Kiderült az igazság a magyar államadósságról: valamit nem mondanak el, pedig pont ez a lényeg

Megállíthatatlanul növekszik a magyar államadósság, úgy, ahogy az anno a Kádár-rendszerben történt – hangzik el rendszeresen a magyar kormánnyal szemben, mintegy bizonyítékaként annak, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika tévút. Újabban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke semmi mulasztja el, hogy ezzel támadja a 2010 óta regnáló kormányt, sőt, megesett, hogy már államcsődöt vizionált. Az kétségtelen tény, hogy az elmúlt 15 évben háromszorosára nőtt a magyar államadósság, ám a valóság ettől összetettebb és ezek a vádak finoman szólva sem bontják ki az igazság minden részletét.

Magyar államadósság: pont, mint Lengyelországban és Szlovákiában

Először is nem árt tisztázni a magyar adóssággal kapcsolatban, hogy ami rendre előkerül a nyilvánosságban, az a nominális adósság. Ez kétségtelenül nem néz ki jól, talán sokan épp emiatt ezt a számot emelik ki, amikor az ország eladósodásának mértékére hívják fel a figyelmet. Ez valóban 15 év alatt kvázi megháromszorozódott:

• míg 2010-ben még 21,9 ezermilliárd forint volt,
• idén augusztus 31-én az Állami Adósságkezelő Központ adatai szerint 60 066 ezermilliárd forint. 

A magyar államadósság növekedését ugyanakkor érdemes régiós tekintésben is megnézni. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala mind saját valutában, mind euróban is méri, hogyan alakul az államadósság az európai országokban. 

Az, hogy a magyar államadósság nominálisan növekszik, úgy ahogy, a legtöbb európai országban, abban semmi újdonság nincs, hiszen az adósság folyamatosan újratermelődik, alig akad olyan ország, amelynek a költségvetése többletes lenne. 

Ez fokozattan igaz a régiós országokra. Az összehasonlíthatóság kedvéért az alábbi ábrán euróban mutatjuk, hogy hogyan adósodtak el a visegrádi országok és Románia. Itt az árfolyamváltozás hatása miatt kisebb a magyar adósságnövekedés. Érdemes megnézni, hogy Lengyelországban, ahol a gazdaság erőteljesen növekedett az elmúlt bő évtizedben, több mint kétszeresére emelkedett az államadósság nominálisan. Magyarországon ugyanakkor arányaiban még olcsón megúszta.

A saját valutában mérve nagyobb eltéréseket kapunk. A 2,7-szeres magyar növekedés szinte megegyezik a lengyel (2,6-szeres) és a szlovák (2,8-szeres) adatokkal. Románia azonban még brutálisabb eladósodáson ment keresztül: 

Ha hosszabb távon vizsgáljuk, akkor még durvább számot kapunk: 2008 óta 14-szeresére emelkedett nominálisan Románia államadóssága. Erre írtuk korábban, hogy a román gazdasági csoda mögött nincs semmi más, csak rengeteg hitel.

A GDP-arányos mutató a lényeg, és pont itt javultunk

Mindezt csak azért mondtuk el, mert nagyon félrevezetőek azok a kritikák, amelyek a nominális adósságra hívják fel a figyelmet, a valójában sokkal többet mond el egy ország eladósodásáról, ha a gazdaság méretéhez, azaz GDP-hez viszonyítjuk. Annál is inkább, mert az unió szabályrendszere, a Stabilitási és Növekedési Paktum is ezt veszi figyelembe, a szabály az, hogy az államadósság a GDP arányában nem haladhatja meg a 60 százalékot, vagy ha magasabb, akkor csökkenteni kell. Magyarország még ennél is szigorúbb szabályokat alkotott meg a Stabilitási törvénnyel, ami 50 százalékos értéket ír elő. 

Ezen pedig még az sem változtatott, hogy időközben volt egy covid, ami miatt a 2019-es 65 százalékról 78,7 százalékra nőtt a magyar mutató, azóta viszont ha lassan is, de araszol lefelé. 

Ezzel együtt a magyar adósságráta továbbra is magasnak számít uniós szinten és a régióban, ami tükröződik a hitelminősítésekben is. A magyar szuverén államkötvények BBB és BBB- besorolás alatt vannak a nagy cégeknél, miközben a lengyelek és szlovákok esetében is A és A- osztályzatok vannak érvényben, tehát kedvezőbb feltételek mellett, azaz olcsóbban tudják finanszírozni magukat.

Ebben persze semmi meglepő nincsen, hiszen 50 éve velünk élő probléma a magas államadósság. Az már viszont nagyobb meglepetés, ami a régióban történik:

Magyarországon tavaly úgy sikerült 73,5 százalékon tartani az adósságrátát, hogy a gazdaság mindössze 0,6 százalékkal bővült. Ehhez képest a lengyel gazdaságnak kifejezetten jó éve volt, mégsem csökkentette Donald Tusk kormánya az államadósságot, helyette még növelte is a GDP 55,3 százalékára, miután az EU második legnagyobb, 6,6 százalékos hiányát hozták össze Varsóban.

Ráadásul a mostani előrejelzések szerint a lengyel államadósság itt nem áll meg. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet szeptemberben vizsgálta felül a lengyel államadósságot, és miközben rontott a szuverén kötvények kilátásain, azt jósolta, hogy az ország adósságmutatója idén 

Szlovákiában sem jobb sokkal a helyzet, ahol idén már történelmi rekordra nőtt az államadósság és szinte biztosan átlépi a 60 százalékot, pedig már egy megszorítócsomagot is elfogadott Robert Fico kormánya tavalya a méretesre duzzadt költségvetési hiány miatt.

Románia van azonban kétségtelenül a legrosszabb helyzetben, ahol nem zárható ki, 2027-2028-ra már 70 százalék fölött lesz az adósságráta, azaz lényegében beéri a magyar adóssághalmazt. Ez a számok tükrében nem csoda: a tavalyi 9,3 százalékos hiány után idén is 8,4 százalékos lesz a költségvetés hiánya. Összehasonlítva Magyarországon 2024-ben a deficit 4,9 százalék volt, idén 4 és 4,5 százalék között lehet, azaz majdnem kétszer akkora volt a román hiány, mint a magyar.

Stagnálhat a következő években a magyar adósság

Fontos hangsúlyozni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magas infláció nem jó a gazdaság és a költségvetés számára sem, ha közben a gazdaság sem képes teljesíteni.

Ezzel összhangban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hátérbeszélgetésen nemrégiben három feltételt fogalmazott meg, amelyeket szem előtt tart, és amelyekből nem kíván engedni:

• a költségvetési hiánynak minden évben csökkennie kell,
• az EDP-eljárásnak meg kell felelni,
• és az államadósság nem lehet magasabb 74 százaléknál.

Ezekből arra lehet következtetni, hogy noha tavaly azt vállalta a kormány a 2025-ös költségvetésben, hogy 72,6 százalék lesz adósságráta, idén ez nem fog összejönni, és a költségvetési hiány is csak minimális mértékben javulhat. Sőt, Nagy Márton szerint 2027-ben süllyedhet először 73 százalék alá az adósságráta, tehát akár még az is megeshet, hogy 2024 után 2025-ben is emelkedik majd az adósságszint. 

Ugyanakkor az elmúlt hetek forint erősödése komoly segítséget jelenthet az államadósság finanszírozásában. Az, hogy a forint az év eleje óta az euróval szemben több mint 5 százalékot erősödött, több száz milliárddal csökkenthette a magyar adósságot, ami különösen fontos akkor, amikor a devizaarány már a GDP 30 százalékára rúg. Ez persze veszélyfakort is jelent, de ma épp az egyik legfontosabb szempont, hogy a magyar állam kevésbé van rászorulva a külföldi befektetőkre, mint 2010-es évek elején, amikor még az 50 százalék fölött volt a devizaadósság.

2010-ben még a teljes állomány 3 százaléka lakossági tulajdonban, ez ma már 20 százalék fölött van. Azaz a saját lakosai felé adósodik el az állam, így nem a külföldiek húznak hasznot abból, ha például a kamatok megemelkednek, ahogy ezt láttuk az elmúlt pár évben is.

Stabil a magyar államháztartás finanszírozása

Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a magyar államadósság magas, de korántsem olyan tragikus, mint egyesek állítják. Annál is inkább, mert jelenleg kifejezetten kedvelik a befektetők a magyar papírokat, a devizakötvény kibocsátások is rendre nagy kereslettel mennek, ami megerősíti, hogy stabil a magyar államadósság finanszírozása. Ebben persze a magason tartott kamatok is vastagon benne vannak, de összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint 2008-as 2009-es válság idején, amikor leállt az ország finanszírozása, mert annyira nem volt kereslet a magyar államkötvények iránt.