Valami készül a háttérben: pénteken új nagyberuházást jelentenek be Magyarországon – de most még titok

A csütörtöki események, azaz a debreceni kínai akkumulátorgyár továbbépítésnek leállításáról szóló fals hírek elvonták a figyelmet arról, hogy Magyarországon nem fejlesztések stopja történik, éppen ellenkezőleg. Holnap ugyanis új nagyberuházást jelentenek be.

Ez nem pletyka, hanem megerősített információ, ugyanis maga Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, egyben kormánybiztos tette közzé egy nyilvános Facebook-bejegyzésében.

Új nagyberuházás érkezik Magyarországra

Joó István meglehetősen éles hangvételben írt. A magyar sajtó egy részét kritizálta, mert az szerinte „nap mint nap azon dolgozik, hogy elbizonytalanítsák a külföldi befektetőket a magyar üzleti környezettel szemben”. 

Ez jellemezte a mai napot is, melynek reggelén össztűz zúdult a hazai beruházásösztönzési rendszerre – mutatott rá. Ennek két fejezete volt:

1.  az ÁSZ április óta nyilvánosan elérhető elemzése, amely a cikkek szerint lesújtó véleményt fogalmaz meg a befektetésösztönzési rendszerrel kapcsolatban,
2. a másik pedig, hogy a CATL-gyár második üteméből valószínűleg semmi sem lesz Debrecenben.

Az utóbbiról a HIPA vezérigazgatója tömören fogalmazott: mindezt úgy állítják, hogy ilyet senki sem mondott. A pontos cáfolatról a Világgazdaság is írt. A kínai akkumulátorgyártó ugyanis csütörtök délután közleményben reagált a sajtóhírre. Ebben leszögezték, hogy valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint a CATL felfüggeszti a második debreceni gyáregysége beruházását.

Joó István az ÁSZ-jelentésről írt újságcikkek tartalmát is helyre tette. „Ezek az írások természetesen nem foglalkoznak az ország versenyképességével, fittyet hánynak a tényekre és az elmúlt évek eredményeire. Nem számolnak be a Magyarországra érkezett beruházások nyomán létrejövő fejlesztésekről sem technológiai, sem infrastrukturális szinten, és ugyanígy elhallgatják az ezek által megteremtett egymillió új munkahelyet is” – sorolta.

Ami szerinte a tényeket figyelmen kívül hagyásánál is nagyobb baj, az az emberek félretájékoztatása. A megjelent cikkek állításaival ellentétben ugyanis az ÁSZ jelentése valójában javaslatokat, kiegészítéseket fogalmaz meg egy alapvetően jól működő rendszerhez. Ez bárki számára világos lehet, aki ténylegesen elolvassa a jelentést vagy annak legalább a vezetői összefoglalóját.

Joó István kiemelte, hogy minden egyes támadás alatt álló beruházásért éles versenyben kellett megküzdenie Magyarországnak. „Vannak olyan versenytársaink, akik ebben a versenyben nem megengedhető eszközöket is bevetnek. Mi ezt nem tesszük” – jelentette ki.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy így is sikerült tavaly és az azt megelőző években is beruházási rekordokat elérni. Csak emlékeztetőül: 2024-ben 10 milliárd, előtte pedig 13 milliárd euró értékben állapodott meg a magyar kormányzat új befektetésekről.

A vezérigazgató a végére hagyta a csattanót. Közölte ugyanis, hogy van egy jó híre:

Hogy pontosan miről van szó, az egyelőre titok. De az tudvalevő, hogy több projekt is körvonalazódik. Hogy ezek egyikét hirdethetik-e ki néhány óra múlva, vagy egy teljesen új fejlesztés érkezik, hamarosan kiderül tehát.

Milyen új nagyberuházás érkezhet Magyarországra?

Orbán Viktor még a februári évérékelőjében beszélt arról, hogy a kormány meghirdeti a 100 új gyár programját. A miniszterelnök akkor aláhúzta, hogy

• a magyar gazdaságban is áttörést kell elérni,
• meg kell védeni a munkahelyeket, 
• szembe kell nézni a vámháború következményeivel,
• harcolni kell a már itt termelő gyárainkért
• és azokért is, amelyek most keresik a helyüket a világban.

Erre tekintettel bejelentette, hogy a kormány száz új gyár megépítését támogatja, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar. Jelezte, hogy 2030-ra a technológiaváltozások új világot vezetnek be, több lesz a gyártásban a számítógép, mint az emberi agy. Ezért a tempót fokozni kell, hazánkban lesz elegendő munkahely és az új iparra is képzett elegendő munkás.

Aztán májusban már arról tájékoztatott, hogy 100-ról 150-re emelik a Magyarországon épülő gyárak számát. „Ennyi megvalósulását támogatja a kormány. Ezek egy részének az építése már zajlik is, de úgy láttuk, hogy a száz új gyárnál több kell” – értékelt.

Egy kiemelkedő beruházás mindenesetre hosszú ideje kering a magyar nyilvánosságban. Régebb óta téma, hogy Pécs mellé egy óriási autóipari – hangsúlyozottan nem akkumulátorgyár – fejlesztés érkezhet. Amikor lapunk május közepén interjút készített a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesével, erről új információk hangoztak el.

Magyar Levente azt mondta, Dél-Magyarország kimaradt abból az ipari boomból, amely az ország többi területén megvalósult az utóbbi tíz-tizenöt évben. „Most eljött az ideje annak, hogy rendezzük a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élőkkel szembeni adósságát a magyar államnak, hogy ide nem tudott eddig az ottani gazdasági felzárkózáshoz szükséges mennyiségű és minőségű beruházást irányítani.”

Szerinte Pécs egy olyan nagyberuházást érdemel, mint Győr, Kecskemét, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza. Ezért született meg az a döntés – és folyik a végrehajtása –, hogy egy 600 hektáros, tehát rendkívüli méretű ipari zónát hoznak létre Pécshez közeli zöldmezős területen.

Ha oda találnánk megfelelő méretű beruházást – nem árulunk zsákbamacskát, az autóipart célozzuk –, akkor mindent megtennénk érte, hogy ez megtörténjen és bebetonozódjon már ebben a ciklusban is. Szintén nem árulok el hatalmas titkot, ha elmondom, hogy kínai autógyártókkal tárgyalunk elsősorban, hiszen az európai autóipart az európai politika tönkretette – mondta még.