Nyakunkon a határidő: áprilistól kemény bírságokat szórhat a hatóság – így úszhatjuk meg

Néhány nap múlva egy újabb területen válik kicsit nehezebbé a cégek élete, ugyanis hatályba lépnek a 271/2001. Kormányrendelet legújabb módosításai a bírságok kiszabásának és megállapításának szabályairól. Ennek értelmében április elsejétől változik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatásokra kiszabható bírságok összege és számítási módja.

„A vállalatok egy része még mindig nem érti, pontosan milyen feladatokat ró rájuk az új szabályozás. Ezentúl azonban ez az információhiány jelentős költséggel is jár számukra” – emelte ki Varga Katalin, az EPR.hu szakértője.

A már több mint másfél éve bevezetett szabályozás alapján a gyártóknak:

• regisztrálniuk kell a hazai hulladékgazdálkodásért felelős Mohunál,
• regisztrálniuk kell az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR),
• negyedévente pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről,
• a mennyiség alapján pedig határidőre be kell fizetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

Az új szabályozás értelmében a vállalatokat is bírság terhelheti: ha nem teljesítik bevallási kötelezettségeiket, illetve ha teljesítik ugyan, de az adatszolgáltatás valótlan adatokat tartalmaz.

Érdemes figyelni az EPR-köteles termékekre

Amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás és a díjfizetés elmulasztása esetén a kiszabott bírság összege a valós mennyiségi adat alapján számított EPR-díj 50 százaléka lesz.

Ha a gyártó a forgalomba hozott vagy készletre vett körforgásos termék mennyiségéről valótlan adatot közöl a kötelező adatszolgáltatás alkalmával, és ezzel a díjfizetési kötelezettségét a ténylegesnél kisebb mennyiség alapján teljesíti, a hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot alapbírság és szorzószám nélkül számítja ki. A bírság mértéke ebben az esetben a valós és a bejelentett mennyiségi adat különbségének, valamint az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként alakul. Tehát a büntetés ebben az esetben is az EPR-díj 50 százaléka.

A hulladékgazdálkodási hatóság a bírság mértékét alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, 500 ezer forintban állapítja meg abban az esetben, ha a koncessziós társaság a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékre vonatkozó regisztrációs kötelezettségét nem teljesíti határidőre.

Az EPR-rel kapcsolatos bejelentési és nyilvántartás-vezetési kötelezettségek elmulasztására vagy nem megfelelő teljesítésére vonatkozó bírságtételek nem változtak, vagyis ezek megszegése esetén továbbra is 200 ezer forintos bírság szabható ki, a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a büntetés összege legfeljebb szintén 200 ezer forint lehet.

Fontos kiemelni, hogy bírság megfizetése nem mentesít az adott negyedéves időszakra vonatkozó kötelező adatszolgáltatás teljesítése alól. A hulladékhatóság a továbbiakban is fokozottan ellenőrzi a regisztrációs kötelezettségek teljesítését és az adatszolgáltatások helyességét.

Komoly bírságtól menthet meg a kellemetlen pluszadminisztráció

Az eddigi tapasztalatok szerint a hazai cégeknek jelentős adminisztratív terhet jelent az adatszolgáltatásnak való megfelelés, és főleg a kisebb vállalkozások számára okoz kihívást, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő szakértelemmel vagy erőforrással.

„A szabályozás célja, hogy a gyártókat a szabályok szerint előírt adatszolgáltatásra ösztönözze, ezáltal növelve a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát. A bírságolás ugyan ösztönzőleg hathat a megfelelésre, a kulcs azonban hosszú távon a megfelelő edukáció, ahogy azt többek között a skandináv példák is alátámasztják” – foglalta össze Rimay Tamás, az EPR.hu szakértője.