Még sokkal több energiatárolóra van szükség Magyarországon

Magyarországnak még sokat kell tennie annak érdekében, hogy az áramtermelő mixében már hatalmas súlyt képviselő, de nem a felhasználók igényei szerint termelődő megújuló energia stabil, kiszámítható és megfizethető szereplője legyen az áramellátásnak. Most ugyanis nem az: néha túl sok, máskor túl kevés van belőle. Ezért a villamosenergia-rendszer irányítója a rendszer (VER) egyensúlyának fenntartása érdekében pluszáram – kiegyenlítő energia – vásárlására kényszerül, illetve a megújulóknál olcsóbban termelő erőműveket kisebb termelésre utasítja.

Nehéz helyzetben a villamosenergia-rendszer

E tevékenysége nagyon drága, hiszen a rövid időn belül igényelt áramért sokat kell fizetni, a termelésük csökkentésére kért erőműveket pedig kárpótolni kell. A számlát végső soron mindig a felhasználó fizeti. 

„A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak a legmagasabbak között vannak az EU-ban. Az energiaimport 2024-ben csökkent, de továbbra is jelentős, így kiszolgáltatottá teszi a külső mérleg egyensúlyát az energiaárak emelkedésének, ami a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében azonosított kihívások egyike” – állapítja meg az Európai Bizottság 2025-ös, országspecifikus ajánlásában. 

Az ipari létesítményekkel együtt június elején közel 310 ezer napelemes rendszer működött az országban. Tavaly ezek adták a belföldi áramtermelés negyedét, ami a legmagasabb arány a világon az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleménye szerint. A hazai napenergia-kapacitások az év elejére már meghaladták a 7800 megawattot, ami jóval több a korábban csak 2030-ra kitűzött, 6000 MW-nál.

A támogatás segített 

A naperőművekhez képest csak késve, lényegében az állami támogatások beindulásával lendült be az ipari akkumulátorok telepítése Magyarországon. Június elejéig 114,7 megawatt teljesítményű energiatároló létesült Magyarországon, erről a napokban számolt be az EM. Mint írta, a rendszerirányító Mavir adatai szerint a gyarapodás a 2023 ötszöröse, és a nyáron további jelentős létesítmények bekapcsolásával bővülnek a hazai tárolói képességek. „A következő évtized az áramtárolásról szól az energetikában, a Jedlik Ányos Energetikai Programban hamarosan ötvenmilliárd forint válik elérhetővé a vállalkozások számára zöldenergia termelésre és tárolásra” – írta a minisztérium.

Az állam korábban három pályázaton, több mint 180 milliárd forinttal támogatta a kapcsolódó lakossági és ipari fejlesztéseket. Az átviteli rendszerirányító és az elosztók 33 milliárd forintból telepíthettek hálózati integrált energiatárolókat, itt az első beruházások a következő hetekben elkészülnek. Cégek szélesebb köre igényelhetett vissza nem térítendő támogatást és bevételkompenzációt a második kiírás 62 milliárd forintos keretéből. E projektek átadása 2026-ban várható. 

Az új kiserőművek már tárolósak lesznek 

A tárolók lemaradása a továbbiakban más okból is csökkenhet. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) legújabb támogatási programjában, a Napenergia Plusz Programban ugyanis már elvárás, hogy a pályázó az energiatermelő létesítmény mellé tárolót is telepítsen. Ennek fejében az állam átvállalja a beruházási költség kétharmadát. Az Energiaügyi Minisztérium friss közlése szerint a programban eddig 66 megawatt teljesítményű napelem létesült 106 megawattóra kapacitású akkumulátoros tárolókkal. A HMKE-k száma már a tavasszal 300 ezer fölé ért. A Napenergia Plusz Program 21 ezer családot segített átlagosan 4,1 millió forinttal a tárolókkal felszerelt, modern napelemes rendszerek kiépítésében. Az eddigi kezdeményezések jóvoltából már jövőre elérjük az 500 megawatt akkumulátoros kapacitást.

Az irány jó, az eredmény még kevés

Mindazonáltal nyitott, hogy a hazai megújuló (döntően) napelemes kapacitások termelésének kiegyensúlyozásához, azaz a VER kellően rugalmassá tételéhez országosan mekkora tárolókapacitásra lenne szükség. Ennek nagysága egy-egy projekt esetében kiszámolható, mert

• ott nagyjából kalkulálható az áramtermelés üteme és nagysága,
• tudott a helyi felhasználó igénye,
• áramfogyasztási szokása
• és külső forrásból való vásárlási szokása is.

Országos szinten nehezebb a becslés, ott inkább az egyensúly projektszinten történő fenntartása lehet a cél, a fenntartás sikerességére pedig a VER kiegyensúlyozási igényéből lehet visszakövetkeztetni. Ezen igényt jól mutatják a piaci áramárak mozgásai. 

A hivatkozott országspecifikus ajánlás megfogalmazója mindazonáltal lát még tennivalót e téren. Mint olvasható: a rendszer nagyobb rugalmassága nélkül a megújuló energiaforrások gyors elterjedése nem képes csökkenteni a villamosenergia-importtól való függést, és egyes napokon a nagykereskedelmi villamosenergia-árak szélsőséges ingadozását eredményezi. Ajánlásai között pedig az szerepel, hogy „Magyarország javítsa a rugalmasságot és a versenyt a villamosenergia-ágazatban a kiegyenlítő piac megerősítése és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem fellendítése révén.”