogy megemelik a Ginop Plusz Programok igényelhető hitelösszegét is:

• Budapesten kívüli projektek esetén 100 millió forintról 150 millió forintra,
• fővárosi fejlesztés esetén 50 millióról 75 millió forintra.

Tárgyi eszközök beszerzésére vonatkozóan 100 százalék – szállítói – előleget nyújtanak az eddigi 50 százalékkal szemben, ezzel is támogatva a projektek megvalósítását – hívta fel a figyelmet Szabados Richárd. Eltörlik a minimális létszámra vonatkozó elvárást is,

Kiemelte, hogy jelenleg csak ingatlan átalakítására, bővítésére, felújítására és korszerűsítésére használható fel a hitel. A módosítással a Budapesten kívüli projektek esetében megengedik az új ingatlan építését is.

Törlik a tárgyi eszközökre vonatkozó VTSZ-korlátozásokat is, így kis túlzással bármilyen eszköz beszerezhető lesz a hitel keretében – hangsúlyozta az államtitkár. A digitális eszközök arányát az összköltség maximum 40 százalékára emelik. Szintén fontos módosításnak nevezte, hogy a projektek megvalósításának határidejét 18-ról 24 hónapra növelték, amely akár hat hónappal is meghosszabbítható.

Az egyéb elszámolhatósági belső korlátokat is összevonták, egyszerűsítették a projektek hatékonyabb tervezése érdekében – hívta fel a figyelmet, majd kiemelte, hogy az utolsó, de egyik legfontosabb módosítás, hogy azok a vállalkozások is pályázhatnak, amelyek korábban már támogatásban részesültek a Ginop Plusz 1. prioritás felhívásai keretében.