Vásárlási bojkott Magyarországon: nem beszél róla a Lidl és az Aldi, de a CBA igen – ez lett az eredménye a tiltakozásnak a boltokban

Február 10–13. között, más információk szerint február 12-én vásárlásmentes napot, napokat szerveztek Magyarországon. Ez lényegében egy bojkott a magyarországi boltok ellen a magas árak, azon belül is a magas élelmiszerárak miatt.

A fejlemény hátteréről a Világgazdaság is írt. Az akció szervezése eddig körülbelül annyiból állt, hogy különböző magánszemélyek közzétették a közösségi médiában, hogy vásárlásmentes napot hirdetnek, és vegyenek benne részt minél többen.

Az első bojkott híre éppen így terjedt szét, kétségtelenül nagy elérést produkálva a Facebookon. Az eredeti poszt 35 ezer megosztásig jutott el, vagyis reálisan kijelenthető, hogy

A valóság azonban egészen más terep, és finoman szólva sem lehetett azt tapasztalni a magyarországi boltokban, hogy bezuhant volna a forgalmuk. Ennek ellenére úgy tűnik, nagy a lelkesedés, és máris megjelent az újabb felhívás a bojkott folytatására, sőt állandósítására.

Csütörtökön tették közzé, hogy miután „többen jelezték, hogy csatlakoznának a vásárlásmentes nap folytatásához”, rendszeressé teszik az akciót. „Minden héten csütörtökön vásárlásmentes nap, add tovább” – zárul a bejegyzés.

Vásárlásmentes nap: ez a bojkott eredménye

A Világgazdaság körkérdést intézett a nagy magyarországi boltláncokhoz, és arról érdeklődött, milyen hatással volt a működésükre a vásárlásmentes nap kezdeményezése. Megkeresésünket megkapta

• a Lidl,
• az Aldi,
• a Tesco,
• az Auchan,
• a Penny,
• a SPAR és
• a CBA is.

Közülük egy kivétellel senki nem kívánt nyilatkozni a témában, ehelyett a magyarországi kereskedelmi szektort képviselő szervezethez irányították lapunkat. Az egyetlen kivétel a CBA volt, amely rövid, de egyenes választ küldött arra a kérdésre, hogy tapasztalnak-e bármilyen hatást a boltok forgalmában annak kapcsán, hogy vásárlási bojkottot szerveztek Magyarországon a közösségi médiában.

– reagált Fodor Attila kommunikációs igazgató. A többi boltlánc tehát nem kívánt beszámolni a bojkott esetleges következményeiről – inkább az valószínűsíthető, hogy a CBA-hoz hasonlóan ők sem érezték meg a vásárlásmentes napot, napokat –, az általuk javasolt kereskedelmi szervezet illetékese azonban általánosságban már kommentálta a kialakult helyzetet.

Bojkott: ezért kérdéses, mi az értelme

Az a közös érdek, hogy a fogyasztás nőjön Magyarországon – erről beszélt a Világgazdaságnak az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kozák Tamás szerint ez egyöntetű célja a kereskedelem politikai irányítóinak és szereplőinek egyaránt, hiszen a fogyasztás elmaradása, adott esetben kiesése rossz mindenkinek.

A konkrét bojkott kapcsán megjegyezte, hogy az üzenete nem feltétlenül világos, hiszen elsődlegesen napi fogyasztási cikkekre hirdették meg, amelyeknek a megvásárlása ütemezhető. Elhalaszthatják egy-két nappal a megvásárlásukat, de utána akkor is meg kell venni a tejet. Tehát ennek a fogyasztási struktúrára összességében nincs hatása. Azt hozzátette, hogy tartós cikkeknél a vásárlás elhalasztása már hosszabb távú hatással bírhat.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bojkott közgazdasági megalapozottsága sem kiforrott. Kozák Tamás azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon versenytárs típusú árképzés van, a választék bőséges, rengeteg helyettesítő termék rendelkezésre áll. 

így aztán egy vásárlásmentes akciónak aligha lehet hatása a kiskereskedelmi árképzésre. Azt is látni kell, hogy a forgalom visszaesése nemcsak a kereskedőket érintheti, hanem a hazai élelmiszer-termelők, -feldolgozók már elért piaci pozícióit is veszélyeztetheti.

Ettől függetlenül a bojkott második felvonása nem marad el, sőt a tervek szerint állandósulhat. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy számottevő, tömegeket elérő kezdeményezés bontakozik ki, de idővel erről biztosabb következtetéseket is le lehet majd vonni.