Rendesen bezsákolna devizából a kormány – így látják az elemzők a lépést, amely stabil forint nélkül elképzelhetetlen

Logikus lépés a kormány részéről, hogy az eddigi devizakötvény-kibocsátáson túl további forrást akar bevonni devizapiacokról, amit a forint mostani stabil helyzete is lehetővé tesz – állították egybehangzóan Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Kisebb meglepetést okozott a hét elején az Államadósság Kezelő Központ, amikor bejelentette, hogy módosít az idei finanszírozási tervén, és a korábbi 838 milliárd forint helyett összesen 1685 milliárd forintot tervez bevonni devizapiacról, azaz év eleji aukció után 2025-ben még 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet. Ez egyúttal is azt is jelenti, éppen átlépi a 30 százalékos benchmarkot a devizaadósság szintje, amire nagyon régen volt példa.

„Ez nem egy betonba öntött, öröktől való szabály”

Akármennyire is meglepetésnek tűnt a bejelentés, egyáltalán nem volt előzmény nélküli. A korábbi hónapokban utalt rá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az adósságkezelésben az intézményi piacra a lakossági szegmens helyett. A intézményi állampapír-aukciókon ugyanis annak ellenére volt nagyon erős a kereslet, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet rég nem látott bizonytalansággal terhelt.

Kolozsi Pál Péter, az ÁKK vezérigazgató-helyettese pedig május végén a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt az adósságkezelés rugalmasságáról, és nem zárta ki, hogy devizaarány idővel emelkedjen. Amellett érvelt, hogy van olyan helyzet, amikor a devizakötvények használata javasolt, és van, amikor kevésbé, de összességében annak a véleményének adott hangot, hogy nem ördögtől való dolog, hogy időnként revízió alá kerüljön a devizaarány.

– vélekedett az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Azt elismerte, hogy magas devizaarány jellemzően külföldi befektetői bázist és árfolyamkockázatot jelent, a másik oldalról viszont előnye, hogy ezeken a piacokon nagy mennyiségben és gyorsan lehet forrást bevonni, ami egy bizonytalan helyzetben is jól jöhet.

Óriási kitettséget jelentett korábban a magas devizaszint

Nem véletlen az ódzkodás a magas devizaszinttől, 2010-ben még 50 százalékot is elérte a devizaarány, ami rendkívül nagy kitettséget és sérülékenységet jelentett. Az államadósság ekkor érte el a csúcsát az elmúlt három évtizedben, amely a GDP 83 százalékáig emelkedett. 

Ebben pedig jókora szerepet játszott, hogy a nemzetközi környezet változékonysága miatt óriási kilengéseket mutatott a forint árfolyama, megdrágítva az adósságfinanszírozást. Másrészről jelentősen beszűkítette a kormány mozgásterét, bár mai napig vita van a közgazdászok között a gyengébb árfolyam gazdasági hasznáról, az exportőrök számára komoly előnnyel jár, ami egy felzárkózó gazdaságban nem elhanyagolható szempont.

2010 után épp ezen okok miatt fokozatosan csökkentette a kormány a devizaadósság szintjét, amivel párhuzamosan a lakossági állampapírokra egyre nagyobb hangsúlyt helyezett. A devizaarány először 2018-ban került a 20 százalékos szintre, a mélypontot pedig 2020-ban érte el, amikor 15 százalékig süllyedt. Ezután jött a fordulat, 2021-től több lépcsőben emelte meg az ÁKK a devizaadósság-plafont, előbb 25, majd 30 százalékra.

Túlterheltté vált a hazai intézményi és lakossági piac

Kockázatos, de logikus lépésnek nevezte Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője az ÁKK devizapiacok felé fordulását, amit azzal indokolt, hogy a magas költségvetési hiány és magas adósságszint összességében jelentős éves finanszírozási igényt generálnak, emiatt az utóbbi időben egyre túlterheltebbé váltak a már amúgy is viszonylag telített lakossági forintkötvény- és intézményi forintkötvénypiacok.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy hivatalosan nem emelte meg az ÁKK a 30 százalékos plafont, szerinte valószínűleg azért, hogy ne menjen szembe a saját korábbi kommunikációjával. Mint jelezte, más régiós országokban a devizaarány a 30 százaléknál lehet akár jóval magasabb is, például Romániában vagy Bulgáriában, tehát szerinte önmagában nem a világ vége, ha ezen szint fölé megy az ÁKK.

A forint stabilitása abból a szempontból volt fontos, hogy menyire tudja megemészteni a piac a devizafinanszírozás megemelését, hiszen ez azért mindenképpen a kockázatok növekedése irányába mutató lépés. 

Ez az elemző szerint is azt támasztja alá, hogy a devizaarány megemelése nem tragédia, már csak azért sem, mert az MNB is folyamatosan figyeli a forint árfolyamát.

Levegőhöz juthat a forintkötvénypiac

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a forinthozamok most eléggé magasan vannak, a tízéves hozam 7 százalék körül van, a rövid hozamokat meghatározó alapkamat pedig 6,5 százalék, ennél viszont euróban (vagy dollárban) olcsóbb lehet eladósodni, feltéve persze, hogy nem gyengül a forint.

Az elemző szerint a mostani devizakibocsátással egy kis levegővételhez juthat a forintkötvénypiac is, hiszen a forintban való kibocsátás ezzel csökken, így pedig a hozamok is mérséklődhetnek. Persze az árfolyam miatt mindenképpen kockázatosabb a magasabb devizaarány, nem véletlen, hogy eddig inkább ennek csökkentését célozta az ÁKK. A mostani döntéssel azért jelentősen még nem megyünk a 30 százalékos szint fölé, azonban így is kérdés, hogy jövőre vagy azt követően ez a helyzet megváltozik-e, erre csak az akkori hozamkörnyezet ismeretében lehet választ adni.

– szögezte le az elemző, hozzátéve, hogy devizát akkor éri meg bevonni, ha a forint árfolyamát sikerül stabilan tartani, esetleg erősíteni. Úgy látja, erre a mostani jegybanki vezetésben mintha a korábbinál több szándék lenne. „Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a stabilitásra nem néhány hétig vagy hónapig van szükség, hanem több éven keresztül, hiszen az adósság visszafizetése is több év alatt történik” – vélekedett Regős Gábor.

Többletfinanszírozásra is szükség van a módosult makropálya miatt

Nemcsak a devizaadósság növeléséről döntött a kormány, hanem megemelte a pénzforgalmi deficitet 651 milliárd forinttal 4774 milliárdra, a hiánycélt pedig a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra. Az elemzők szerint indokolt volt a lépés, bár így is kérdéses, hogy sikerül-e teljesíteni, ugyanis a vártnál rosszabb első negyedéves GDP-adatok után érdemben módosult a makropálya. 

A költségvetést eredetileg 3,4 százalékos növekedés mellett tervezte meg tavaly év végén a kormány, ám a bizonytalan nemzetköz környezet hatására most már az 1 százalék tűnik reálisnak. Ez pedig érzékeny érinti a költségvetés bevételi oldalát is, még ha a belső fogyasztás és a kiskereskedelem biztató számokat produkál is, tehát nem az áfabefizetések hiánya jelenti majd a legnagyobb gondot.

Másrészről továbbra sem jönnek érdemben az uniós források. Ezt egyébként a hét elején tartott eseményen is elismerte Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki a 2,2 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátást is részben ennek számlájára írta. Az idei évben eddig a fele érkezett meg a várt 630 milliárd forint RRF-forrásnak.