Magyarország büszke lehet: az egész világ a forintot irigyli, legyőzte az összes devizát – ez áll a hihetetlen rekordok mögött

A feltörekvő világban a hét legjobban teljesítő devizája a forint a Bloomberg összesítése szerint, az év egészében is a dobogóra került, és a kilátásai sem rosszak. Kinek vagy minek köszönhetik az extra vásárlóerőt a nyáron külföldön nyaraló honfitársaink, miért erősödött a forint árfolyama? A szakemberek válasza dióhéjban két egymással is összefüggő fő érvre bontható: 1. Nézd meg, van-e remény békére Ukrajnában, és ha igen, vásárold a forintot. 2. Nézz rá a magyar gazdaságra és kilátásaira – és vegyél forintot. Ez a pénzügyi piacok „ítélete”. De nézzük meg, mi van mögötte.

Forintárfolyam: aki idén elé tudott kerülni, azt ne nagyon irigyeljük

Először is a számok – azért dollárban és nem euróban, mert a zöldhasúhoz mérve összehasonlíthatók a világ devizái: az euró vagy bármely más deviza idáig még nem jutott.  

1. A forint 1 százalékot erősödött a dollár ellen a héten pénteken körülbelül délig, ami világrekord. Az év egészében pedig 18,3 százalékot, amit csak egy másik deviza tudott meghaladni – használóit azonban ne irigyeljük, mindjárt meglátjuk miért.

2. Az orosz rubel még sokkal többet, 39,4 százalékot nyert, csakhogy ez az elmúlt háborús évek sokkal nagyobb zuhanását kompenzálja, és az oroszok a nyugati szankciók miatt külföldön csak korlátozottan használhatják a pénzüket.

3. A cseh korona 16,5, a lengyel zloty 13,6 százalékot hasított, és világban alig volt párja a bolgár levának és a román lejnek.

Azonnal feltűnhet, hogy a világ legjobbjai Európából kerülnek ki, jobbára az Európai Unió keleti szárnyáról, bár mindjárt hozzá kell tenni, hogy maga az euró is 13 százalékot nyomult előre.

De miért, és mi okozza, hogy a forint a jók közt is a legjobb?

Miért (Közép)-Európa? Nem megkerülhető egy fajsúlyos faktor, a neve Trump

Alapvetően három párhuzamos történet a válasz a kérdésre, amelyek közül egyből sem hagyható ki egy név: Donald Trump amerikai elnöké.

1. Donald Trump elnök meghozta a vámháborúk évét, ami elvágólagosan véget vetett az erős dollár időszakának: a dollárgyengülés pedig hüvelykujjszabály-szerűen kedvez az eurónak és a feltörekvő devizáknak.

2. Az amerikai infláció mérséklődött, és akár jön Trump, akár nem, a Federal Reserve elérkezett volna a dollárt gyengítő kamatcsökkentésekig. Ahogy azonban Trump folyamatosan ledorongolja a Fedet magas kamatai miatt, az még inkább odatett a dollárnak. Miközben az európai, főleg a magasabb közép-európai kamatok növekvő prémiumot kínálnak az USA-hoz képest: a devizáknak ez jót tesz.

3. Ha nem jön Trump, az ukrajnai békét sürgető amerikai politika aligha lett volna. De jött, és a béke reménye az európai devizákat hizlalja. 

Ha egy deviza szomjazhat, akkor a békére legjobban a forint szomjazik

A 3. ponttal elérkeztünk egy olyan egyedi tényezőhöz, amely a forintot a többiek fölé emeli: a békére ugyanis a mi devizánk a legérzékenyebb, ahogy a háborúra is. 

Ennek az oka – amellett, hogy a forint magas forgalmú a devizapiacon –, hogy Európát az energiafronton ütötte meg a legjobban a háború, amint ennek tükröződéseként a forintot is az energiaválság. A béke az energiaimportján keresztül nagyon erősen kitett Magyarország és a forint számára ezért különösen kecsegtető.

Mindez nem elmélet, az ukrajnai háború és béke történetének kulcsepizódjait megmutatta a forint mozgása.   

A béke reményét újraébresztő, augusztus 15-i alaszkai Trump–Putyin-találkozó előtt természetesen erősödött a forint, a zlotyt és a csek koronát vastagon túlteljesítve. A Bloomberg augusztus 6-án ezt írta: „A forint továbbra is a régió legérzékenyebb devizája az energiabeszállítást érintő geopolitikai változásokra, beleértve az Ukrajnán keresztül érkezőket is. Lengyelország profitálhat a legtöbbet Közép- és Kelet-Európában Ukrajna újjáépítéséből és fenntartható fejlődéséből, de a békemegállapodás jellege sokkal nagyobb jelentőségű a zlotyra, mint a forintra.”

Aki a forint erősödését látja, az tehát gyanakodjék, hogy valami pozitív történhetett az orosz–ukrán háborút illetően. Ha azonban eközben a magyar gazdaság borzasztó helyzetben volna, a forint mégse erősödne: lássuk tehát, mi van még a geopolitika mellett, ami a többi deviza fölé emelte.

Az erős forint másik lába: a magyar gazdaság és gazdaságpolitika

Sergei Voloboev, a Bloomberg Intelligence (BI) elemzője a napokban a következőképpen foglalta össze a tényezőket a békekötés reményein felül, amelyek erősítik a forintot, és a hosszabb távú kilátásait is javítják, még a régiós devizákkal összemérve is:

• A Magyar Nemzeti Bank óvatossága, amellyel az infláció leszorítása érdekében őrzi a viszonylag magas kamatokat, és az az üzenete, hogy a forint árfolyama fontos tényezőként számít a képletben. (Ezt az óvatosságot az MNB visszatérően megerősítette, a legutóbb  csütörtökön Varga Mihály elnök is erről beszélt a közgazdász-vándorgyűlésen.)
• Az ország erős külső pozíciója (külkereskedelmi és folyó fizetési mérlege) és a forint mögötti versenyképesség.
• Az árfolyam erősödése ellenére Közép-Európában a forint a BI modellje szerint a legalulértékeltebb és a külföldi befektetők pozíciói erős támogatást nyújtanak. 

A forint árfolyama előretekintve: ezeket kell figyelni

Hasonló tényezőket említenek más elemzők is. Az elemzésekben általában túlnyomó súllyal bír a forint kilátásait tekintve 1. a remény, hogy az ukrajnai események javíthatnak az energiaellátás bizonytalanságain, 2. az MNB óvatossága, 3. a stabilan pozitív külső mérleg, illetve belföldön az a tény, hogy ha övezi is némi kockázat a költségvetési folyamatokat, nem merült fel olyan akut megszorítási szükséglet, mint a régió több országában. (Habár kockázatként időnként megjelenik az elemzésekben, hogyan értékelik a költségvetést a következő időszakban a hitelminősítők.)

Az elemzések általában erős, akár tovább erősödő forinttal számolnak. Több elemzésben is felbukkant az elmúlt hetekben – mint a JPMorgan évközepi kitekintőjében – a latolgatás, hogy a Tisza Párt esetleges választási győzelme a forint még nagyobb erősödéséhez vezethet, javítva a viszonyt Brüsszellel, és így a bevételi kilátásokat. 

A JPMorgan elemzéséből derül ki ezeknek a logikája: a 2023-as lengyel választásokkal vonnak párhuzamot, amelyek kormányváltást hoztak, és a környékén jelentős zlotyerősödést. Ez a logika kihagyja azonban a számításból, hogy az új lengyel kormánypárt esetében ismert szereplők tértek vissza ismert gazdaságpolitikával.

A magyar ellenzék esetében viszont pont a forint árfolyama esetében mérvadó költségvetési politika és alakítóinak személye hordoz óriási kockázatokat, hiszen alig ismertek, és azt sem árulják el világosan, mit szeretnének. Az elmúlt napokban pedig adópolitikájukat illetően hagytak óriási zűrzavart keletkezni súlyos aggodalmakat keltve.