
Lakáspiaci trend: főhet a kispénzű vásárlók feje
Az alacsonyabb kamatkörnyezet, a felszabaduló lakossági megtakarítások és a lakáspiacon elérhető jelentős támogatások hatására idén várhatóan többen vághatnak bele lakásvásárlásba – írja közleményében az MBH Jelzálogbank az MBH Index elnevezésű lakáspiaci elemzésére hivatkozva.

A lakóingatlani drágulás 12 százalékos volt 2023 második és 2024 második negyedéve között, míg az árak reálértéke 7,9 százalékos emelkedést mutatott. Bár hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre a teljes évre, a tranzakciószámok alapján az év második felét is élénkülő kereslet jellemezte, aminek következtében az árak tovább emelkedhettek – mutattak rá az MBH Index szakértői.
További drágulást hoz 2025 a lakáspiacon
Az elérhető támogatásoknak és lakásvásárlást segítő programoknak, valamint a saját és a befektetési célú vásárlók aktivitásának köszönhető keresleti többlettel a szűkösebb kínálat várhatóan továbbra sem tud majd lépést tartani, ami az árak nagyobb mértékű növekedését hozhatja, így a drágulás a 2024-et jellemzőt is felülmúlhatja.
Összességében a szakértők úgy vélik, hogy
2025-ben az országos lakásárak várhatóan 14-17 százalékkal haladják majd meg a 2024-es átlagot.
Az áremelkedés Budapesten és vidéken egyaránt érezhető lesz, utóbbi esetben különösen a kedvező munkaerőpiaccal rendelkező települések lehetnek majd előnyben.
Több tényező hajthatja a keresletet, így támogatások és a reálbér emelkedése is
A szakértők szerint 2025-ben az elérhető támogatások, az újlakás-vásárlást ösztönző programok és a felszabaduló lakossági megtakarítások révén várhatóan élénkülni fog a lakáspiaci kereslet.
Tavalyhoz képest az idei évet alacsonyabb, átlagosan valamivel 7 százalék feletti kamatkörnyezetben kezdi a hazai lakáspiac, így az első negyedévben a lakáshitelezés bővülésére lehet számítani.
Ezt a tendenciát támogatja továbbá, hogy január 1-jétől enyhültek a zöldingatlant vásárlók hitelfelvételi körülményei: a szükséges önerő 10 százalékra csökkent, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmeknél a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra nőtt.
„Továbbra is elérhetők a korábban meghirdetett otthonteremtési támogatások, a babaváróhitel, a CSOK Plusz vagy a falusi CSOK, azonban idén új támogatások is segítik a lakásvásárlás előtt állókat. Az év egyik újdonsága a január 1-jétől bevezetett munkáshitel, amely a 17 és 26 év közötti fiatalok számára kínál legfeljebb 4 millió forintos kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsönt. Szintén idén indul a vidéki otthonfelújítási program, amelynek keretében legfeljebb 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a jogosultak, amennyiben az igénylő ezt az összeget további 3 millió forint önerővel egészíti ki” – részletezte Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.

A vezető az ingatlanok iránti keresletet ösztönző programok kapcsán hozzátette, hogy a munkáltatók az idei évtől támogatást nyújthatnak a fiataloknak, mint ahogy a SZÉP-kártya felhasználási szabályainak módosítása is gerjesztheti a vásárlási kedvet.
A lakáspiaci kereslet szempontjából kedvező tényező, hogy a tavalyi 4,7-4,9 százalékos bővülést követően idén ismét tovább emelkedhet a lakossági reáljövedelem. Tovább élénkítheti a keresletet a 2025-ben várható nagy tőkebeáramlás is, amelynek egyik forrása az idén lejáró állampapírokban tartott lakossági megtakarítások lehetnek, ha a befektetők megújítás helyett ingatlanbefektetésekbe csoportosítják át a felszabaduló összegeket. Másrészt ide sorolható még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásának lehetősége is, amely szintén kedvezően alakíthatja a keresletet.
Összességében az idei évben a lakáspiaci kereslet jelentős élénkülése várható, a tranzakciószámok várhatóan magasabbak lesznek, mint 2024-ben, akár a 2021 előtti vagy a koronavírus-világjárvány előtt mért adatokat is megközelíthetik
– mondta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az MBH Index lakáspiaci prognózisával kapcsolatban.
Ajánlott videók
