A búzának árthatott, az aszály gyötörte kukoricának segíthetett az eső, de még nem tiszta, mennyire

Az árpa aratása befejeződött, 5,7 tonnás hektáronkénti átlagterméssel, míg a búza vágása körülbelül a 60 százalékánál tart – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Az eső megakasztotta az aratást, így most még az sem tudható, ártott-e a búzának a jelentősebb mennyiségű csapadék, a már a magtárakba bekerült idei búzatermés minősége viszont lényegesen jobb a szokásosnál. A GOSZ adatai szerint egyébként eddig 95 százalékos a malmi minőség aránya – mondta Petőházi Tamás.

A napokban lehullott és várhatóan érkező esőt nagyon várták a gazdálkodók, de a GOSZ-elnök szerint most még nem mondható meg, hogy az idei magyarországi kukoricatermő terület mekkora hányadán tudott még segíteni. Vannak ugyanis olyan táblák, ahol értelmezhető mennyiségűvé „mentette” a csapadék a kukoricatermést, de nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt hetek száraz forrósága maradandó károkat okozott a kukoricában. 

– tette hozzá.

Biztató a búzatermés minősége

A klimatikus változások miatt egyre kérdésesebb a kukorica- és a napraforgó termesztése Magyarországon, ami magával hozza azt, hogy megnövekszik az egyébként a világon a legnagyobb területen termelt búza jelentősége – mondta az Agroinform webináriumán Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Idén a valaha volt legnagyobb búzatermés várható a világon, az előrejelzések szerint ugyanis 808 millió tonna terem belőle. A tavalyihoz képest ez 9 millió tonnával több, míg az európai (az Egyesült Királysággal együtt értett) növekedés 16 millió tonnás lehet, ha bejön a 149 millió tonnás várakozás. Az előző szezonban a közösségnek minimális volt exportárualapja, idén viszont 23-25 millió tonnát tud a világpiacra dobni.

Magyarországon a búza szerepének növekedését jelzi, hogy nőtt, és újra az egymillió hektárt közelítette a növény vetésterülete. Az aratási eredmények alapján 5,2 tonnás hektáronkénti átlaggal vágták a búzát, ami az elmúlt évekhez képest gyengébb. Lakatos szerint 5-5,2 millió tonna búzából

• a malomipar 1,05 millió,
• a takarmánykeverők akár 1,5 millió,
• az ipari feldolgozók pedig 220 ezer tonnát

használnak fel, a belföldi igény a vetőmaggal együtt hárommillió tonna is lehet. Ami pedig azt jelenti, hogy a korábbi évek 2,7-3 millió tonnás exportja után ebben a szezonban legfeljebb 2-2,2 millió tonna mehet a külpiacokra. 

Az exportot nehezíti, hogy bár az ukrán búza magyarországi importja továbbra is tilos, de a gond ott van, hogy az ukrán, az orosz és a kazah búzát olcsóbban lehet eljuttatni Európa déli piacaira, mint Magyarországról akár közúton. Hajóval ugyanis egy ukrán kikötőből tonnánként 22-23 euró, míg Magyarországról szárazföldön 40 euró a fuvardíj. A magyar búza több mint fele Olaszországba megy ki, azonkívül Németország és Ausztria még fontos felvevőpiac. 

– mondta Lakatos Zoltán. Jelenleg gyengébb minőségű, de biztosabban termő fajtákat állítanak elő, ezek ára ugyanakkor a tőzsdei jegyzésekhez és a szállítási költségekhez viszonyítva versenyképtelenek a világpiacon.

Többszörös présben a malmok

A malomipar helyzetét alapvetően meghatározza, hogy az őrlési kapacitás Magyarországon az 1,6-1,7-szerese a tényleges termelésnek, így nagyon éles az árverseny a piaci szereplők között. A lisztexport csökkent, a fogyasztói szokások átalakulása miatt kevesebb liszt fogy, és az állami intézkedések, mint az ársapka és a kötelező akciózás, sem használtak az iparágnak – mondta a cégvezető.