Ha Kapu Tiborék nem sietnek, lekörözi őket Európa – űroázisokat és intergalaktikus Netflixet vizionál az Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) meglehetősen határozott elképzelése van a jövőről: 2040-ben az emberiség már nem csak a Földön él. Legalábbis az ESA víziója erről szól, amely szerint alig két évtized múlva az emberek „bőséges életterekben” élnek majd a Föld körüli pályán, a Holdon, a Marson – és talán még azon is túl. Ezeket az új otthonokat az ESA egyszerűen csak űroázisoknak nevezi, és szerintük ez az emberiség következő nagy állomása.

A jövő paneldzsungeljei: az űroázisok

A Technology 2040 című tervdokumentum nem kevesebbet állít, mint hogy az előttünk álló technológiai fejlődés gyökeresen átalakítja az űrhöz és önmagunkhoz fűződő viszonyunkat. Mesterséges intelligencia által irányított űrrobotok kutatják majd idegen bolygók tengereit és marsi kráterek mélyét, miközben emberek építik tovább az űrben összeszerelt, óriási, önfenntartó kolóniákat. És ha ez még nem lenne elég: 

Az ESA szerint az „űrinternet” egy európai fejlesztésű hálózatra épülne, amely kommunikációs és navigációs rendszerek egész sorát foglalná magában – a Merkúrtól a Neptunuszig.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a jövő űrhajói önálló döntéseket hoznak majd: például eldöntik, hogy érdemes-e leereszkedniük egy barlang mélyére, vagy belevetniük magukat egy idegen bolygó jeges óceánjába. Az űrbányászat pedig mindennapos tevékenység lesz – az üstökösök és aszteroidák anyagait nemcsak gazdasági célokra használjuk fel, hanem a segítségükkel a Naprendszer múltját is jobban megérthetjük, miközben a cégvezetők és alkalmazottaik egy kényelmes irodában figyelik a munkálatokat az egyik űroázisban.

Az ESA elképzelése kőkemény sci-fi

Az ESA jövőképe nem merül ki az űroázisokban vagy az önjáró robotokban. A Technology 2040 dokumentum számos olyan fejlesztést sorol fel, amelyek radikálisan átalakíthatják az űrkutatás eszköztárát – és nem utolsósorban magát az embert is. Teljesen autonóm űrszondák és robotrajok végzik majd a felfedezést: a hagyományos irányítóközpontok szerepe erősen csökken, helyüket mesterséges intelligenciával vezérelt rendszerek veszik át. Ezek képesek lesznek együttműködni, sőt akár önszerveződő műholdflottákban dolgozni, például hatalmas virtuális teleszkópként vagy épp önálló gyártóegységként.

Ez nyitja meg az utat a Naprendszer távoli régiói felé. Az emberi tényező sem maradhat változatlan: a dokumentum szerint az űrrepülésekhez fokozott testi és lelki alkalmazkodásra lesz szükség. Személyre szabott orvoslás, sugárzásvédő ruházat, sejtkultúrás ételek és VR-alapú mentális támogatás biztosíthatja, hogy a legénység ne csak túlélje, hanem valóban kibírja az interplanetáris utazásokat.

Külön fejezet szól arról is, hogy az ESA körforgásos űrgazdaságot szeretne kialakítani. A cél: nulla űrszemét, újrahasznosítható műholdak, javítható és moduláris rendszerek, és minél kevesebb környezeti terhelés – már nemcsak a Földön, hanem odafent is. Az űrkutatás azonban nem mehet a tudomány rovására. Az ESA kiemelten fontosnak tartja a „sötét és csendes égbolt” védelmét, vagyis hogy az új műholdflották ne akadályozzák az asztronómiai megfigyeléseket. Emellett szigorúan ügyelnek a planetáris védelemre is: ne szennyezzük be a kutatott bolygókat, és ne hozzunk a Földre semmilyen fertőzést vagy ismeretlen kémiai anyagot.

A világűr többé nem határvidék

Az ESA vezetője, Josef Aschbacher szerint az űr nem luxus, hanem szükségszerűség: „A világűr többé nem határvidék, hanem terület. Kulcsot ad új erőforrásokhoz, új piacokhoz és tudományos áttörésekhez.” Ezért arra kéri az ügynökség tagállamait – köztük az Egyesült Királyságot is –, hogy álljanak a program mögé.

Az ESA nem pusztán álmodozik: céljuk, hogy 2040-re megvalósuljanak az olyan technológiák, mint

• a nagy sebességű ionhajtóművek,
• az űrben történő 3D-nyomtatás,
• a kvantumszámítógépek széles körű alkalmazása
• és az önállóan működő, mesterséges intelligencia vezérelte missziók.

A Technology 2040 zárómondata sokat elmond a dokumentum hangulatáról: „Egy új korszak kezdődik, ahol az emberiség a csillagok között virágzik – innovációval, fenntarthatósággal és a tudás megszállott keresésével. A kozmosz többé nem távoli határ, hanem otthon lesz.”