Infláció: szerdán kiderül, mire volt elég a kormány intézkedéscunamija

Vegyes képet mutathat a májusi infláció, amelyet a szokottnál is nagyobb bizonytalanság övez a kormányzati intézkedések következtében – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a májusi inflációs adatokat. A lapunk elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest – hasonlóan, mint áprilisban – 4,2 százalékkal emelkedhettek, míg az előző hónaphoz képest stagnálhattak. Azaz továbbra sem sikerül a jegybank 4 százalékos céltartománya alá szorítani drágulást. 

Vegyes kép rajzolódhat ki

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy két egymással ellentétes narratívára ad lehetőséget a májusi adat.

1. Egyrészt havi alapon vélhetően stagnálást láthatunk az általános árszínvonalban, vagyis 0,0 százalékos hó per hó inflációs rátát, ami mindenképpen kedvező, és ennek alapján elmondható, hogy az inflációt fékező intézkedések hatékonyan működnek, még ha emögött csak részben húzódik meg a kormányzati intézkedések hatása. Bár az árrésstop maga érdemben már vélhetően nem húzta le az élelmiszerárakat havi szinten, a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók által vállalt árbefagyasztás hatásai a májusi adatban már érvényesülhettek. Ugyanakkor az üzemanyagok árának megfigyelési időszak alatti jelentős esése lesz az, ami leginkább visszahúzza majd az egyhavi inflációs rátát.
2. A másik narratíva az év per év indexhez kapcsolódik, amely változatlanul 4,2 százalékon állhat. „Mindez azt jelentené, hogy továbbra is a cél felett alakul az infláció egy olyan magyar gazdaságban, amely 2022 közepe óta stagnál, amelynek kibocsátási rése negatív (tehát keresleti oldalról dezinflációs nyomás van), és ahol mindemellett számos árleszorító intézkedés van érvényben” – magyarázta az ING Bank elemzője, aki szerint a magasan ragadó infláció semmiképpen sem tekinthető kedvező folyamatnak.

Nem zárható kis sem a pozitív, sem a negatív meglepetés

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint a májusi adatközlésben több tétel is nehezíti a becslést. Már megjelenhetett a piperecikkekre kiszabott árrésstop, illetve a szolgáltatói önkéntes akciózások hatása az adatokban, valamint az élelmiszerek áresése és az olcsóbb üzemanyagok is lefelé vihették a havi árindexet. A rezsitételek viszont a másik irányba viszik az inflációt, itt emelkedést számolhatott el a KSH.

– érvelt az elemző, hozzátéve, vállalatok önértékelése szerint az átárazási erő csökkent májusban, ez szintén a lefelé mutató irányt erősíti, ami viszont sajnos igaz lehet a GDP-re is.

A konszenzustól eltérő és véleményt fogalmazott meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki arra számít, hogy valójában távolodott a jegybank 4 százalékos céljától a pénzromlás mértéke. „Májusra a korábbinál magasabb, 4,6 százalékos inflációt várok, tekintettel a bázishatásra: tavaly májusban az árszínvonal havi alapon 0,1 százalékkal csökkent” – mondta az elemző, aki az év hátralévő részében a 4,0–4,6 százalékos sávba várja az inflációt, azaz ez most egy lokális csúcspont lehet. 

A Gránit Alapkezelő elemzője szerint az élelmiszerek árrésstopjának hatására az infláció mintegy 0,8 százalékponttal lehet alacsonyabb, mint anélkül lenne. Viszont a májusi inflációt a drogériákra kivetett árrésstop még nem befolyásolta, az ugyanis csak 19-én lépett életbe, azaz nagyon kevés olyan nap volt az adatfelvételi időszakban (a hónap első 20 napja), amikor ez az intézkedés már érvényben volt. A drogériák árrésstopjának a termékek fogyasztói kosárban betöltött súlya miatt egyébként is kisebb lehet a szerepe, mint az élelmiszerek árrésstopjának, inflációcsökkentő hatása legfeljebb 0,1-0,2 százalékpontra becsülhető.

Öt százalék körül lehet már az élelmiszer-infláció

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője kommentárjában arra mutatott rá, hogy a kedvezőbb folyamatokban rövid távon szerepet játszanak a kormány által bevezetett árrésstopok:

• az élelmiszerekre vonatkozó árrésszabályozásnak köszönhetően
• a februári 7,1 százalékhoz képest
• áprilisra 5,4 százalékpontra csökkent az éves bázisú infláció,
• májusban pedig ismételten 5 százalék körül alakulhat.

A háztartási cikkekre vonatkozó árrésszabályozásnak szintén lesz inflációcsökkentő hatása, azonban ez a fogyasztói kosárban elfoglalt kisebb súlya miatt kevésbe lesz jelentős, illetve a május 18-i bevezetés miatt inkább a júniusi hónapban fog megjelenni. Az árrésszabályozás mellett a csökkenő üzemanyagárak, illetve a kedvező európai inflációs folyamatok is támogatják a hazai pénzromlási ütem csökkenését. Koncz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybanki célsávot meghaladó infláció elsősorban a magas szolgáltatásinfláció következménye.

– emelte ki Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, aki arra számít, hogy a májusi adatban megjelenik majd a kormányzatnak a telekommunikációs és bankszektor képviselőivel kötött megállapodásainak a hatása, amelyek értelmében jövő év júliusáig nem emelnek árat a szektorok szereplői, és az idei inflációkövető áremeléseket is visszavonják.

Előretekintve arra számítunk, hogy az áremelkedési ütem év végéig a jegybanki toleranciasáv felső széle körül ingadozhat, és csak jövő év elején, az idei év eleji áremelések bázisba kerülésével tér majd vissza a jegybank 3 százalékos céljához. Éves átlagban idén 4,4, míg jövőre 3,6 százalékot tehet ki az infláció – jósolta az elemző.

Maradhatnak az árrésstopok hosszabb távon, kivár a jegybank

Regős nem számít rövid távon az árrésstopok kivezetésére. Ennek alapján feltételezi, hogy a kormányzat az egyes szolgáltató ágazatokkal (telekommunikáció, bankok) kötött megállapodásai a jövő év közepéig lesznek érvényben, ezért szerinte az árrésstopot is nagyjából akkor vezethetik ki. Ez pedig azt jelenti, hogy ekkor lesz egy ugrás az inflációban, ami viszont a jelenre is hat. 

„A Magyar Nemzeti Banknak ugyanis monetáris politikája formálásakor figyelembe kell vennie a jövőben várható inflációs folyamatokat is, hiszen erre tud hatni – ennek megfelelően egyelőre nem látható, hogy a monetáris politika mitől tudna lazítani, függetlenül a most megjelenő inflációs adattól. Ugyanakkor mivel ezek a kamatcsökkentési várakozások mégis fel-felbukkannak, az inflációs adat mégis befolyásolhatja az árfolyamot” – magyarázta Regős Gábor.

Virovácz Péter szerint ebben a helyzetben aligha várhatjuk, hogy a májusi inflációs helyzetkép bármit is módosítana a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáján. A maginfláció és a fő inflációs mutató is a jegybanki célsávon kívül alakulhat, miközben az inflációs várakozások magasan ragadhattak, és a külső környezet sem éppen a kiszámíthatóság mintaképe. Ebben a helyzetben a jegybank továbbra is a szigorú hangnem fenntartásában lehet érdekelt. Továbbra is úgy látjuk, hogy az idei évet az alapkamat a jelenlegi 6,50 százalékon zárhatja, vagyis nem várunk változást a monetáris politikában – mondta az ING Bank vezető elemzője.