Érdemes először a csatlakozás melletti érveket számba venni, hiszen nem véletlen, hogy a nyugati országok szorgalmazzák Ukrajna uniós integrációját – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette: ennek gazdasági okai is lehetnek.
Felhívta a figyelmet, hogy az egyik kézenfekvő előny az ukrán piachoz való könnyebb hozzáférés, amely a közös piacba való belépéssel válna lehetővé. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy
az ukrán vásárlóerő gyenge, így a fizetőképes kereslet sem jelentős.
Pozitívumként említette az esetleges privatizációs és befektetési lehetőségeket, amelyek azonban valószínűleg inkább a gazdagabb tagállamok cégeinek kedveznének. Mint fogalmazott, kérdéses, hogy például egy magyar vállalatnak lenne-e esélye ténylegesen belépni ezekre a piacokra.
A harmadik potenciális előnyt az újjáépítés jelentheti. Regős úgy látja, hogy az uniós döntéshozók vélhetően abban bíznak, hogy Ukrajna tagként az EU-n belül történő koordináció révén nagyobb részesedést tudnak majd szerezni az újjáépítésből. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodások tükrében nem biztos, hogy ezek a várakozások reálisak, és azt is hozzátette, hogy a magyar cégek szerepvállalásában nem túl derűlátó.
A hátrányok között hangsúlyosan említette, hogy a háború és az újjáépítés óriási költségei az Európai Unióra is jelentős anyagi terhet róhatnak. Szerinte a lerombolt infrastruktúra helyreállítása jelentős forrásokat emésztene fel, amelyekhez a tagállamoknak is hozzá kellene járulniuk. Külön aggodalomra adhat okot, hogy Ukrajna – nagyságából és fejletlenségéből fakadóan – komoly mértékben részesülne a kohéziós alapokból. Regős szerint ez azt jelentené, hogy
a jelenlegi régiós országok, így Magyarország is, kevesebb támogatáshoz jutnának, hiszen senki nem szeretné növelni a befizetéseit, a már meglévő forrásokat pedig újra kellene osztani.
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozással az ukrán termékek – különösen a mezőgazdasági áruk – könnyebben beáramolhatnának az uniós piacra. Ezeket Ukrajna jellemzően olcsóbban tudja előállítani,
miatt. Regős úgy látja, hogy
az uniós szabályozások átvétele nem történne meg egyik napról a másikra, így a versenyelőny tovább fennmaradhatna.
Kiemelte: különösen érzékenyen érintené a magyar mezőgazdaságot, ha Ukrajna a Közös Agrárpolitika keretében támogatásban részesülne. Szerinte nem várható, hogy a tagállamok növelnék befizetéseiket, ezért itt is újraosztás történne, amely a hazai gazdákat hátrányosan érintené. Az import liberalizációjával együtt ez szerinte komoly veszélyt jelenthet a magyar mezőgazdasági termelésre.
Összességében úgy véli, hogy bár az ukrán csatlakozás kínál gazdasági lehetőségeket, a kevésbé fejlett uniós tagállamokra nézve a hátrányok és a pénzügyi terhek túlsúlyban lehetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.