Szijjártó Péter: nem túlzás új világgazdasági rendszer létrejöttéről beszélni – van rá magyar válasz

Az elmúlt évek a világgazdaság szempontjából kifejezetten izgalmasnak, sőt, gyakran túlságosan is mozgalmasnak bizonyultak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági évnyitó konferenciájára küldött videóüzenetében. A miniszter szerint számos olyan válság sújtotta a világot, amelyek nem gazdasági eredetűek voltak, de mégis mély gazdasági következményekkel jártak.

A tárcavezető emlékeztetett a koronavírus-járványra, amely az egészségügy területéről kiindulva forgatta fel a világgazdaságot, valamint az ukrajnai háborúra, amely egy biztonságpolitikai krízisként indult, de komoly gazdasági nehézségekhez vezetett. Úgy véli, ezek a krízisek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy új világgazdasági rendszerek alakuljanak ki – akár többször is, rövid időn belül. A miniszter szerint az elmúlt években egyre nagyobb veszélyt jelent, hogy a világ újra gazdasági blokkokra szakad. Sok nemzetközi intézkedés nem a szabad és tisztességes kereskedelmet segíti elő, hanem inkább gátolja azt. Magyarország ezzel szemben a konnektivitás, azaz az összekapcsoltság és a zavartalan világkereskedelem híve – hangsúlyozta.

A gazdasági semlegesség stratégiája: Kelet és Nyugat között

Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország következetesen fenntartja a gazdasági semlegesség stratégiáját, amely lehetővé teszi a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását a világ minden tájával. A stratégia eredményei kézzelfoghatók: az elmúlt évek legnagyobb beruházásai többségében Keletről érkeztek, különösen Kínából. A 2020 és 2023 közötti időszakban, és különösen 2024-ben, a legtöbb új beruházás Kínából érkezett Magyarországra:

• ezek munkahelyeket teremtettek,
• beszállítói lehetőségeket nyitottak
• és hozzájárultak az export növekedéséhez.

Szijjártó szerint a keleti piacokban is nagy lehetőségek rejlenek

A miniszter hangsúlyozta, hogy a keleti gazdaságok növekedése lehetőséget kínál a magyar kivitel folyamatos növelésére. A magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a magyar vállalatok érvényesülését a külpiacokon. Ennek érdekében több új külképviseletet is nyitottak a világ legdinamikusabban fejlődő térségeiben.

A miniszter végül bizakodásának adott hangot: reméli, hogy a magyar export rekordjai mögött egyre nagyobb részben jelenik meg a „magyar komponens” – vagyis a hazai cégek termékei és szolgáltatásai. Az ehhez szükséges együttműködésre – ahogy fogalmazott – a kormányzati oldal készen áll.