A Tisza Párt teljesen átalakítaná az egészségügyi rendszert: nemcsak a családok, de az egészségügyi dolgozók is rosszul járnának
A Tisza Párt egészségügyi víziója alapjaiban alakítaná át a jelenlegi rendszert, és sokak szerint éppen azt a biztonságot venné el, melyet a magyar társadalom évtizedek óta alapvetésként kezel. Az ingyenes, állami alapellátás helyére kötelező magánbiztosítói modell lépne, mely számos európai példából jól ismert: ott, ahol a biztosítók diktálják a feltételeket, a beteg gyakran ügyfélként, a kezelés pedig termékként jelenik meg – számolt be róla az Origo.
A Tisza-terv lényege, hogy megszűnne a jelenlegi társadalombiztosítás, az állam pedig gyakorlatilag kivonulna az egészségbiztosítás finanszírozásából. A munkavállalóknak kötelezően szerződniük kellene egy magánbiztosítóval, melyhez a jövedelmük legalább 8,5 százalékát fizetnék be díjként. A biztosítók különböző csomagokat kínálnának – minél nagyobb a szolgáltatási kör, annál magasabb lenne az ár. A rendszer így egyértelműen a piaci logikát érvényesítené:
az egészségügyi szolgáltatás minősége és elérhetősége attól függne, ki mennyit tud fizetni.
Ez jelentős eltérés a jelenlegi modelltől, melyben az állam garantálja az alapellátást, és senki nem marad ellátatlanul jövedelmi helyzete miatt. A Tisza-terv esetében viszont, ha valaki nem tudná fizetni a biztosítást – legyen szó munkanélkülivé válásról, betegségről vagy váratlan kiadásról – a kórház akár el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel számára. A sürgősségi ellátás maradna csupán ingyenes. Ez a változás a gyerekeket és a diákokat is érintené, akik jelenleg teljes körű állami ellátásban részesülnek.
- A családok terhei így drámaian megnőnének: havonta fizetni kellene minden családtag után, felnőtt és gyerek után egyaránt. A modell egyértelműen az alacsony és közepes jövedelmű rétegeket sodorná nehéz helyzetbe. Azok, akik csak az alapcsomagot engedhetnék meg maguknak, jóval szűkebb ellátási körhöz jutnának, míg a tehetősebbek prémiumszolgáltatásokat vásárolhatnának. Kétsebességű egészségügy alakulna ki, ahol a jobb anyagi helyzetűek gyorsabban jutnak kezeléshez, míg mások hosszabb várakozási idővel vagy elutasítással szembesülhetnek.
- A terv az egészségügyi dolgozókat is érzékenyen érintené: az orvosok és ápolók bérét ugyanis nem az állam fizetné, hanem a magánbiztosítók – vagyis a finanszírozás szorosan függne attól, milyen szolgáltatásokat engedélyeznek és milyen díjak mellett. Az intézmények fenntartása ugyanakkor továbbra is az állam feladata maradna: erre vezetnék be az 5 százalékos egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulékot. Így a lakosság lényegében két helyre fizetne: egy magánbiztosítónak és az államnak is.
Más országok példái azt mutatják, hogy a magánbiztosítói rendszer leginkább a krónikus betegeket érinti hátrányosan: magasabb díjakat fizetnek, vagy bizonyos kezeléseket egyáltalán nem támogatnak. Egy ilyen modell bevezetése tehát nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi kockázatot is hordozna – különösen olyan országban, ahol az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége a szociális biztonság egyik alapköve.
Orbán Viktor talált egy jó dolgot a Tisza megszorító csomagjában: „Jövő áprilisig sok teendőnk van még”
A miniszterelnök elhűlve közölte: „Megjelent a Tisza megszorítócsomagja. Mind a 600 oldal. Egy jó dolgot találtam benne: hogy csak papíron létezik. Ha rajtunk múlik, ott is marad.” A magyar miniszterelnök szerint minden elemében baloldali megszorítócsomaggal van dolgunk. Nem is csoda. „Ha egy politikai pártnak baloldali szakértők dolgoznak, ha egy pártot baloldali színészek és zenészek támogatnak, ha egy párt legfontosabb támasza a baloldali sajtó és a brüsszeli balos politikai elit, az nem tud más politikát csinálni, mint baloldalit” – érvelt.
