Továbbra sem fogynak a traktorok, a vevők kiéhezve a pályázatokra várnak

Az agrárgéppiacon már nagyon várják, hogy a meghirdessék a Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása című pályázatot, ami a szántóföldi növénytermesztésben nagy beruházási hullámot indíthat meg – mondta a Világgazdaságnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A digitalizáció további fejlődését segítő pályázat a hírek szerint a harmadik negyedévben jelenik meg, ezen felül pedig több kisebb kiírás is van, amelyek keretében a gépbeszerzések is támogatottak lehetnek, így az erdészeti, a kertészeti és a fiatal gazda támogatások.

Egyelőre azonban a zsugorodás látszik a hazai agrárgéppiacon, ami 2023 második negyedévétől került lejtmenetbe, és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavalyi évet bemutató azóta is folyamatosan csúszik le. Mindezt a kutatók

• a gabonapiaci helyzet,
• a megnövekedett gépárak,
• a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve
• a pályázatok kifutása

számlájára írják, amelyek óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat.

Tavaly így még 25 százalékos gépeladás-csökkenést hozó 2023-asnál is nagyobb volt a zuhanás, és további 32 százalékkal zsugorodott a mezőgazdasági géppiac. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 196,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, miközben 88,3 milliárd forintot fordítottak alkatrészek beszerzésére, ami viszont 3 százalékos növekedés az előző évihez képest. A teljes forgalomból 99,4 milliárd forint, a gépberuházások összértékének felét fordították erőgép-beruházásokra, amelyeken belül a traktorok 58, a kombájnok 17, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 29, a gabonakombájnok pedig 9 százalékos részarányt képviseltek.

Emelkedő lóerő, terjedő digitalizáció

Az elmúlt években az volt a jellemző, hogy a mezőgazdaságban használt átlagos lóerő 2-3-mal emelkedett. Ez arra vezethető vissza, hogy mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebb menetben csináljon meg mindent a földeken – magyarázta Harsányi Zsolt. Ez Nyugat-Európában is jellemző, a nagy traktor az a 300–350 lóerős, a kis traktor pedig már nem 80-as, mint régen az MTZ, hanem a 130–150 lóerős a legkisebb. Azt lehet megfigyelni, hogy a gazdák egyre nagyobb lóerejű traktorok után érdeklődnek. Egy ilyen erőgépet általában Magyarországon 800–1200 óráig használják a nagy gazdaságokban és a kisebbekben is 600–800 üzemórát. Ez azt jelenti, hogy egy traktor legkésőbb 8-10 éves korában más eladósorba kerül, mert 10 ezer üzemóra után már nagyon sokat kellene költeni rá, és mert nem is nagyon üzembiztos. 

Nem is véletlen, hogy a mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor. Itt a visszaesés 31 százalékos volt 2023-hoz, és 60 százalékos 2022-höz képest. A legnagyobb mértékű visszaesés a gabonakombájnok piacát érintette A gabonakombájn-piac 59 százalékkal esett vissza, mindösszesen 123 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 17,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 299-et értékesítettek 40 milliárd forint értékben. 2022-höz képest pedig 70 százalékkal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 403-at értékesítettek 50,5 milliárd forintért.

Az energiatakarékos talajművelésre hajtanak a gazdák

Ugyan a mezőgazdasági munkagéppiacon is visszaesett a kereslet, de például legnagyobb darabszámban eladott talajművelő gépeknél csak 4 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest. Azt látjuk, hogy a a talajművelés gépeiben is egyre inkább digitálissá válik minden, digitálisan vetünk, permetezünk, és így műveljük a talajt is – mondta Harsányi Zsolt. Mint kiemelte, a nagyobb traktorokhoz már passzolnak azok a munkaeszközök, amelyekkel egy menetben meg lehet csinálni egy sor műveletet, mert sok gazdánál lényeges szempont, hogy kevesebbet kelljen rámenni a földre, egyre kevesebbet bolygatva a talajt, és egyre kevesebb műveletben eljutni az aratásig. 

– tette hozzá.

Az Aki adataiból az is kiderül, hogy a trendből az öntözőgépek lógtak ki, ezek forgalma ugyanis 83 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, miután tavaly 18,1 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntöző-berendezéseket a 2023-as 9,9 milliárd forint után.