Erre senki nem számított: óriási meglepetés érik inflációs fronton, még a kormány is túlbecsülhette

„Az élelmiszer-árrésstop, a banki és telekommunikációs szolgáltatókkal való megállapodás és az üzemanyagárak csökkenése rövid távon biztosan lefelé tolja az inflációt” – ezt mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki emiatt átírta a prognózisát, így a korábbi 5 százalék helyett már 4 százalék környékén várja az éves átlagos inflációt.

Infláció: árrésstop, bankdíjstop és üzemanyagár-esés

A magyar gazdaság a vártnál nagyobb áremelkedést szenvedett el az utóbbi hónapokban. Ugyan az elemzők és a jegybank is januárra várta az inflációs csúcsot 4,5 százalék környékén, ehhez képest egy hónappal később, februárban tetőzött 5,6 százalékon. Hogy ebben fordulat történt azóta, és ami meghatározza közvetlenül a hazai inflációs folyamatokat a következő időszakban, az három tényező eredménye.

1. A március inflációs adatközléssel egy napon bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy március 17-től május végéig 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozzák 10 százalékban. Bár azzal számolt a javaslatot kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy csak áprilisban jelenik meg először az adatokban az intézkedés teljes hatása, már a márciusi infláció is kisebb meglepetést okozott, ugyanis 4,7 százalékra lassult az áremelkedések üteme, miközben az élelmiszerek drágulása is megállt. Az eddigi adatok szerint 870 termék árát 17-18 százalékkal csökkentette az árrésstop, ennek köszönhetően áprilisban 5 százalék alatt lehet az élelmiszer-infláció.
2. Ráadásul a múlt héten egymás után jelentették be a telekommunikációs szolgáltatók, hogy a kormány kérésének megfelelően idén nem emelik az árakat. Ennél nagyobb meglepetés volt azonban, hogy a bankok is beadták a derekukat, pedig korábban Nagy Márton kilátásba helyezte az árstopokat a banki szolgáltatásokra. Mindenesetre a megállapodás értelmében a telekommunikációs cégekhez hasonlóan a pénzintézetek 2026. június 30-ig az inflációs és egyéb, belső működési költségüket nem érvényesítik lakossági ügyfeleik felé. Ott pedig, ahol lezajlott az áremelés, visszamenőleg kompenzálják az ügyfeleket. Ez azt jelenti, a tavalyi inflációval egyenértékű, 3,7 százalékos díjemelés elmarad.
3. Ha mindez nem lett volna elég, az elmúlt két hétben folyamatosan csökkentek az üzemanyagárak, a benzin nagykereskedelmi ára 33, a gázolajé 34 forinttal, így április közepén a legtöbb hazai kúton már 580-590 körüli átlagárakkal lehetett találkozni, ami 60-70 forinttal olcsóbb a januári csúcsnál.

Utolsóként pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a bázishatások is közbelépnek, tavaly áprilisban 3,7 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének mértéke.

Ez egyébként jóval kedvezőbb, mint a korábbi várakozások, elemzők ugyanis nemrégiben még azt jósolták, ha nem is sokkal, de az év hátralévő részében végig 4 százalék fölött tartózkodik a fogyasztói árindex. Lényegében ez vezetett ahhoz, hogy a kormány is kénytelen volt átírni a makropályát, és nem 3,2, hanem 4,5 százalékos átlagos inflációt vár 2025-re. Hogy ebben mégis fordulat következhet be, arra Nagy Márton is utalt többször, egyáltalán nem zárta ki, a következő hónapokban okozhat meglepetést a pénzromlás várható alakulása. Ez abból a szempontból is érdekes lesz, hogy ha kisebb lesz a kormány várakozásánál az infláció, akkor is megtartja-e ígéretét év végén, és 4,5 százaléknak megfelelő nyugdíjkorrekciót kapnak novemberben a nyugdíjasok. Ebben az esetben minimális mértékben emelkedhet a nyugdíjak reálértéke.

Nehéz megjósolni a következő hónapok inflációs pályáját, de a trend kedvező

„Van egy javuló inflációs pálya rövid távon” – erősítette meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint áprilisban éves alapon 3,7 százalékos infláció is „benne lehet a pakliban”. Az, hogy ez mennyire lesz tartós, egyelőre nehéz megítélni, szerinte ez attól is függ, hogy az árrésstopot, amely május végéig szól, kivezeti-e a kormány, vagy hogy esetleg más termékekben okoz-e áremelkedést. De az is meghatározza, hogy a belső kereslet és a turistaszezon miként alakul az előttünk álló hónapokban, nem beszélve az év eleji fagykárokról, amelyek újabb impulzust adhatnak az élelmiszer-inflációnak.

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy óriási kérdőjel a vámháború és az, hogy miként reagál rá Európa, illetve Kína, mivel az is hozhat még egy plusz inflációs hatást.

A forint erősödése is besegíthet az inflációban és az üzemanyagárakban

Vannak azonban közvetett hatások is, amelyek segítik az infláció letörését, ilyen az olajár csökkenése. Donald Trump amerikai elnök április 2-án „Amerika felszabadításának napján”  jelentette be, hogy vámot vet ki a világ legnagyobb gazdaságaira. A tőzsdék azonnal zuhantak, a befektetők körében pedig felerősödött a globális recessziótól való félelem, ami természetesen az olaj árára is hatással volt. Németh Dávid ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: azzal, hogy a globális lassulás lehetősége egyre inkább nő, túlkínálat is kialakulhat a piacon, ami még lejjebb viheti az olaj és vele együtt a hazai üzemanyagok árát. 

A nagy kérdés itt, hogy erre miképp reagál az OPEC+, illetve kivet-e szankciót Trump az orosz olajra, ami megfordíthatná a folyamatot. Mindenesetre szerinte a mostani, 63–66 dollár között egyensúlyi szint közelében van az olajár. A másik bizonytalansági tényező a dollár árfolyama, amely 1,15 az euróval szemben, ami ugyancsak egyensúlyi szintnek tűnik. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy a piac túllő és 1,20-ig is elmegy az árfolyam.

Azaz jó eséllyel a következő hónapokban is 600 forint alatt maradhat mindkét üzemanyagtípus. Ehhez azonban nyugodtabb időszakra és pozitív piaci hangulatra lenne szükség. Az euróval szemben egyébként a következő szint, ami forint erősödését megakaszthatja, az a 402-403-as kurzusnál húzódik, majd a 398-as szintnél. 

Meglepte az elemzőt is az S&P döntése, miután rontotta a kilátásunkat

Németh Dávid arról is beszélt, hogy meglepte a Standard and Poor’s pénteki döntése. A hitelminősítő intézet ugyan megtartotta a BBB mínusz besorolásunkat, de a kilátást lerontotta negatívra, így már csak egy hajszálnyira vagyunk a bóvli kategóriától. Az elemző előzetes ennek 20-30 százalékos esélyt adott, amit azzal indokolt, hogy nála vagyunk a legrosszabb besorolási szinten. Ezért inkább arra számított, hogy majd kivár, és nem akar a többi hitelminősítővel szembemenni. Úgy látja, a magyar gazdaság helyzete olyan, amelyben egyaránt van jó és rossz is. Az előbbiek közé sorolta, hogy a növekedés idén gyorsulni fog, illetve a költségvetés elsődleges egyenlegét és a folyó fizetési mérlegben lévő többletet, míg az utóbbiak között az ipar szenvedését és az év eleji magas inflációt említette.