A magyar építészetről szóló törvény 2024. januárban lépett hatályba, és megteremtette a zöldfelületi tanúsítvány fogalmát, de az építtetők számára fontos részleteket a 282/2024-es számú kormányrendelet tartalmazza, amely tavaly ősszel jelent meg – közölte a Világgazdasággal a Magyar Kertörökség Alapítvány.
A zöldfelületek mennyiségére már jó ideje léteznek előírások, de kiderült, hogy ennél tovább kell menni a fenntarthatóság érdekében. A beültetett növények 45 százaléka ugyanis elpusztul, ezek jellemzően nem hazai alapanyagból, nem ellenőrzött forrásból, magas fenntartási költséggel, nagy növény fluktuációval, ökológiai haszon nélkül létrehozott területek – sorolta a helyzet jellemzőit dr. Dévényi Gergely, a Magyar Kertörökség Alapítvány főtitkára. Hangsúlyozta:
Az egy-két év alatt kipusztuló növényzet, a drága ivóvízzel locsolt gyep gazdaságtalan és hatástalan, miközben a zöldfelület fenntarthatósága és hasznossága ma már aligha vitatható elvárás.
A hamarosan hatályba lépő új kormányrendelet szerint
A minősítési folyamat végeredménye egy értékmérő, amelynek az egytől ötig terjedő skálán legalább közepesnek kell lennie, ami az adott épület használatbavételi engedélyének feltétele.
A kormányrendelet 2025. április elsején lép életbe, de nem visszamenőleges hatályú.
Elegendő időt biztosít ahhoz, hogy azokat a projekteket, amelyek előkészítése még csak most zajlik, már egy ilyen zöldfelülettel tervezzék meg. Ezáltal ezeket időben létre tudják hozni, kiépíteni, telepíteni, hogy az igencsak részletes értékelés megtörténhessen.
A tanúsítás folyamata térinformatikai felméréssel kezdődik, melynek során elkülönítik a különböző biológiailag aktív felületeket: fontos, hogy hány és mekkora lombkoronával, cserjével, évelővel, gyeppel és vízfelülettel rendelkezik az adott terület. Hitelesen igazolni kell például a zöldfelület szén-dioxid-megkötő képességét, vízmegtartását, a hazai alapanyagok felhasználását, a klímaadaptív növények telepítését, tekintettel a nem invazív fajokra. Különböző pontszámot kap egy tízéves és egy százéves fa, de az esővíz gyűjtése is, aminek hasznosítása ugyancsak kiemelt értékmérő.
Az ökológiai számítási érték a lényeg, a zöldfelület ugyanis így egy összegszerű elem lett, egy olyan vagyoni érték, amelynek kifejezése eddig nem volt forintosítható.
A fő cél pedig az, hogy ökológiailag hasznos felület jöjjön létre, amely globálisan a klímavédelmi célokat, helyi szinten pedig az épülethasználók és a környékbeliek élet-, illetve levegőminőségének javítását szolgálja.
A zöldfelületi tanúsítvány egy világszerte egyedülálló, magyar innováció, amelynek széles körű alkalmazása támogatja az Európai Unió által 2030-ra meghatározott szén-dioxid-kibocsátás csökkenés mielőbbi megvalósulását.
A tanúsítvány kidolgozói remélik, hogy
lakossági szinten is mielőbb megjelenik a zöldfelületi tanúsítvány iránti elvárás, amivel pontosan kifejezhető egy adott terület biológiai értéke.
Ezt már most beárazza a piac, hiszen a nagyvárosi parkok, ligetek környéke keresettebb lokáció, miként az ősfás kertek, a termő gyümölcsösök többet érnek a vevőknek, mint a térköves, műfüves területek.
Az ökológiai értékkel is bíró zöldfelület önmagában 10-20 százalékos árkülönbséget jelenthet. Ideális esetben az ipari beruházások környékén is beindulnak az intenzív zöldítések, a faültetés, a tudatos tájépítészet, noha már csak az ezt követően induló beruházások esetében kötelez a jogszabály – összegezte Dévényi Gergely.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.