Özvegyi nyugdíj: több fontos változás jön jövőre – lesznek, akik nem örülnek majd

Fontos változások léphetnek életbe jövő évtől a magyar nyugdíjrendszerben. Kedden került benyújtásra a Parlamentnek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat . Az 52 oldalas dokumentum számos érdekességet tartalmaz a kormány jövő évi terveivel kapcsolatban, ezek közé tartozik a nyugdíjrendszer egy fontos eleme, az özvegyi nyugdíj is.

Az, hogy az özvegyi nyugdíjakhoz hozzá akar nyúlni a kormány, nem számít meglepetésnek, ugyanis még február végén felkerült a kormány hivatalos honlapjára egy erre vonatkozó jogszabálytervezet társadalmi egyeztetésének felhívása. Lényegében az abban felvázolt pontok kerültek be a törvényjavaslatba, vagyis az eljárás egyszerűsödni fog, azonban került bele szigorítás is. Mivel a benyújtott rendelet nem a költségvetésről, hanem annak megalapozásáról szól, így konkrét számokat még nem tartalmaz.

Kik jogosultak özvegyi nyugdíjra?

A törvényjavaslat szerint özvegyi nyugdíjra nemcsak a házastársak jogosultak, hanem a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző, élettársa is, ha a jogszerzővel annak haláláig

• egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
• megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
• és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

Ez utóbbi kitétel eddig nem szerepelt a törvényben, vagyis ebben egy szigorítást vezet be a kormány 2026-tól.

Mit mond az Alaptörvény az özvegyi nyugdíjról?

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”. Ennek következetes érvényesítése érdekében a törvény olyan módon határozza meg az özvegyi nyugdíj jogosultsági szabályait, hogy a házassági kötelék az együttéléstől függetlenül jogosultságot teremt özvegyi nyugdíjra, ha annak egyéb feltételei fennállnak.

„(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig a) b) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.” A törvényjavaslat szerint az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy a jogszerzőnek más személlyel házassága állt fenn a jogszerző halálakor.

Egyszerűsödik az igénylés menete

A törvény a Magyar Államkincstár feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében módosítja a nyugdíjfolyósításra, a költségvetési támogatások és a csekély összegű támogatások szabályszerűbb kiutalására, nyilvántartására és adatszolgáltatásaira vonatkozó szabályokat. A törvény az eljárási szabályok módosításával hozzájárul a közhiteles törzskönyvi nyilvántartások vezetéséhez, továbbá a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzéséhez.

Az átmeneti rendelkezés értelmében az özvegyi nyugdíj új jogosultsági szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző a módosítás hatálybalépését követően halt meg. 14. § A törvényjavaslat szerint a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra. A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti. A módosítás egyúttal törvényjavaslatban foglaltakhoz igazítja a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az özvegyi nyugdíj többletfeltételeit, és esetükben törvényi szintre emeli az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

Amennyiben hatályba lép a módosítás, akkor csak a 2025. december 31. után elhalálozó állampolgárok esetében alkalmazandó, vagyis ha valaki idén hal meg, arra még a jelenleg hatályos szabályok érvényesek.

A kormány célja, hogy az állampolgárok számára minél kisebb terhet jelentsen a hatósági ügyintézés, emiatt szeretnék bevezetni, hogy az özvegyi nyugdíj megállapítása során házastársi kapcsolaton alapuló igény esetén a hatóság ne folytasson vizsgálatot a házastársak együttélésének tényére vonatkozóan.

Hogy áll össze az özvegyi nyugdíj?

Jelenleg két típusa van, az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjösszegnek a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy a még nem nyugdíjas elhunyt esetében megillette volna. Itt fontos kitétel, hogy az elvált, vagy a házastársától több mint egy éve külön élő személy özvegyi nyugdíja nem lehet több a tartásdíj összegénél. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy évig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után az a személy jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző halálakor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalék), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Abban az esetben is megállapítható az özvegyi nyugdíj, amennyiben ezek a feltételek az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkeznek.

Így alakult a korábbi években

Mint látható, ahogy az öregségi nyugdíjnak, úgy az özvegyi nyugdíjnak sincs fix összege, az nagyban függ az elhunyt nyugdíjától. A január elsejétől esedékes nyugdíjemelés következtében 2025-ben 238 400 forint körül van az átlagnyugdíj az öregségi nyugdíjak esetében. Ez az összeg 2024-ben 231 ezer forint volt, 2023-ban pedig 208 200 forint. A több ütemben zajló nagyobb emelés 2022-ben következett be, mivel a 2021 decemberében 156 ezer forint volt az átlagnyugdíj összege, egy évvel később pedig, három emelés után 179 ezer forintra emelkedett.