Debrecen beruházási bajnokként együttműködésre törekszik - interjú a város polgármesterével

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint  Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc térségében egy gyors felzárkózást ígérő, új gazdasági övezet – egy  „aranyháromszög” formálódik. Megítélése szerint mennyire reális ez az elgondolás? 

Ez már több mint realitás, ez már ténykérdés. Ennek az alapjait a kormány akkor rakta le, amikor Szijjártó Péter vette át a külügyek és külgazdasági ügyek irányítását miniszterként. Az ő vezetésével meghirdetett, teljesen új gazdaságfilozófia a keleti és nyugati országrész között feszülő fejlettségi különbségek megszüntetését célozta. Mi itt, Debrecenben elsőként ismertük fel az ebben rejlő lehetőségeket, és 2014-ben, amikor a debreceniek bizalmának köszönhetően polgármester lettem, én is erre az új gazdaságfilozófiára alapoztam. 

Meghirdettem, hogy állítsuk meg a Debreceni Egyetemen, az itteni szakképzésben tanult, kiművelt munkaerő elvándorlását, és ehhez az egyetlen célravezető megoldásnak az látszott, ha Kelet-Magyarországon létrehozunk egy nagy gazdasági erőteret. Egy olyan gazdasági koncentrációt, amely segít valóban újraértelmezni ezt a régiót. E kormányzattal közös törekvés és cselekvés eredményeként 

Miután ez az „aranyháromszög” ki tudott alakulni itt, az ország keleti régiójában, a kormány most délre koncentrál, nekem pedig meggyőződésem, hogy a BYD megjelenése Szegeden hasonló folyamatokat tud majd elindítani, mint amilyeneket a BMW indított el Debrecenben. 

Debrecen a BMW megjelenésével „fejnehéz” lett, ami a másik két várossal formálódó viszonyt újrapozicionálta. Mennyiben várható  verseny, és mennyiben lesz együttműködés az „aranyháromszög csúcsai”  között?  

A folyamat elején volt verseny, hiszen a BMW-ért Kassával és Miskolccal versenyeztünk. Kassa volt az igazán nagy ellenfél, de Miskolc rendkívül jó programmal indulva komoly erőkifejtésre késztetett bennünket. Azonban azzal, hogy a BMW minket választott, úgy gondolom, a régió gazdasági erőcentrumának a kérdése eldőlt. E „nagyvad becserkészése” – ha fogalmazhatok így –  megerősítette regionális vezető pozíciójában Debrecent – nemcsak országon belül, és nemcsak a három város viszonylatában, hanem a bennünket körülvevő nemzetközi régió tekintetében is. Ezt tovább erősítették az elektromobilitással kapcsolatban Debrecenbe érkező beruházások – bármilyen viták is övezik az akkumulátorgyártás körüli kérdéseket.  

Nem gyengítik a pozíciókat az akkumulátorgyártó beruházásokat érő támadások? 

Meggyőződésem, hogy ez túlnyomórészt barátságtalan gazdaságpolitikai szándékok által generált „műbalhé”. Jól mutatja ezt, hogy  miközben a legtöbb neuralgikus kérdésre nagyon autentikus és nagyon megfelelő válaszokat adtunk, a tények a beruházások ellenzői közül senkit nem zavarnak. De visszatérve az alapkérdésre: Debrecen egy olyan gazdasági erőteret hozott létre, olyan gazdasági koncentrációt, amely a verseny fogalmát alapvetően értelmetlenné teszi a régió városai között.  Sokkal inkább az együttműködést helyezi a gondolkodás középpontjába, és Debrecen polgármestereként a Miskolccal és Nyíregyházával formálódó viszonyokban sokkal inkább ezt tartom én is fontosnak. 

Miskolc és Nyíregyháza fejlesztési koncepciója a piacképes tudással rendelkezők megtartása okán erősen támaszkodni kíván a városokban található egyetemekre. A Debreceni Egyetem milyen szerepet kap az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiben? 

 Rendkívül fontos, hogy az oktatás – reflektálva a gazdasági folyamatokra – a helybéli fiatalok megszólításán túlmenően bevonzza azokat is, akik nem Debrecenben születtek. Két nagy pillére van a mi oktatási stratégiánknak: 

• az egyik a szakképzési centrum, 
• a másik a Debreceni  Egyetem. 

Vagyis jó tíz év alatt tízezerrel nőtt a Debrecenben tanuló diákok száma. Ez nagyon jól mutatja azt, hogy helyes döntés volt, hogy amikor a gazdasági folyamataink sikeres fázisba léptek, és elkezdtünk növekedni gazdasági értelemben, akkor a szakképzési centrummal és az egyetemmel egy növekedési stratégiát fogalmaztunk meg, annak érdekében, hogy ezeket a folyamatokat a szakképzés és a felsőoktatás  is kövesse. Így azt tudom mondani, hogy Debrecen a régió központjaként saját, erre felkészített képzési struktúrájának köszönhetően közép- és hosszú távon képes lesz alapvetően hazai, magyar munkaerővel kiszolgálni az itt működő gazdaságot. 

 Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a lapunknak nyilatkozva az „aranyháromszög” közös feladatai közül kiemelte a munkaerő régióban tartását, hasonlóan ítélte meg a kérdést Tóth-Szántai József miskolci polgármester is. Ön miben látja ennek a problémának a megoldását? 

Debrecen esetében e tekintetben is a legnagyobb kihívás a lakáspiac, a lakhatás kérdése. Egy nagyon dinamikusan növekvő város esetében óhatatlanul megjelenik az a probléma, hogy az ingatlanok igen jelentős része épül befektetési szándékkal, aminek következtében a négyzetméterárak és az albérleti díjak is könnyen „elszállhatnak”. Mivel ma az ilyen céllal épült ingatlanok hozama jóval az átlagos banki kamat fölött van, ez jó hír azoknak, akiknek van, de kihívás azoknak, akiknek nincs lakóingatlan a tulajdonukban. Éppen ezért indítottuk el az elsősorban a fiatal munkaerő megtartását célzó Főnix Lakásprogramot, amelynek keretében az első szerződéseket már idén megkötjük – egyrészt a fejlesztőkkel, másrészt pedig a bérlőkkel. 

Hála istennek, van érdeklődés, most már vannak nagy mennyiségben épülő új lakások is Debrecenben, aminek pozitív következménye, hogy bizonyos szegmensekben az árak  csillapodni látszanak. A Főnix Lakásprogram élesbe fordításával pedig – 

ami biztosan további csillapító hatást gyakorol majd az ingatlanpiacra. Igyekszünk szabályozási eszközökkel is támogatni a kínálati oldal erősítését, amivel várhatóan meg tudjuk fogni az ingatlanárak emelkedését a városban.  

Utolsó információim szerint szeptemberben elindul a BMW sorozatgyártása, és lassan a nagy akkumulátorgyárak is be fognak lépni a termelési szakaszba. Milyen új feladatokat és kihívásokat jelent a város számára az erre való felkészülés? 

A gyárak beindulásáig nagyon sok feladatunk van, hiszen az ipari területek infrastukturális fejlesztése, a hozzá kapcsoló közműkapacitások kialakítása még folyamatban van. Ez is újfajta gondolkodást igényel Debrecen részéről. 

Így Debrecenre hárult az a feladat,  hogy a mezőgazdasági terület ipari területté fejlesztését a kisajátítástól a közművek kiépítéséig megoldja. Ez olyan kihívás elé állított bennünket, ami valóban radikálisan új válaszokat igényelt, s amit nem lehetett volna csak a városfejlesztési főosztály munkatársaival, a köztisztviselői körrel megvalósítani. Szükség volt egy önálló szervezetre, amiért is létrehoztuk a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-t, ami tehetséges, a piaci trendeknek megfelelő fizetéssel bíró mérnökökkel dolgozva képes volt zökkenőmentesen menedzselni a világ legnagyobb iparvállalatai számára szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. 

Hogyan tudják megnyugtatóan kezelni az ön által az imént neuralgikusnak nevezett kérdéseket, köztük az egyik legnagyobb vitát kiváltó vízellátási problematikát? 

 A nagy energia- és közműigényű ipari egységeknél – értem ez alatt elsősorban az energiatárolással, akkumulátoriparral kapcsolatos üzemeket – előttünk álló feladat még kiépíteni azt a szürkevíz-infrastruktúrát, amellyel biztosítani, garantálni tudjuk azt, hogy a város ivóvízkészlete ne csökkenjen. Ezzel a felszín alatti vizeinket teljes egészében meg tudjuk kímélni. A lakosságnak a 2023. januári közmeghallgatáson tett ígéretemnek megfelelően folyik a környezeti ellenőrző rendszer kiépítése is. Ez a rendszer rövidesen működni fog, a berendezések nagy része megérkezett, már a beállítások zajlanak. Az adatok láthatóságát lehetővé tevő informatikai fejlesztéseket kell még befejezni, de erre is sor kerül a következő hetekben, hónapokban.  

 Az újraiparosítás nagyságrendi ugrást követel a szolgáltatások területén is. Hogy állnak ezzel?  

Kulcskérdés a nagy ipari parkok logisztikai kiszolgálása, amit úgy kell megvalósítani, hogy az ne zavarja a város lakosságát a közlekedésben. Ezért hoztunk létre egy hatalmas vasúti terminált az Északnyugati Gazdasági Övezetben, ami nemcsak a BMW-t, de a Déli Gazdasági Övezetet is képes ellátni. Elindul egy több mint 250 férőhelyes kamionterminál megvalósítása is – ennek az a funkciója, hogy a teherforgalmat kívül tartsa a városon. A folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztések a közlekedést is komfortosabbá teszik. Erre – négy fontos csomópont fejlesztésével – most több mint 14 milliárd forintot költ Debrecenben a kormányzat. 

Zajlik a keleti elkerülő és a Józsa városrészt tehermentesítő északi elkerülő út létrehozásának előkészítése is, a légi közlekedésben pedig a cargojáratok indulása jelenthet ugrást. A város irodakapacitásai máris impozánsak, azonban ezek megtöltése ipari, pénzügyi, mérnöki és egyéb szolgátatásokat kínáló vállalkozásokkal még várat magára. 

Ha azt akarjuk, hogy az itt képződött – az országos átlagot itt-ott jócskán felülmúló – jövedelmek itt is költődjenek el, és a regionális versenyben ne veszítsük el a vezető pozíciónkat, akkor a kiskereskedelemben is erősödnünk kell. Éppen ezért a következő öt évben szabályozással több olyan kereskedelmi létesítményt is támogatni kívánunk, amelyek nyilván magántőkéből jönnek létre, tehát nem igényelnek városi beruházást, de városi támogató hozzáállás nélkül nem tudnának megvalósulni.  

Az idegenforgalmat Borsodban és Szabolcsban is kitörési pontnak tekintik. A Miskolcot körülvevő Bükk természeti szépségeivel egy alig száz kilométerre lévő alföldi városnak nehéz lehet versenyezni, Debrecen idegenforgalmának növekedése viszont több mint impozáns: Budapestét meghaladóan egy év alatt 20 százalékot nőtt. Minek köszönhető ez? 

 „Minden hangszeren játszunk” – természetesen e tekintetben is, vagyis, nagyon jól állunk a konferencia- és üzleti turizmussal, de az idegenforgalom más ágazataival is, bár nyilván, Miskolcot – „a Bükk városát” – körülvevő természeti környezet rendkívül különleges, sőt mondhatnám csodálatra méltó, amivel nem könnyű versenyezni. Az idegenforgalom legnagyobb motorja Debrecenben a gazdaság, hiszen 

Ez is jól mutatja, hogy a kormány által meghirdetett konnektivitás stratégiája talán Debrecenben érvényesül a legjobban, leghatékonyabban. Itt amerikai, német nagyvállalatoktól dél-koreai, kínai nagyvállalatokig nemcsak, hogy mindenki jelen van, de üzleti kapcsolatban is állnak egymással. Ez egy nagyon jó példája annak, hogy van sikeres város, ami a konnektivitási elméletet a gyakorlatban is kitűnően alkalmazza.  

A beszállítóvá válás a régió egyenletes felzárkózásának fontos záloga, ám ebben nem állunk túl jól, országosan ez idáig a kkv-knak mindössze 18 százaléka tudott azzá lenni. Mennyire sikeresek e téren Debrecen? 

 A nagyvállalatok jelenléte akkor tudja igazán kifejteni multiplikatív hatását a gazdaságra, ha a kkv-k csatlakoznak értékláncaikra. Ehhez azonban technológiailag, innovációban, hatékonyságban a helyi kkv-szektornak jelentősen fejlődnie kell. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a Ginop+  forrásai minél hatékonyabban és minél gyorsabban eljussanak hozzájuk. 

Az ő fejlődésük ösztönzésére hoztuk létre a Déli Gazdasági Övezetben – vagyis  kifejezetten nagyipari környezetben – az ország jelen pillanatban egyetlen működő kkv-parkját, amelynek második üteméhez a szükséges terület megszerzését, illetve közművesítését már tervezzük. E sikeres program is jól mutatja, hogy a debreceni gazdaság kellően perspektivikus ahhoz, hogy a helyi kkv-szektor milliárdos beruházásokat hajtson végre. 

Az EDC Debrecen gazdaságfejlesztési központ által szervezett beszállítói fórumokkal a kapcsolatépítésben is segítünk,  és a nagyvállalatok nyitottak is erre. 

Abban viszont biztos vagyok, hogy a kis- és középvállalkozások is páratlan perspektíva előtt állnak, hiszen történelmi időket élünk, már sikerült megalapozni,  hogy Debrecen – infrastrukturálisan is és szolgáltatásai tekintetében is – a régió centrumává váljon.